A New Jersey állambeli Pine Barrens körüli vidékről és erdőségről félelmetes legenda kering. Azt beszélik, hogy maga az ördög garázdálkodik a környéken.
Napjainkban a kriptozoológia egyre népszerűbb, hála az emberi képzelőerő határtalanságának. Egyre sűrűbben hallunk útszélen talált, tengerpartra vetett, erdőben látott fura lényekről, melyek ? főként ? a helyi folklór segítségével, könnyen a médiumok vezető hírei lehetnek. Mai alanyunk is így került a középpontba. A New Jersey-i ördög, ? ennek tiszteletére választotta a New Jersey Devils jéghoki csapat is a nevét ? a beszámolók szerint, egy kenguruszerű lény. Ló-, vagy kecskefejjel, szarvakkal, vagy agancsokkal, karmos denevér szárnyakkal, patákkal és hosszú villás farokkal. Ezen a ponton sokan kételkedhettek ? joggal. Hiszen ez a ?kiméra? szerű lény elég hihetetlen, hogy létezik. Már csak genetikai sokszínűsége miatt is ? kivéve, ha az amerikai Frankenstein titokban nem alkotott valamit. Most azonban legyünk elnézőek, hiszen valamilyen valóságalapja minden legendának van, és akadnak olyan szemtanúk, akik egész hitelesen adják elő a látottakat ? nyilván ez csak nézőpont kérdése.
Legalább annyi sztori kering a Jersey-i ördögről, mint ahány leírás a kinézetéről, de abban biztosak lehetünk, hogy az egész történet, egy Atlantic megyei városban, Leeds Pointban kezdődhetett 1735-ben. A legelfogadottabb történet főszereplője egy bizonyos Mrs. Leeds, aki a 13. gyermekével volt a ? szülőszobában, és vajúdása közepén felkiáltott: – Ez maga az ördög lesz! Nagy nehézségek árán, világra jött a baba. Innen válik érdekessé a történet, a köldökzsinór elvágása után a baba ? az anyja saját szeme láttára ? elkezdett átváltozni. Hosszú, vékony farka nőtt. A karjai átalakultak szárnyakká, melyek végén kis karmok voltak. A feje tetején pedig hegyes szarvak fejlődtek ki. Az arca megnyúlt, kezdett egy ló fejére hasonlítani. A testét pedig barna szőr lepte el. A lába helyén pedig paták nőttek. A szülészorvos és a nővérek halálra rémültek a hatalmas lénytől, aki átalakulása után ránézett az anyjára, majd egy vérszomjas üvöltéssel kirepült a sötét éjszakába.
A következő két ?változat? is kedvelt a hívők szemében: A szintén Leeds-i Mrs. Shrouds aki többek előtt azt állította, hogy ha még egyszer terhes lesz, azt kívánja, hogy gyermeke ördög legyen. Természetesen teherbe is esett, és megszületett a fia, aki szegény elég torz lett, ezért elrejtette a gyereket a helyiek elől. A történet szerint a kisfiú annyira mély depresszióba esett, hogy egyik nap széttárta mindkét karját, amelyek denevérszárnnyá változtak és az ablakon kirepült az éjszakába.
A másik történet szerint egy szintén Leeds-i lány beleszeretett egy angol katonába, akitől terhes lett. A katona nem sokkal utána összetörte a lány szívét, megcsalta és elhagyta az államokat. A megtört lányt ezután kiközösítették és megátkozták. Ő pedig kilenc hónap múlva magának az ördögnek adott életet, akiszületése óta terrorizálja azok leszármazottait, akik elátkozták az anyját.
A különös lényt az elmúlt, közel 270 évben több mint kétezren látták, amint őrjöng a New Jersey állambeli ?Pine Barrens? körüli városkákban, erdőkben. A lény felbukkanását, őrjöngését összefüggésbe hozták gyárak és iskolák későbbi ? pár napon belüli ? bezárásával, és ez egész közösségeket kényszerített arra, hogy elhagyják szeretett otthonaikat. Három különösen jól elkülöníthető időszakban észlelték a vidéken az ?ördögöt?: 1909. előtt nagyon gyakoriak voltak a személyes találkozások a lénnyel. Már 1840-től több hivatalos feljegyzés is fennmaradt, amelyek szerint a farmokon, gazdaságokon a haszonállatok között egy ismeretlen, vérszomjas lény pusztít. Megcsonkítja, felfalja áldozatait és különös nyomokat hagy maga után Állítólag látta az ?ördögöt? Joseph Bonaparte ? Napóleon fivére ? valamint egy Stephen Decatur nevű hajóskapitány is, aki ágyújával rá is lőtt a fenevadra, azonban a legcsekélyebb sérülést sem okozta.
