Home Spiritualitás A gabonakörök és a Gaia elmélet

A gabonakörök és a Gaia elmélet

0

A Gaia elmélet története

A Gaia elmélet abból indul ki, hogy a Föld valamilyen módon részt vesz a gabonakörök létrehozásában és a bolygó kapcsolatban állhat energiákkal, melyek szent helyekhez kötődnek, a Ley vonalokon elhelyezkedve. Az elméletet Timothy Zell alkotta meg 1970-ben, majd egy brit kémikus, James Lovelock és egy amerikai mikrobiológus, Lyn Margulis módosította 1972-ben. 1979-ben Lovelock megírta az összetett elméletét az élet és a Föld összefüggéseiről, amely több tudóst is gondolkodóba ejtett. Az kérdés alapvetően az volt, hogy a Föld maga él-e? Kommunikál-e a természettel, illetve rendelkezik-e azokkal a védelmi mechanizmusokkal, melyekre fenyegetés esetén szükség van? Ha ez valóban így van, akkor viszont a másik kérdés az, meghalhat-e a Föld? És ha igen, az milyen következményeket von maga után, az élővilágra nézve?

Kezdetben a Föld

Többen úgy vélik, hogy a Föld nem csupán kőzetből és vízből álló bolygó, amely tehetetlenül repül a világűrben, hanem több annál. Ezt a nézetet már az orosz tudós, V. I. Vernadsky is támogatta. 1929-ben a tudós kijelentette, hogy az élet nem véletlenszerűen alakult ki a Földön, hanem a bolygóva együtt jött létre. Az élet szerves része a bolygónak és a kettő nem tudna létezni egymás nélkül. David Orrell azon a véleményen volt, hogy három milliárd évvel ezelőtt a baktériumok és az algák elkezdték bontani a légkörben lévő szén-dioxidot, amely megváltoztatta azt. Ennek eredményeképp azonban több szervezet oxigénmérgezés következtében elpusztult. Ez a folyamat csak akkor állt helyre, amikor megjelentek az olyan szervezetek is, melyek oxigént fogyasztottak. David Orrell arra is felhívta a figyelmet, hogy a napsugárzás ereje 25%-al erősebb most, mint a Föld keletkezésénél volt, de a légköri hőmérséklet nagyjából ugyanaz maradt. De hogyan volt képes a Föld megőrizni az élet számára kedvező hőmérsékletet? Lovelock és Margulis olyan elemeket figyelt meg, melyek a Föld hűtéséért felelősek. Az egyik ilyen elem a talajban élő baktériumok voltak, melyek annál aktívabbak, minél magasabb a hőmérséklet. Ha tehát erősebb a napsugárzás, akkor a baktériumok is aktívabbak, vagyis több széndioxidot fognak elbontani, így megtartva a hőmérsékletet.

A gabonakörök, mint sebek a bolygón

Mi van azonban, ha a Föld képes sérülni, akárcsak a mi testünk, melyen sebek, horzsolások keletkeznek? Elképzelhető, hogy a gabonakörök látható jelei ezeknek a sebeknek, amely válasz az ipari és járművek okozta szennyezésre? A Gaia elmélet támogatja ezt a nézetet. Még ha a gabonakörök keletkezését nem is magyarázza meg teljesen az elmélet, arra tökéletesen megfelelő, hogy felhívja az emberek figyelmét a környezetszennyezésre. Mások szerint azonban a gabonaköröket valamilyen mesterséges intelligencia hozza létre, de ez az intelligencia is a természetre próbálja irányítani az emberek figyelmét. Régen az emberek együtt éltek a természettel. Manapság azonban a technológia eltérített minket ettől az életmódtól: ha bemegyünk egy élelmiszerboltba, minden a rendelkezésünkre áll; miközben elfelejtjük azt, hogy a polcon elérhető kenyér mögött mennyi idő telt el, mire a gabonaföldön megnőtt a búza, azt learadták, és a lisztet megőrölték. Ami érdekes viszont, hogy a gabonakörök azokon a földeken jelennek meg, ahonnan az élelmiszer is származik. Lehet-e itt összefüggés? Tiszteljük-e eléggé a növényeket és az állatokat?

