A Delta hordozórakéta, a NASA folyamatosan rendelkezésre álló “igáslova”, továbbra is igen kedvelt eszköze a polgári és a kereskedelmi felhasználóknak. Az egyszerre két mesterséges hold indítására is alkalmas, két vagy háromfokozatú kiépítés, a három különböz? méretben készül? orrkúp (2,43 méteres, 2,89 méteres és 3,04 méteres átmér?vel), mind olyan tulajdonság, mely a vev?k igényéhez igazodik. A felbocsátandó ?reszköz kerülhet alacsony földkörüli (LEO) vagy poláris/napszinkron pályára, de a Föld térségéb?l is eltávolodhat. A Delta hordozórakéta különösen jól használható mesterséges égitestek geoszinkron-átmeneti pályára való elhelyezésére (GTO), megfelelve napjaink leggyakrabban felmerül? igényének, távközlési holdak GEO (24 órás keringési idej?) pályára állításának.
Számos sikeres tudományos küldetés hordozóeszköze volt, mint például a Geotail, a COBE és a ROSAT, sikeres kereskedelmi felbocsátásokra is használták, ilyenek voltak a PT Telekom (Palapa), a GE Americom/Aurora, a GTE/AS, az Inmarsat és a NATO. A Delta-II hordozórakétát választotta a NASA, mint rugalmasan felhasználható közepes nagyságú hasznos terhek világ?rbe juttatására alkalmas hordozórakétát (MELVS).
A manapság használt Delta hordozórakéta sok éves, folyamatos tökéletesítés eredménye. A Delta-II számos fejlett technikai koncepciót tartalmaz, hogy korszer?, hatékony, megbízható s alacsony költség? hordozórakéta álljon rendelkezésre.
A McDonnel Douglas Aerospace szállítószalagon gyártja a Delta-II hordozórakétákat olyan kapacitással, hogy el tudja látni a hazai és külföldi kereskedelmi megrendel?ket, valamint megfeleljen a kormányzati megrendeléseknek is.
A Delta csapat, több mint harminc évnyi tapasztalattal rendelkezik, készen áll arra, hogy ellássa a vev?ket komplett kilövési szolgáltatással, ami egyúttal alacsony árakat és nagyarányú megbízhatóságot is jelent.
Kapacitás (standard orrkúp esetén) font/kg
GTO-CCAFS kilövés, három fokozattal 4060/1842
(100 x 19323 nmi/185 x 35786 km, i=28,7°)
LEO/CCAFS kilövés, két fokozattal 11220/5089
(100 nmi/185 km körpálya, i=28,7°)
Delta-III – a Delta hordozórakéta-család új tagja
A Delta-III hordozórakéta az igen megbízható Delta-II-nél kétszer nagyobb terhet képes földkörüli pályára juttatni, s a McDonnel Douglas Aerospace számára egy rendkívül sokoldalúan felhasználható, korszer? terméket jelent. A Delta hordozórakéta-család új tagja szolgáltatásai közé tartozik 3810 kg hasznos terhet képes geoszinkron-átmeneti pályára helyezni. A hasznos teher tömegének ilyen mérték? megnövelése egybeesik a közepes teherbírású hordozórakétákkal szemben támasztott kapacitásigénnyel, s széleskör? hazai és nemzetközi kereskedelmi, valamint kormánymegrendelések végrehajtását teszi lehet?vé.
A legszembeötl?bb tulajdonsága a Delta-III hordozórakétának a korábban használtnál jóval nagyobb méret?, s ezáltal jóval terjedelmesebb hasznos terhet magába foglalni képes orrkúp, és az új egyhajtóm?ves, kriogenikus meghajtást használó második fokozat. A Delta-III orrkúpjának átmér?jét 4 méterre növelték, szemben a Delta-II 2,89 méteres orrkúp átmér?jével, hogy a hasznos teher átmér?je is növekedhessen. Nagy tolóerej? második fokozatot építettek be, így a harmadik fokozatot elhagyhatták. A folyékony hajtóanyagtartály átmér?jét is megnövelték, emiatt csökkent annak hosszúsága, s ezáltal javult a hordozórakéta stabilitása. A gyorsítórakéták átmér?jét megnövelték, s közülük háromnak változtatható a tolóerejének iránya, ami a hordozórakéta irányíthatóságának további javítását teszi lehet?vé.