A század második felében is nőtt a hasonló esetek száma, egyre több háziállat pusztult el az ?ördög? zsákmányaként. A legtöbb jelentést, egy eseményekben gazdag hét leforgása alatt regisztrálták ? 1909. január 16. és 23. között. Akkor állítólag több százan látták a lényt, nyomait pedig mindenfelé megtalálták, Dél-Jerseytől egészen Philadelphiáig. Az észlelések, beszámolók nem sokban tértek el egymástól. Mindenki egyetértett abban, hogy a lény repül, hátborzongató, már-már túlvilági sikolyokat hallat, és különös pataszerű lábnyomot hagy a hóban. A helyi vadászok tanácstalanul álltak a különös és furcsa lábnyomok előtt, hasonlót addig még sohasem láttak, meglepőnek tartották azt is, hogy a nyomok néhol a háztetőkön át a fák teteje felé vezettek.
A lény befogására tett kísérletek pedig sorra meghiúsultak.A leghosszabb ideig Philadelphia egyik városrészében Gloucesterben, egy bizonyos Evans házaspár háza környékén figyelték meg az ördögi lényt. A pár körülbelül tíz percig látta, és később úgy írták le, hogy a fejformája egy skót juhászkutyáéra hasonlít, a pofája viszont már lóéra, szemei pedig pirosan izzanak. Körülbelül egy méter magas, a nyaka hosszú, szárnyai fesztávolsága pedig hatalmas. Hátsó lábain járva sétált, amik leginkább egy darumadár lábaira hasonlítottak, de patában végződtek. 1909. után is vannak feljegyzések a létezéséről, de már sokkal foghíjasabbak. Valószínűleg azért, mert a XX. század elejétől elindult egy napjainkban is zajló folyamat. Társadalmunk kezdett cinikusabbá, közönyösebbé válni. Az emberek tartózkodnak attól, hogy a félelmeikről szóló történeket, gondolataikat megosszák másokkal, attól tartva, hogy nevetségessé válnak. Az ezredforduló körül is érkeztek észlelések: Philadelphiától 30 mérföldnyire Claytonban látták, amint minden következmény nélkül átmászott egy elektromos kerítésen.
Egy Atlantic City külvárosában élő műszerész rálőtt az ?ördögre?, és látta a testet az avarba zuhanni. A holttestét persze nem találták meg. Ezek után az észlelések Philadelphiában és Pennsylvaniában folytatódtak, végül Collingswoodban sikerült elűzni ? talán ? véglegesen, miután az ?ördög? sikeresen megölt egy kutyát, és a kihívott fegyveres erők üldözőbe vették ? a kihallgatásuk szerint többször el is találták ?, de elmenekült. Ezután már senki sem látta.A leghihetetlenebb elmélet szerint az ?ördög? egy őshonos madárfaj, a homoki daru. Ami a testalkatából és a fejformájából adódóan valószínű is lenne, hogy ezzel a madárral tévesztették össze a szemtanúk. De, ugye ez nem magyarázza meg a rövid mellső lábakat és a denevérszerű szárnyakat. A legnagyobb gond persze, hogy ez a madárféle nem él, és nem is élt arra felé soha. A témában méltán híres Bralhopf professzor szerint az ?ördög? egy túlélő pterodactylus, amely hatalmas barlangban élte túl az elmúlt 100 millió évet.
Persze ez lehetetlen, mivel jó eséllyel kihaltak szegények. Ha pedig túlélhette, akkor is kizárhatjuk, ugyanis az ősi repülő hüllők a szárnyaikon jártak, és nem a saját lábukon felegyenesedve. Jack F. Boucher ? az Absagami Yesteryear írója ? szerint, az ?ördög? valójában egy torz gyermeket takar, amit Mrs. Shrouds, tényleg a házában tartott. De ki élne több mint 270 évig? Sok támogatója van a démoni teóriának is, miszerint a lény a közelgő konfliktusok ördögi hírnöke. Véletlen egybeesés lehet, hogy 1939-ben ? a II. világháború kitörése előtt ? Mount Holly lakói arra riadtak fel, hogy valami járkál a háztetőkön, és olyan hangja van, mint a patadobogásnak. 1941. december 7.-én is látták Pearl Harbor bombázása előtt, de ez nem mérvadó.
Szerte a világon, minden nép folklórjában megtalálhatóak ilyen, és ehhez hasonló szörnyek, démonok, lények. Ami nem véletlen: lehetséges, hogy a mítoszok fele természeti vagy egyéb más megmagyarázható jelenséghez köthetők, de akadnak olyanok is, melyekre nincs kézenfekvő indoklás. Akadnak olyan lények például, amelyeknek nyomait fellelhetjük a heraldikában is. Lehetséges, hogy a magyarázat nem is annyira bonyolult, mint azt gondoljuk. Ez a faj, amelynek az utolsó példánya a New Jersey-i ördög egykoron egész szép kolóniákban élhetett a kontinensen, de valamilyen természeti katasztrófa, járvány vagy talán az evolúció hatására kihalt. Az is lehetséges, hogy csak túlságosan élénk az emberek fantáziája ? ami a montauk-i szörny esetében be is bizonyosodott. Az ?ördög? esetében viszont elmondható, hogy akadnak olyan lelkes hívők is, akik rendszerint ?vadászatokat? tartanak, és szeretnének utánajárni az egész ügynek. Szerintem, mi lennénk a legboldogabbak, ha megtalálnák a döntő bizonyítékot?