Home Cikkek A földi életre alkalmas bolygót találtak

A földi életre alkalmas bolygót találtak

15

Francia kutatók klímaszimulációja szerint a földi életre alkalmas körülmények lehetnek egy tőlünk alig húsz fényévre levő bolygón, a Gliese 581g-n: a felszíni hőmérséklet a miénkkel nagyjából megegyező, a folyékony víz, a szilárd felszín, a stabil légkör adott a földihez hasonló létformák kifejlődéséhez.

A Mérleg csillagképben található Gliese 581 már régóta a csillagászok figyelmének központjában van, mivel már két bolygóját is kikiáltották az első mérési eredmények alapján a Föld ikertestvérének. Később az 581c jelű bolygóról kiderült, hogy nincs légköre, az 581d-nek pedig egyenesen a létezése kérdőjeleződött meg, lehet hogy csupán adatbázishiba volt az észlelő távcső rendszerében.

A Gliese 581 csillag jóval kisebb, mint a Nap (a tömege a harmada a becslések szerint), a sugárzása szinte teljes egészében az infravörös tartományban észlelhet?, a látható hullámhosszokon a Napénak csupán 0,2 százaléka a fényessége.

2119122_efbff73886e87ecf1f7a7104cd663ecb_wm.jpg

Az 581g jel? bolygó (a bet?ket a felfedezés sorrendjében kapják az objektumok, az “a” maga a központi csillag) a rendszer lakható zónájának küls? szélén kívül kering, így a csillagászok els?re a hideg miatt kizárták az életre alkalmas körülményeket rajta. A lakhatósági zóna azt a sávot jelenti, ahol a központi csillag melege a vizet folyékony halmazállapotban tartja – ez jelenlegi ismereteink szerint elengedhetetlen a miénkhez hasonló létformák kialakulásához. Az életre alkalmassághoz ezen felül még egy sor kritériumot kell teljesíteni a bolygónak a szilárd felszínt?l a stabil légkörig. A Gliese 581g a Földhöz hasonló k?zetbolygó, mérete nagyjából a Földének kétszerese, tömege a hétszerese. Ez a miénknél nagyjából kétszer nagyobb gravitációs er?t jelent, ami az élet kialakulása szempontjából még b?ven t?réshatáron belül van. A csillaga körüli keringése is eltér a miénkt?l, mivel állandóan ugyanazt az oldalát mutatja a napja felé, így a bolygó egyik felén állandó nappal, a másikon örök éjszaka van. A bolygó 67 földi napnak megfelel? id? alatt tesz egy kört a csillag körül, vagyis b? két földi hónapig tart rajta egy év.A párizsi Laboratoire de Météorologie Dynamique kutatói a földi klímaváltozás szimulálásához használt modelleket alkalmazták a Gliese 581 rendszer bolygóira, így az eddigi becsléseknél jóval pontosabb képet kaptak arról, mi is történhet a húsz fényévre lev? rendszerben. A szimuláció azt mutatta, hogy az 581g bolygónak szén-dioxidban gazdag, vastag és stabil légköre alakult ki.

A bolygó messzire kering a napjától, a Földet ér? napsugárzás harmadát kapja csak. Azonban a Rayleigh-szóródásnak nevezett jelenség (a fény hullámhosszánál kisebb részecskék miatt szóródik a fény a légkörben, ez az az effekt, ami miatt mi kéknek látjuk az eget) hiánya felmelegíti a felszínt. A bolygó napja vörös fény?, amire a hullámhossza miatt kevésbé hat a szóródási hatás, így a napsugarak nagyobb része jut el a  felszínig.

2119124_0db133fd2e92083b5304cd18f6fbad73_wm.jpg

Az atmoszférában aztán ez a h?hatás eloszlik az egész bolygó körül, ezért nem omlik össze a légkör a sarkoknál, vagy az árnyékos oldalon. A légkörben a sok szén-dioxid üvegházhatást vált ki, ami tovább melegíti a bolygót. A felszínen a 3D szimulációk szerint óceánok, a légkörben felh?k alakulhatnak ki, amelyekb?l folyékony csapadék esik.Csillagászati szemszögb?l a Gliese 581 itt van a szomszédunkban, de az ?rhajózás szempontjából ez a húsz fényév is rengeteg, hiszen éppen csak sikerült az els? szondáinknak elhagyni a Naprendszer határát. A Voyager-szondáknak még 300 ezer évre lenne szükségük, hogy odaérjenek a rendszerbe, ha abba az irányba tartanának. A jöv?ben megépül?, modern ?rteleszkópoknak azonban jó célpontot jelenthet a Földhöz eddig leginkább hasonlító bolygó. A következ? fontos kérdés a légkör pontos összetétele, és annak felderítése, hogy mennyi hidrogént, illetve oxigént tartalmaz. Még ha be is bizonyosodik, hogy a Gliese 581g lakható bolygó, az már biztosnak látszik, hogy nem túl barátságos vidék. A kétszeres gravitáció jelentette kényelmetlenség mellett a s?r?, szén-dioxidban gazdag légkör a központi csillag vörös fényét állandó, nyomasztó félhomállyá változtatja a bolygó nappali oldalán.

Index

15 COMMENTS

  1. Nem, nem ! Nem err?l van szó ! Akikkel együttm?ködnek, azok bolygóján ember nem élhetne, mert az a bolygó alkalmatlan az emberi életre úgy tudom… Nem rendelkezik a szükséges feltételekkel..! ( A Zéta Reticuli ).
    Meg messze is van nagyon !

    De amit most találtak bolygót, ak közelebb is van, meg emberi életre alkalmas feltételek is vannak rajta..! Úgyhogy ezen tudnánk lakni.

  2. amúgy hogy találtak volna rajta életet? vagy mib?l gondolod szpaccs, hogy nem találtak?
    örülnek, hogy látják, majd akkor kéne ilyesmiket kijelenteni, mikor a felszínén mászkálnak. :/
    ha alkalmasak a feltételek, akkor egyáltalán nem kizárt, hogy már vannak él?lények rajta, és ki tudja h milyen fejlettek. ?k ehhez alkalmazkodtak, akár egész intelligens lények is lakhatják. talán olyasmi a fejlettségi szintjük, mint pl nekünk az id?számítás el?tt, így nem lenne csoda h nem is próbálnak kapcsolatba lépni senkivel. ki tudja már hány milliárd éve alakult ki a bolygó. rengeteg még a kérdés.

  3. am hozzá teszem.
    szerintem másra lehet szüksége a füldönkivüli eknek.
    amiknek megkell felelnie csak az embernek lenne jó.
    pl.: volt olyan felfedezés hogy DNS-ben más is volt amire azt hittük lehetetlen.

    meg szerintem ha lesz rajta élet azónal megy az emberiség leigázná,
    Gyarmatókat szerezni.
    ugyanaz menne mint itt a földön.
    elöször szeirntem a multik mennének vagy csak ?k.

    am meg a NASA tervezi a Terraformálást .
    -link-

  4. Igen, vannak ilyen “túlméretezett” idegen ?rhajók….

    A Föld felé közeled? 3 objektumnak ez nem lehet az egyike mert azok közül a legnagyobb is ‘csak’ 240 km széles. ” Csak….”
    Hát, igen, elég nagy az is azért…!
    Szóval, ha ez hosszabb a Földnél.. akkor ez nem az.
    De mesterséges ?robjektum, az valószín?.