Aggasztó jelek

Az emberiség az utóbbi évtizedekben lehet, hogy elgondolkodott a Föld megóvásáról, de nem eléggé. Az Egyesült Államokban egyre több a természetvédelmi közösség. Építkezések során egyre több helyen igyekeznek megóvni a közelben lévő fákat és vizeket, de mindez nem elég. Az sem elég, ha egyre többen állítják, hogy a Föld szenved.

Figyeljük meg az alábbi riasztó tényeket:

  • Madarak és emlősök tűnne el folyamatosan
  • A trópusi esőerdőket folyamatosan írtják
  • A Föld ívóvízkészletének fele már eltűnt
  • 15 millió hektár mezőgazdasági terület tűnik el minden évben az elsivatagosodás miatt
  • Csökken a bolygó nedvességtartalma
  • Egyre több az óceánokban a halott terület

Határozottan kijelenthető, hogy a jelenlegi életvitel nem fenntartható és ezzel folyamatosan pusztítjuk a bolygót. Az 1980-as években Dél Amerikában arra lettek figyelmesek, hogy a hegyekben élő Kogi törzs tagjai egyszercsak lejönnek a hegyekről, ahol több évszázada éltek. A törzs arról panaszkodott, hogy a hegyekben nem esik már a hó, amely szükséges lenne nekik az öntözéshez és a mindennapi élethez. A tagok aggodalmukat fejezték ki a modern társadalom iránt, azt állítva, hogy ez nem tesz jót a bolygónak. Pár évvel ezelőtt még volt némi remény arra, hogy a folyamatok visszafordíthatók, mára egyre inkább csökkenni látszik ez a remény. Napjainkban csapadék és hőmérsékletrekordok dőlnek meg sorra. A bolygó támadás alatt áll. Vannak azonban akik azt állítják, hogy ez egy természetes folyamat és a Földön történt már hasonló. Ugyanakkor a mérgező gázok kibocsátása, a szennyezés, fajok kihalása mind olyan tényező, amely inkább arra mutat, hogy gyökeresen beavatkozunk a bolygó körforgásába. A jövőbeli politikusoknak döntéseket kell hozni a bolygó megóvása érdekében. Egyes filmek már hangoztatják a bolygó fontosságát: ez az egyetlen hely, ahol élünk, ezért meg kell védeni.

Ellentmondás és kilátástalanság

Egy másik elmélet szerint az a tény, hogy kőolajat hasznosítunk, valójában nem szennyezi a környezetet, mert a kőolaj elhalt állatok szervezetéből keletkezett az évmilliók során. Így gyakorlatilag hosszú távú újrahasznosítást végzünk és a kőolaj, ami a légkörbe kerül, természetes, mert egykor része volt a bolygónak. Csakhogy ez az újrahasznosítás egy véget nem érő folyamat, amely folyamatosan táplálja a légkört az általunk felhasznált erőforrásokból származó végtermékekkel, melyek csökkentik az ózonréteg vastagságát, beengedve ezzel a káros, Napból származó ultraibolya sugarakat. Még nem tudjuk pontosan, milyen hatással fog járni az ózonréteg elvékonyodása, de egyelőre nem bíztató az ezzel kapcsolatos jövőkép. Köztudott, hogy az ózonréteg igencsak vékony Ausztrália felett, amely nagyon súlyos helyzetet teremtett a földrészen. A politikusok és a tudósok egy része mintha nem is akarna tudomást venni erről a tényről. Az átlagembereket sem érdekli jobban az ózonréteg elvékonyodása, mivel közvetlenül nem érinti mindennapjainkat. De mi van, ha a következmények beteljesednek és soha nem látott szárazsággal, áradásokkal, óriási viharokkal fogunk találkozni, nem beszélve a születési rendellenességekről? Ezek ráadásul olyan problémák, melyekkel nem ezer év múlva, hanem száz éven belül kell szembenéznünk. A Gaia elmélet helytállóságát ezek mellett még bizonyítani kell, de a jelek arra mutatnak, hogy az Anyaföld mondani akar valamit. Jobb, ha meghallgatjuk.

Colin Andrews & Stephen S. Spignesi: Crop Circles: Signs of Contact (2003) | Seres Gábor