A Delta-III hordozórakéta az igen megbízható Delta-II továbbfejlesztett változata, olyan eszköz, mely maximálisan kihasználja a jelenleg kereskedelmi forgalomban elérhet? legjobb technikai berendezések és infrastruktúra adta lehet?ségeket. A Delta-II és a Delta-III megegyez? a rakétahajtóm?vet használ, folyékony oxigén táplálja a hajtóm?vet, hasonló repülési tulajdonságokkal rendelkezik, a kilövéshez szükséges infrastruktúra is megegyezik, s mindez azért, hogy a költségeket minimalizálják, s maximalizálják az eszközök felhasználási területét.
A sokoldalú Delta hordozórakéta-család
A Boeing nagyvállalat által gyártott Delta-II közepes nagyságú, sokoldalúan felhasználható hordozórakéta az 1960 óta gyártott és azóta is folyamatosan használt Delta hordozórakéta-család tagja.
Eredete közvetlen az 1957-es Szputnyik fellövést követ? napokra nyúlik vissza, amikor a nagyvállalat módosította az Egyesült Államok Légiereje számára gyártott a közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát, a Thort, olymódon, hogy az képes legyen földkörüli pályára juttatni ?reszközöket.
A NASA els? sikeres indítási kísérlete Delta hordozórakétával 1960 májusában volt, amikoris az Echo-1 mesterséges holdat bocsátották fel. Habár ez a start nem volt sikeres, a következ?, az Echo-1A indítása augusztus 12-én már igen, s ezzel megkezd?dött az az út, mely során a Delta hordozórakéta a NASA “igáslovává” vált.
Az 1980-as évekig a Delta hordozórakéta mind méretben, mind szállítókapacitásban növekedett, a NASA els? számú hordozóeszközévé vált kommunikációs, id?járási, tudományos és bolygóközi kutatásokat végz? mesterséges égitestek felbocsátására.
24 év után a Delta hordozórakéta pályafutásában rövidebb szünet következett, a NASA tervei szerint a mesterséges holdakat az ?rrepül?gép vitte volna fel attól fogva. Azonban a Challenger ?rrepül?gép 1986 januári katasztrófája Ronald Reagan elnököt arra a bejelentésre késztette, hogy az ?rsikló többé ne vigyen fel kereskedelmi célú mesterséges égitesteket, ez a döntés pedig ismét megnyitotta az utat a Delta hordozórakéta el?tt.
Egy igen fontos szerz?dés köttetett 20 közepes teherbírású hordozórakéta indítására 1989-t?l kezd?d?en az Egyesült Államok Légiereje számára, ennek a szerz?désnek köszönhet?en a Delta hordozórakéta gyártósora ismét teljes kapacitással m?ködhetett – ez alkalommal azonban már a nagyobb, er?sebb Delta-II rakétákat gyártották. Ez az Egyesült Államok Légierejével kötött szerz?dés vált katalizátorává a Delta hordozórakéták kereskedelmi felhasználása megindulásának.
Az évek múlásával a Delta rakéta egyre nagyobb lett, fejlettebb technikát használt, s terjedelmesebb mesterséges égitesteket tudott pályára juttatni. A kezdetekkor a rakéta mindössze 45,36 kg hasznos terhet tudott alacsony földkörüli (LEO) pályára helyezni, a jelenlegi Delta-II, a 7925-ös modell, már körülbelül 1868 kg-ot tud geostacionárous-átmeneti pályára állítani és 5125 kg-ot alacsony földkörüli pályára.
A különböz? változtatások során az els? fokozat hajtóanyagtartályainak hossza 3,65 méterrel n?tt, megnövelve a felhasználható hajtóanyag mennyiségét, mindeközben növekedett a hajtóm? teljesítménye is, továbbfejlesztett irányítórendszert építettek hozzá, valamint tökéletesítették a második fokozatot és a hasznosteher-kamrát. Jelenleg a Boeing háromféle méret? orrkúpot ajánl a megrendel?i számára a 2,43 méterest?l a 3,04 méteresig.
A Delta hordozórakéta eddigi története során két különböz? f?hajtóm?vet használt, mindkett?t a Rocketdyne, a Boeing nagyvállalat egyik részlege, gyártotta, ezek repítették a Delta rakétát a magasba. 1960 és 1974 között az MB-3 hajtotta a hordozórakétát, azóta az RS-27 rakétamotor váltotta fel. 3 gyorsítórakétát kapott a Delta rakéta 1964-ben, kés?bb ez a szám hatra gyarapodott. Jelenleg a Delta akár kilenc szilárd gyorsítórakétát is kaphat.
