1000 éves precíziós fúrási technológia nyomait találták egy indiai templomon, amire egyelőre nincs magyarázat

thanjavur brihadeeswarar templom india gránit fal faragás apró furat lyuk ősi technológia video-2017-új világtudatA Tandzsávúrban található Brihadeeswarar templom Indiában 1004 és 1009 között épült, tehát 1000 évvel ezelőtt. Az alábbi felvétel készítője néhány elképesztő fúrási technológiai nyomot fedezett fel a templom díszítésében, amelyek gyakorlatilag precíziós lyukak, és kevesebb, mint 3 milliméter szélesek. Ezek a lyukak olyan kicsik, hogy a közelmúltig senki sem vette észre őket, és 1000 évig titok maradt.

A kőzeteken található díszítéseket közelebbről megnézve látható, hogy számos nagyon apró lyukat fúrtak beléjük. A videó készítője egy kis gallyat is beletesz az egyik furatba, hogy megmutassa, milyen kicsi a lyuk. Megpróbált egy tollat is belehelyezni a lyukba, de az nem fért át.

thanjavur brihadeeswarar templom india gránit fal faragás apró furat lyuk ősi technológia video-2017-új világtudat

Egy másik lenyűgöző dolog ezekkel a lyukakkal kapcsolatban az, hogy még csak nem is egyenesen fúrták őket, hanem szögben történt a megmunkálásuk. A lyukba helyezett gally közel derékszögben jön ki a furat alsó részén. A templom falai teljes egészében gránitból készültek, ami az egyik legkeményebb anyag a földön. A modern időkben gyémánt szerszámokat használunk az ilyen lyukak elkészítéséhez. Hogyan fúrhattak az emberek ilyen apró lyukakat ezekbe a gránit kőzetekbe ezer évvel ezelőtt? Ez a technológia régebbi, mint amit más ősi kultúrákban használtak, például a maják és az inkák. A lyukak ráadásul sokkal kisebbek, mint bármely más ősi furat, amit korábban találtak. Az is érdekes kérdés, hogy vajon mire használták ezeket az apró lyukakat? Bármit is helyeztek beléjük, a furatok mérete és szöge miatt nagyon vékonynak és rugalmasnak kellett lennie. Miért volt ilyen kis lyukakra szükségük?

Ráadásul nem ez az egyetlen lenyűgöző tény a Brihadeeswarar templommal kapcsolatban. Az épület 65 méter magas és mintegy 130,000 tonna gránitból építették fel. Az építéshez használt gránit 60 kilométeres körzeten belül nem állt rendelkezésre, ezért messzebbről szállították a helyszníre a sok tonnás köveket. Az építéshez a köveket szinte egyformára faragták, és egyfajta puzzle technológiával helyezték őket egymásra. Az építés során nem használtak semmiféle kötőanyagot az egyes gránittömbök összeillesztésekor.

A templom tetejére elhelyezett Kumbam kő körülbelül 81 tonna, amit egyetlen sziklából faragtak ki. Az még ma is rejtély, hogyan helyezték fel 65 méteres magasságba ezt az irdatlan súlyú követ emberi vagy állati erő segítségével és modern eszközök nélkül.

ujvilagtudat.blogspot.hu

Share on Google+Email this to someoneShare on LinkedInShare on TumblrTweet about this on TwitterShare on FacebookShare on Reddit

2 Comments

  1. Ateisten szerint:

    A templom tetejére elhelyezett Kumbam kő körülbelül 81 tonna, amit egyetlen sziklából faragtak ki. Az még ma is rejtély, hogyan helyezték fel 65 méteres magasságba ezt az irdatlan súlyú követ emberi vagy állati erő segítségével és modern eszközök nélkül.

    Nem ti sugalljátok a cikk elején, hogy fejlett technológiával fúrták a lyukakat? Ha ilyen fejlett technológia állt rendelkezésre, csak megoldották a szállítást és a felemelést is.

  2. M3H4N1C szerint:

    Kedves Mindenki!
    Aki szeretne nagyobb tudást megszerezni az ősi Indiáról és számos más kultúráról annak ajánlom ezt a dokumentumfilmet a figyelmébe!

Vélemény, hozzászólás?