Home Pszichikus képességek A csodálatos elme titkai

A csodálatos elme titkai

0

Agyunk kész rejtély: vajon hogyan ismeri fel ez a szerv az összefüggéseket, hogyan old meg problémákat, jegyez meg adatokat és sz? terveket a jöv?re nézve? 1955. április 18-án a New Jerseyi Princeton Kórházban kiterítve fekszik egy zseni: Albert Einstein. A Nobel-díjas tudós pár órája halt meg, holtteste most egy hordágyon hever. A boncolás feladatát Thomas Harvey patológus látja el, aki vakmer? lépésre szánja el magát: habár nincs hozzá engedélye, eltávolítja a koponyából az agyat, és elraktározza, hogy kés?bb nyugodtan tanulmányozhassa. Harvey leméri és lefényképezi a szervet, egy specialistával 240 darabra vágja, majd két üvegbe helyezve folyadékban tartósítja. Több évtizeden át ?rzi. A patológust nem hagyja nyugodni egy gondolat. Hiszi, hogy valahol ebben az agyban megtalálható a magyarázat Einstein leny?göz? szellemi teljesítményére. Harvey egyszeri esélyt lát a szervben arra, hogy végére járjon a tudomány egyik legnagyobb titkának: az emberi intelligencia fizikai alapjának. Újra meg újra darabokat küld az agyból különböz? szakért?knek. De a vizsgálatok eredményei kiábrándítóak: Einstein agya anatómiailag nem különbözik számottev?en más emberekét?l, s?t kicsit még könnyebb is az átlagnál.

A zsenialitás titka valószín?leg sokkal mélyebben rejtezik, mint azt Harvey sejti, az idegsejtek átláthatatlan szövedékének mélyén. Így ma nemcsak anatómusok, hanem biokémikusok, genetikusok és molekuláris biológusok is fáradoznak azon, hogy megfejtsék e rejtélyes ideghálózatot, amely bennünket, embereket gondolkodó lénnyé tesz: az egyetlen olyan lénnyé a bolygón, aki képes rá, hogy olyan problémákon gondolkodjon, amelyek messze túlnyúlnak az életben maradás napi kérdésein. A kutatók arra keresik a választ, hogy mib?l áll intelligenciánk, miért van néhány olyan különösen tehetséges ember, aki jobban, gyorsabban, hatékonyabban tud gondolkodni másoknál, és hogy hol keletkeznek agyunkban a gondolatok.

Kívülr?l az agy nem t?nik különlegesnek: egy dióra hasonlít, és a súlya 1,4 kilogramm körüli. Több mint kétharmad részben vízb?l áll, a fennmaradó részt f?ként zsír és fehérje alkotja.

De ez a szerv – azon túl, hogy életben tartja a testünket, szabályozza a h?mérsékletet és a vérnyomást, irányítja az emésztést, a légzést és az alvást – arra is képes, hogy matematikai feladatokat oldjon meg, gépeket tervezzen és regényeket agyaljon ki, hogy folyton új tényeket tanuljon meg, és évtizedeken át megszámlálhatatlanul sok eseményre emlékezzen.

noilapozo.hu