A Boeing jelenleg 18 darab Delta-II hordozórakéta indítására képes évente. A kereskedelmi partnerek kiszolgálása érdekében a Boeing megegyezett a Légier?vel és a NASÁ-val, két, a kormány által birtokolt kilöv?állás használatáról, az egyik a 17. számú startkomplexum Cape Canaveralben, Kaliforniában, a másik a 2. számú startkomplexum a Vanderberg Légibázison, Kaliforniában van. Ezeket a kilövöállásokat a NASA és a Légier? számára végrehajtandó indításokra is használják.
A Delta-II hordozórakéta
A Boeing nagyvállalat által gyártott Delta-II közepes nagyságú, sokoldalúan felhasználható hordozórakéta az 1960 óta gyártott és azóta is folyamatosan használt Delta hordozórakéta-család tagja.
Eddig mindösszesen 245 Delta rakétát indítottak. Eredete a Thor közepes hatótávolságú ballisztikus rakétához nyúlik vissza, melyet az Egyesült Államok Légiereje számára fejlesztettek az 1950-es években. A Thor egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú rakéta különböz? módosításokat követ?en alakult át a Delta hordozórakétává.
A Delta rakétát, a hasznos teher típusától függ?en, két vagy háromfokozatú kiépítésben is lehet használni. A legújabb változat, a Delta-II 7925-ös modell 1870 kg-ot képes geostacionárius-átmeneti pályára (GTO) állítani. A Delta-II rakétákat Huntington Beach-ben, Kaliforniában állítják el? a Rocketdyne gyárban, mely a Boeing Company egyik alvállata. A rakétahajtóm?veket a Canoga Parkban Kaliforniában gyártják, a végleges összeszerelésre pedig a Boeing telepén, Puebloban, Colorado államban kerül sor.
Kereskedelmi indítások
A McDonnell-Douglas az els? kereskedelmi célú Delta hordozórakétát, a BSB-R1-et, 1989 augusztusában indította. Mára már a Boeing tekintélyes listával rendelkezik az elkövetkezend? kereskedelmi célú indításokról, beleértve a Hughes Space and Communications International Incorporation-t és a Space Systems/Loral-t az els? nyolc darab Globalstar indítását finanszírozó vállalatokat, valamint a Matra Marconi Space társaságot, mely az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma megrendeléseinek tesz eleget.
A Boeing juttatja pályára a világméret? telekommunikációs hálózat elemeinek, az Iridium mesterséges holdaknak a többségét Delta-II hordozórakétát használva. A Boeing további messterséges égitesteket juttat fel az Iridium rendszer m?ködési és fenntartási fázisa alatt.
A kereskedelmi partnerek kiszolgálása céljából a Boeing megállapodást kötött a Légier?vel és a NASÁ-val két, a kormány birtokában lév? kilöv?állás használatáról. Az egyik a 17. számú startkomplexum Cape Canaveralben, Kaliforniában, a másik a 2. számú startkomplexum a Vanderberg Légibázison, Kaliforniában van. Ezeket a kilövöállásokat a NASA és a Légier? számára végrehajtandó indításokra is használják.
Startok az Egyesült Államok Légiereje számára
1989-t?l kezd?d?en a Boeing sikeresen felbocsátotta mind a 24 mesterséges holdat a Globális Helymeghatározó Rendszer (GPS) számára a Légier? megbízásából, valamint mesterséges hold cseréket is végzett. A GPS egy navigációs mesterséges hold rendszer, mely egy járm? hajszálpontos helymeghatározását és sebességi paramétereinek tökéletes megismerését teszi lehet?vé, haladjon akár a felszínen, akár a leveg?ben. A Boeing nagyvállalat birtokában van egy további szerz?dés is a Légier?vel további GPS mesterséges holdak indításáról a 2002-es évig bezáróan. A GPS holdakon felül a Boeing fogja indítani a P91-1 Argos mesterséges égitestet is a Légier? számára.
Indítások a NASA számára
1990-ben a NASA aláírta a Közepes Teherbírású Sokoldalúan Alkalmazható Hordozórakéta (MELVS) használatáról szóló szerz?dést három kilövésre és 12 opcióra. A Delta-II rakéta azóta nyolc mesterséges holdat indított sikeresen, két további indításra biztos megrendelés van, s a szerz?dés értelmében még további öt opció áll rendelkezésre.
