Egy bolgár felmérés szerint a felnőtt lakosság tizenegy százaléka állítja, hogy személyes kapcsolatban állt a földönkívüliekkel. A megkérdezettek öt százaléka még mindig tartja a “kapcsolatot.”
Az AFIS szociológiai ügynökség felmérésének megállapításai szerint a megkérdezettek 16,3 százaléka ismer olyan embereket, akik felvették a kapcsolatot az idegen lényekkel.
A földönkívüliként értelmezett lények köre meglehet?sen tág – valaki a rokonait véli annak, más a felettesét, vagy éppen néhány politikust. Meglehet?sen furcsa válaszokat kaptak a kutatók arra a kérdésre is, melyben azt tudakolták, az érintettek mióta hisznek a földönkívüli életben: volt olyan válaszadó, aki Bojko Boriszov miniszterelnökségét, vagy Szimeon Djankov pénzügyi tárcánál való ténykedését nevezte meg kiváltó okként.
A földönkívüliekben a leginkább a kisvárosokban, illetve falun él? lakosság hisz, méghozzá a 35-50 éves, középfokú képzettség? korosztály. A leginkább az állástalanok szkeptikusak.
Fenomenális.. 😛
A kommentárt a Felemelkedésr?l átvéve :
“Itt is egy példa a valóság média-eltorzításáról :
A bolgárok 11_százaléka kapcsolatban áll a földönkívüliekkel
Vagyis TÉNY, hogy a 21. századra gyakorlatilag minden normális embernek el?bb-utóbb ki fog alakulni a “paranormális” képessége – és ennek magasabb képességnek az exponenciálisan növekv? számával SZEMBESÜL MOST a megrettent hatalom, mikor egymást közt tanácskozva olvassák az aktuális szociológiai jelentéseket : “Úristen! Ha ez így megy tovább, kiket fogunk tudni ezután manipulálni és f?leg kizsákmányolni?!!”
Ugyanakkor a magyarázat nevetségessége, s?t azoknak az embertömegeknek az infantilizálása, lehülyézése, leköpése, akik kapcsolatban vannak valamilyen nem-földi er?vel, különösen er?teljesen el?jön a cikkb?l!
Mert nem lehet másnak mondani azt a magyarázatot, amely a kontaktoktól azt feltételezi, hogy a rokonaiktól vagy politikusoktól nem tudják megkülönböztetni a földönkívüli er?ket!
De még ez sem elég, mivel a kontaktokat természetesen olyan társadalmi rétegre korlátozzák, amely eleve “instabilnak” mondható – vagyis nem kell komolyan venni ?ket, mivel nyilván az egzisztenciális nehézségeiket kompenzálják az ilyen fantáziálással.”