A világ legősibb, Nyugat-Ausztráliában felfedezett kövületeinek vizsgálata szerint a több mint 3,4 milliárd évvel ezelőtt élt mikroszkopikus sejtek és baktériumok képesek voltak oxigénmentes környezetben fejlődni, vagyis könnyen lehet, hogy van élet a hasonló életkörülményeket kínáló bolygókon.
A Nature Geoscience című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a most felfedezett kövületek idejében kénalapú életformák uralták a Földet, vagyis az élőlények oxigén helyett, kénből állítottak elő energiát az anyagcsere folyamataik során. A szakemberek szerint ez azt jelenti, hogy hasonló életformák létezhetnek olyan bolygókon, ahol csak alacsony mennyiségben, vagy egyáltalán nincsen oxigén.
“Létezhetnek-e ilyen életformák a Marson? Ez könnyen elképzelhet?. A mostani bizonyítékok mindenképpen bátorítóak, hiszen az oxigénhiány sem jelenthet problémát a Marson” – mondta az Oxfordi Egyetemen dolgozó Martin Brasier, a leleteket felfedez? kutatócsoport egyik tagja. A jól meg?rzött és a szakemberek szerint egyértelm?en sejtszer? szerkezetet mutató mikro-kövületeket a Nyugat-Ausztrália távoli részén fekv? Strelley-medencében fedezték fel. A kutatócsoport szerint a parányi fosszíliákat a világ leg?sibb ismert partvonalán, a valaha felfedezett üledékes sziklák egyik legrégebbikének belsejében lév? kvarc homokszemcsék ?rizték meg több milliárd éven át.”Rendkívül pontos képet kaphatunk a kövületek koráról, mivel az ?ket tartalmazó sziklák két egymást követ? vulkanikus tevékenység között formálódtak, ami néhány tízmillió évre lesz?kíti a lehetséges korukat” – mondta a szakember. A kövületeknek, valamint az ?ket tartalmazó szikláknak és azok környezetének elemzésével a szakemberek felvázolták, hogy pontosan milyen állapotok uralkodtak a Földön a most felfedezett mikroszkopikus baktériumok idejében.
Bolygónk akkoriban egy forró, sötét, veszélyes hely volt, ahol állandó fenyegetést jelentettek a vulkánkitörések, valamint a meteor becsapódások. Az égbolt felh?s és szürke lehetett, ezzel megtartva a h?t annak ellenére, hogy a Nap sokkal gyengébb volt, mint manapság. Az óceánok nagyjából 40-50 Celsius fokosak – egy forró fürd?höz hasonlóak – lehettek. A legjelent?sebb tényez? azonban a rendkívül csekély oxigénmennyiség volt, mivel nem léteztek sem növények, sem algák, amelyek fotoszintetizáltak és oxigént termeltek volna – magyarázta a szakembere egy telefonos interjúban.
“Ez meglehet?sen pokoli képet fest az akkori állapotokról, amely a mi fajtánknak egyáltalán nem kedvez?, ám a baktériumoknak tökéletes életkörülményeket jelentett” – mondta Brasier. A szakemberek jelenleg a vizsgálatuk során alkalmazott módszerek és felszerelések segítségével elemeznek újra olyan kövületeket, amelyek más kutatók szerint szintén a Földön való korai élet bizonyítékait ?rzik.
Index