1996 februárjában a NASA aláírt egy újabb szerz?dést a könny?-közepes kategóriájú mesterséges holdak indításáról az ?rhivatal számára. A Boeing szerz?dése most hat kilövésre szerz?dött, s további nyolc opció áll rendelkezésükre, s mindehhez a kisebb méret? Delta-II hordozórakétát használva. A hat már lefoglalt indítás a következ?: a FUSE (Távoli Ultraibolya Teleszkóp), a Mars Orbiter-2 és a Deep Space-1 1998-ban, a Mars Lander-1, a Stardust és az EO-1/SAC 1999-ben.
F?bb alvállalkozók
Rocketdyne, a Boeing leányvállalata, Canoga Parkban, Kaliforniában található, az RS-27 f?hajtóm?vet gyártja.
Alliant Techsystems, Magnában, Utah államban található, grafit-epoxi anyagokat állítanak el? a f?hajtóm?höz.
Aerojet, Sacramentoban, Kalifornia államban található, a második fokozat hajtóm?vét gyártja.
Thiokol Defense and Launch Vehicles, Elktonban, Maryland államban található, a harmadik fokozat hajtóm?vét gyártja.
AlliedSignal, Teterboroban, Navajo államban található. A Redundáns Inerciális Repülési Kontrollhálózatot (RIFCA) állítják el?, s ellátják a repülési- és állapot kontrollt is.
A sokoldalú Delta-III hordozórakéta
A Boeing Delta-III hordozórakétája a legújabb, legnagyobb és legnagyobb teljesítmény? változata az igen megbízható Delta sokoldalúan felhasználható hordozórakéta-családnak, a több mint harminc éves folyamatosa fejlesztése során mindig figyelemmel kísérték a megrendel?i igényeket.
Megalkotván az el?re megjósolhatatlan sikerpályát befutó ?rszállító rendszert, a Boeing továbbfejlesztette hordozórakétáját, s kifejlesztették saját er?források felhasználásával a Delta-III rakétát, melynek els? startját 1998-ra ütemezték. (Az 1998 augusztusi start sikertelen volt – a fordító megjegyzése.) Az els? megrendel?k között megtalálható a Hughes Space and Communications International Incorporation Los Angelesb?l, Kalifornia Államból és a Space Systems/Loral Palo Altoból, szintén Kalifornia államból. 2002-ig mindösszesen 18 biztos megrendeléssel rendelkeznek, ebb?l tizenhármat a Hughes és ötöt a Space Systems/Loral adott.
A Delta-III hordozórakéta 8346 kg hasznos terhet képes alacsony földkörüli pályára állítani, geostacionárius-átmeneti pályára pedig 3810 kg-ot, kétszer annyit, mint az “igásló”‘ becenevet kapott Delta-II. A Delta-III megnövelt kapacitása a megrendel?k igen széles skálája igényének tesz eleget.
A Delta-III hordozórakéta legszembet?n?bb különbségei a Delta-II-höz képest a következ?k: új, kriogenikus meghajtást alkalmazó egyhajtóm?ves második fokozat, nagyobb és er?sebb szilárd gyorsítórakéták, valamint tágasabb, kompozit anyagból készült orrkúp, terjedelmesebb hasznos terhek befogadására.
A Delta-II és a Delta-III megegyez? a rakétahajtóm?vet használ, hasonló repülési tulajdonságokkal rendelkezik, a kilövéshez szükséges infrastruktúra is megegyezik, s mindez azért, hogy a költségeket minimalizálják, s maximalizálják az eszközök felhasználási területét.
A Delta-III hordozórakéta els? fokozata a Rocketdyne által gyártott RS-27A, kiegészítve a szintén itt gyártott két darab kormányhajtóm?vel, melyek a rakéta mozgási irányát és helyzetét szabályozzák a f?hajtóm? m?ködési ideje alatt, valamint hozzájárulnak a f?hajtóm? kikapcsolását követ?en az els? és a második fokozat szétválasztásához. A hordozórakéta hajtóanyagtartályának átmér?jét megnövelték a Delta-II-höz képest, ezáltal csökkent annak hossza, s javult az irányíthatóság.
Kilenc darab, az Alliant Techsystems által gyártott, szilárd gyorsítórakéta segíti az els? fokozat m?ködését, melyeket közvetlenül a Delta-II grafit-epoxi burkolatú gyorsítórakétáiból fejlesztettek 25%-kal megnövelve tolóerejüket. Három darab az új, megnövelt átmér?j? szilárd gyorsítórakéták közül változtatható irányú tolóer?vel rendelkezik, ami a hordozórakéta irányíthatóságát és man?verez?képességét tovább növeli.
