Rengetegen írtak már az évek során a három Gízai Piramisról és évezredek után se tudjuk, ki építette őket, hogyan épültek és milyen szándékkal. Az egyiptológusok szerint a piramisok időszámításunk előtt 2500-re lettek felépítve, mintegy 4000 évesre becsülve őket, feltehetőleg számos olyan dolog előtt születve, mint amelyek a Biblia Ótestamentumában szerepelnek. Egyiptomban sok, kiváló formában megmaradt templom az Új Királyság alatt született (i.e 1550-1069), a nemzeti jólét időszaka alatt, amikor érdeklődés volt a monumentális építészetben.
Több elméletünk van a Nagy Piramis jelenlegi konstrukciójának megalkotásáról beleértve számos fajtáját a különböző rámpáknak, hogy felemeljék a 2 millió darab 2-70 tonnás kőtömböket a földtől 400 méter magasba. Annak ismerete, hogy milyen szerszámokat használtak akkor, a rendelkezésre álló dolgozók száma és az időtényező abban, hogy a magasba emeljék ezeket a gigantikus szerkezeteket, logikailag és matematikailag nem áll össze.
Nincsenek adatok arról, melyek rámutatnának módszereire, habár egyéb információk leolvashatók a templomokban, kamrákban, kőtömbökön lévő hieroglifákról, melyeket az egyiptomiak építettek. Ha az egyiptomiak adatokat hagytak maguk után ezekről a szerkezetekről, miért nincs adat arról, hogyan építették fel azokat?
Egy másik elmélet is létezik a földönkívüli magyarázatban, amely ha nem is konkrétan a piramisokra vonatkozik, de fejlett echnológiát feltételez Stephen Mehler UFO kutató könyvében, “Osiris Országában” egy olyan civilizációra hivatkozva, melyek már az egyiptomiak előtt jelen voltak és akik kapcsolatban álltak csillagemberekkel, 10.000 éve Észak Afrikában letelepedve a mai Egyiptom területén.
Sok egyiptológus egyetért abban, hogy a piramisok azért épültek, hogy eltemessék bennük a fáraót, aki el tud készülni további útjára, a túlvilágra. Akkor miért nem találtak semmi erre utaló nyomot a Nagy Piramisban, ahol Hufu fáraót temették el? Amikor időszámításunk után 890-ben az arabok beléptek a Nagy Piramisba, semmit nem találtak arról, hogy Hufu fáraót ott temették volna el. Számos kutató szerint a piramisok egy másik rendeltetése hogy valamilyen energiát termelő szerkezetek lehettek.
Ha a három gízai piramis és a Szfinx idősebb mint az egyiptomi civilizáció mint ezt oly sokan hisszük, miért nem említi ezeket a gigantikus struktúrákat a Biblia? Hiszen ezek a világ 7 csodájának egyikei.
Bizonyos, hogy túlélték Mózes idejét, akit egy egyiptomi fáraó lánya nevelt fel, amikor is a csecsemőt egy úszó kosárban fedezte fel a folyóban. Egyesek úgy vélik, hogy a zsidók felelősek a piramisok építéséért az alatt az idő alatt, amikor Egyiptomban voltak, Mózes szolgálatában állva, az Ígéret Földjéről kivonulva időszámításunk előtt 1400 körül. Csakhogy a zsidók nem lehettek részesei a piramisépítésnek, mivel a három piramis megépítése már azelőtt befejeződött, hogy a zsidók Egyiptomba jöttek.
Koncentrálva arra, hogy mennyi idős lehet a három gízai piramis és a Szfinx, felvet egy kérdést Egyiptom csapadék jellemzőivel kapcsolatban. A Szfinx hátának sérülései arra enged következtetni, hogy valamikor régen óriási mennyiségű eső eshetett. Sőt mi több, a Nílus évente kiöntött az ükori Egyiptomban.
Egyes kutatók eljátszanak a gondolattal, hogy mindez lehetett-e Noé korának özönvíze, amit a Biblia említ? Egy kutató azt állítja, hogy vízalapú fosszíliákat fedeztek fel a piramis belső falain. Lehetséges, hogy árvíz tartósította azokat, már akkor ott voltak a kőtömbökben amikor kilóméterekkel arrébb lettek szállítva a piramisok mostani helyétől?
Láthatjuk, sok kérdés felmerül. A Biblia sok épületre hivatkozik, melyek a Közel Keleten épültek egészen időszámításunk előtt, 2600,ra visszamenőleg. Az egyik ilyen építmény a Babiloni Torony, vagy ahogy gyakran nevezik, Bábel Tornya. Ennek leírása megosztja a kutatókat; sokan úgy vélik, magasabb volt mint a Nagy Piramis. Más hatalmas építmények, szerkezetek és emberek alkotta objektumok is szerepelnek a Bibliában, magába foglalva Salamon Templomát is, amely időszámításunk elptt 966 és 586 között épült.
A szerkezeti leírása és részletes ismertetése annak, hogy hogyan épült Noé Bárkája, szintén le van írva a Bibliában. A benne szereplő leggyakoribb mértékegység a könyök. Egy könyök egyenlő 1 láb 6 inch-el. Ha könyökkel számolunk a bárka építésével kapcsolatban, ez azt jelenti, hogy a bárka mérete 450*75*45 láb oldalanként. Később a rómaiak a római lábat használták mérésre, amely az ember lábának valós méretéből ered. Minden bizonnyal felmerül valakiben a gondolat, hogy azok, akik ezeket az ókori építményeket építették, nem rendelkezhettek olyan technológiával, mint amilyennel ma rendelkezünk. Eltekintve attól, hogy a Bibliai forrásokra hivatkozunk vagy más forrásokra melyeket ismerünk, a technológia egészen lenyűgöző és sok kiállta az idő próbáját, melyeket éppen ma kezdünk “kiásni”.
Tekintet nélkül a keresztény hitre, az archeológusok folyamatosan ássák ki azokat az építményeket, melyeket a Biblia említ. Egyesek, mint Noé Bárkája még nem lett megtalálva, de ennek keresése is folyamatban van. Ha tehát a piramisok olyan idősek, mint amilyennek gondoljuk, miért nincsenek megemlítve a Bibliában, hiszen ezek a legszembetűnőbb építmények Egyiptomban, ha csak figyelembe vesszük az egyiptomi fogságot is?
Talán a Biblia a keresztény hit miat nem engedte meg magának, hogy szerepeljen benne más istenségeket dicsősítő építmény? Vagy valami egészen más oka van ennek?
Seres Gábor – paranormal.hu