A féreglyukak jelenthetik a hosszú távú űrutazás kulcsát.
Egy új tanulmány cáfolta azokat a kételyeket, miszerint a féreglyukak nem lennének elég stabilak. Ránézésre a féreglyuk egyszerű koncepciónak tűnhet – lét fekete lyuk összekötése az űr különböző részein, hogy létrehozzanak egy alagutat, amelyen keresztül egy űrutazó áthaladhat.
A valóságban azonban ez nem ilyen egyszerű.
Ez az elképzelés minden bizonnyal már egy ideje létezik – Albert Einstein és Nathan Rosen fizikusok Einstein általános relativitáselméletével kapcsolatban igen komolyan foglalkoztak a koncepcióval, elméletileg megalapozva az úgynevezett “Einstein-Rosen-híd” létezését.
Az utóbbi években azonban a fizikusok komolyan kétségbe vonták annak lehetőségét, hogy egy ilyen szerkezet elég sokáig stabil maradhat ahhoz, hogy valaki valóban át tudjon rajta utazni.
Minden valószínűség szerint egy féreglyuk szinte azonnal összeomlana.
Bár úgy tűnik, hogy ez az utolsó szög a koporsóba a féreglyukak űrutazásban való felhasználhatóságával kapcsolatban, , egy új tanulmány azóta ellentmondott ezeknek a megállapításoknak, és azt sugallja, hogy a féreglyukak valójában sokkal stabilabbak lehetnek, mint korábban hitték.
Az elméletileg lehetséges fizikai háttere meglehetősen bonyolult, azonban az egésznek köze van az úgynevezett Eddington-Finkelstein-metrikához, és ahhoz a mechanizmushoz, amikor egy részecske átlépi a fekete lyuk eseményhorizontját (az elméleti féreglyuk egyik felét).
Mindent összevetve, az új kutatás, amelyet egy francia kutató, Pascal Koiran végzett, azt sugallja, hogy a féreglyuk-utazás mégiscsak lehetséges.
Ha ez igaz, talán a jövő generációi egy napon megtanulják, hogyan használhatják módszert a csillagok felfedezésére.
Fotó: Caspar With / Pixabay