A Delta-III második fokozatát a Pratt & Whitney saját, már három évtizednél is hosszabb id? óta használt RL-10 jel? kriogenikus hajtóm?vének továbbfejlesztésével nyerték, mely változat az RLB10-2 jelet kapta. A Kriogenikus hajtóm? több tolóer?t ad le, így a hasznos teher tömege fokozható. Az RLB10-2 hajtóm?házának átmér?jét szintén megnövelték a nagyobb impulzusmomentuma miatt, alkalmazkodva a nagyobb hasznosteher kapacitáshoz. A hajtóm? szerkezeti elemei túlnyomórészt a már jól bevált RL-10 összetev?in alapszik, megnövelt megbízhatóság és írányíthatóság mellett.
Az orrkúp átmér?jét 4 méterre növelték a Delta-II 2,89 méteres orrkúp átmér?jéhez képest. Ezáltal a különböz? szennyez?désekkel szembeni védekezés is javul, ezenkívül jobban kíméli a hasznos terhet az aerodinamikai és akusztikus hatásoktól, valamint a h?terhelést?l a fellövés és a pályára állás során.
A Redundáns Inerciális Repülési Kontrollhálózatot (RIFCA) a Delta-III hordozórakéta irányításához a szintén már jól bevált Delta-II rakétától vették át. A RIFCA gy?r? alakú lézergiroszkópokat és -sebességmér?ket használ, ezek segítségével szolgáltat redundáns, három axisú magassági és sebességi adatokat a hordozórakéta mozgásáról. A repülést vezérl? program felölel egy standard repülési programot, az adatokat ehhez egy állandó repülési adatbázisból kapja, kiegészítve a megrendel? igényeinek megfelel? speciális információkkal.
A Delta-III a 17B (SLC-17B) jel? indítókomplexumról startol a Cape Canaveral-i ?rközpontból, Floridából. A munkások az indításhoz megváltoztatják majd a Fehér Szobát hordozó platform helyét (a Fehér Szoba a tízemeletnyi magasságú mozgatható szervíztorony része, s feladata a hozdozórakéta védelme a kilövési procedúra közben), közvetlenül a földön helyezik el a folyékony hidrogén hajtóanyagot tartalmazó tartályt (bonyolult és hosszú cs?vezetékek helyett), s egy megnövelt teljesítmény? szivattyút használnak a Delta-III hordozórakéta feltöltéséhez.
A szilárd gyorsítórakétákat tartalmazó raktárt, a Delta rakéta ellen?rz? központját, valamint a magasnyomású tesztek végrehajtására szolgáló létesítményt szintén módosítják a Delta-III megfelel? kiszolgálása céljából. A hordozórakéta m?ködését és irányítását az irányítóközpont épületéb?l felügyelik.
Amikor a módosítások, s ezek ellen?rzése befejez?dött 1998 elején az SLC-17B startkomplexum alkalmassá vált mind a Delta-II, mind a Delta-III hordozórakéta indítására.
Kereskedelmi partnerként a Boeing nyitott a különböz? kormánymegrendelések el?tt is. A társaságnak szerz?dései vannak az Egyesült Államok Légierejével és a NASÁ-val a kormány által birtokolt kilövési állások használatáról Cape Canaveralben.
A Boeing által gyártott alkotóelemek a társaság Huntington Beachben és Monroviaban lév? telepein készülnek Kalifornia Államban; a tervezést, a különböz? fokozatok összehangolását Pueblo Altoban, Colorado államban végzik.
F?bb alvállalkozók
*
Rocketdyne, a Boeing leányvállalata, Canoga Parkban, Kaliforniában található, a f?hajtóm?vet és a két kormányhajtóm?vet gyártja.
*
Pratt & Whitney, Nyugat Palm Beachben, Florida államban található, a második fokozat kriogenikus hajtóm?vét gyártja.
*
Mitsubushi Heavy Industries, Nagojában, Japánban található, a 4 m átmér?j? üzemanyagtartályt gyártja.
*
Alliant, Techsystems, Magnában, Utah államban található, az els? fokozat szilárd gyorsítófokozatait gyártja.
*
lliedSignal, Teterboroban, Navajo államban található. A Redundáns Inerciális Repülési Kontrollhálózatot (RIFCA) állítják el?, s ellátják a repülési- és állapot kontrollt is.