Home Cikkek A karma – Mit tudhatunk róla?

A karma – Mit tudhatunk róla?

493
0

Amíg teljesen a fizikai „kosztümünkkel” azonosítottuk magunkat és nem ismertük fel saját azonosságunkat, nem vettük észre, hogy minden cselekedetünknek milyen mély következ­ményei vannak. Felismerve, hogy lelkek vagyunk, tudatosodik bennünk, hogy minden egyes cselekedetünk egy maradandó lenyomatot hagy.

Amíg nem hallottunk ezekről, nagyon nehéznek találjuk világosan eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz. A történelem folyamán a jó és a rossz meghatározása állandóan változott. A történelem azonos időszakát tekintve más és más kultúrák és vallások kerültek felszínre, amelyek külön­bözőképpen osztályozzák és határozzák meg a dolgokat. Sőt még ugyanazon valláson belül is a különböző generációjú embereknek más és más a nézetük a jóról és a rossz­ról. Sőt, hogyha a külső körülményeket el is hanyagoljuk, magunkba nézve is azt tapasztaljuk, hogy a saját véleményünk is gyakran ingadozik. A megértésünk állandóan változik: gyermek­ko­runkban, felnőtt korunkban és érett korunkban is mindig más szinten van. Ha az atmoszféra, vagy az emberek szavai befolyásolnak bennünket, akkor az intellektusunk ítélőképessége bizonytalanná válik.

1

Tehát, elérhetjük-e azt a szintet, amikor valamiről abszolút értelemben állíthatjuk, hogy jó vagy rossz? Mindaddig, amíg korlátozva vagyunk a fizikai „kosztümünk”, a nem, a kor, a kultúra és a vallás által, amibe beleszülettünk, addig mindezek „színezni” fogják a gondola­tainkat és ítélet­alkotásunkat. De ha állandósítjuk valódi egyéniségünk tudatosságát – „én egy békés lélek vagyok” – akkor pontosan megérthetjük, hogy mi a jó és mi a rossz. Ez azért van így, mert egyedül a lélektudatos állapotban képes a lélek az igazi békét, boldogságot és szeretetet megtapasztalni. Így csak olyan cselekedeteket hajt végre, amelyek ezeken a tulajdonságokon alapulnak. Ezek jótékony cselekedetek, amik boldogságot és pozitív eredményeket hoznak.

Testi-tudatos állapotban nincs tiszta szándék a cselekedetek mögött. A cselekedeteink indíté­kai mögött sokszor olyan önző és hátsó gondolatok vannak, mint a kapzsiság, a birtoklási vágy, egoizmus, stb. Ezek nem lehetnek jótékony cselekedetek, bánatot adnak, és negatív dol­go­kat eredményeznek. A tudatosság a meghatározó, amivel a cselekedeteinket végrehajtjuk.

2

A karma törvénye a cselekvés és viszonzás törvénye, szellemi téren alkalmazható és abszolút értelmű. A törvény alapja az, hogy minden cselekedet egy azonos mértékű és ellentétes irányú visszahatást eredményez. Mindazt, amit a világnak, az embereknek adunk, ugyanolyan mértékben visszakapjuk. Ez azt jelenti, hogyha boldogságot adunk, akkor boldogságot kapunk vissza; ha bánatot adunk, akkor bánatot kapunk viszonzásként. A törvény egészen egyszerű, és ha teljes mélységében megértjük, akkor bepillantást nyerhetünk a világ eseményeinek jelentőségébe. A kereszténység tanai is ismerik ezt a törvényt: „Ki mint vet, úgy arat”. Ez az ok-okozat törvénye.

Ha mindezt megértettük, akkor az eseményeket látva felismerjük, hogy minden csak akkor történhet meg, ha oka van. Tehát a karma (ami szószerint „cselekvés”-t jelent) az ok, és a cselekvés eredménye az okozat. Általában, ha a karmánk gyümölcsét figyeljük, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ezekért a „visszahatásokért” mi vagyunk a felelősek. Ha a karma gyümölcse valamilyen keserűséget jelent számunkra, gyakran másokat vádolunk a szen­ve­déseinkért, de miután megértjük a karma törvényét, felismerjük, hogy mi okoztuk ezt a bánatot. A Karma Törvényének megismerése felelőssé tesz bennünket a saját dolgaink, tudat­állapotunk minőségéért. Valójában az egész életünkért egyedül csak mi vagyunk a felelősek.

3

Előfordul, hogy fatalistákká válva a Karma Törvényének csak a felét értjük meg, remény­telenül azt gondolva „Bármi, ami most történik velünk, a múlt cselekedeteinek eredménye, tehát semmit nem tehetünk a megváltoztatásukat illetően. Ez a sorsunk”. Az is igaz, hogy amikor elkezdjük megérteni, hogy a jelenlegi tapasztalataink a múltbeli cseleke­deteink ered­ménye, és mi vagyunk felelősek a saját helyzetünkért, akkor fokozódik a tűrőképességünk, az elfogadásunk és a korábbiakhoz képest könnyebben elviseljük a körülményeket. Azonban sokkal fontosabb megértenünk a Karma Tör­vényének másik felét, hogy a jelenbeli tiszta, jótékony cselekedeteinkkel megteremthetjük a pozitív jövőt. Így a karma filozófia meg­értésével a sorsunk teremtőjévé vagy mesterévé válunk, és többé nem leszünk rabszolgák. A saját cselekedeteink és példánk által másokat is inspirálhatunk a pozitív sorsuk megterem­tésére.

A múltbeli negatív cselekedetek „karmikus adósságot” eredményeznek. Ha a múltban szomo­rúságot adtunk valakinek, akkor most az adósság fejében boldogságot kell adnunk. A múlt „karmikus számláit” ki kell egyenlítenünk. De azt is figyelembe kell vennünk, hogyha megváltoztatjuk a vi­selkedésünket, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy mások is azonnal változni fognak. Ha van bátorságunk és továbbra is jókívánságokat küldünk más lelkek felé és tiszta cselekedeteket hajtunk végre, akkor lassan visszafizetjük a másokkal szembeni negatív viselkedésünk által teremtett karmikus adósságainkat. Ezek után szabaddá válhatunk a karmikus kötésektől.

A múlt karmikus számláinak kiegyenlítéséhez az erőt a meditáció által biztosíthatjuk. A saját igazi természetünk tökéletesebb megértésével felismerjük, hogy mindenkinek ez az igazi természete. Az álarc mögé láthatunk és közvetlenül a lélekkel kerülünk kapcsolatba. Ez segíteni fog bennünket abban, hogy befejezzük a negatív karmák növelését és mások negatív cselekedeteire ne reagáljunk negatívan. Lélektudatos állapotban természetes módon szeretetet és tiszteletet adunk másoknak, és ugyanezt kapjuk vissza. Minden olyan cselekedettel, amit lélektudatos állapotban végzünk, hasznot hozunk magunknak és mindenki másnak is.

38741_karma_by_graffitiwatcher

A karma a tudatunkban a gondolattal indul el, mert minden cselekedet magja egy gondolat. Amilyen a gondolat, olyan az eredménye. A gondolatok éppúgy, mint a cselekedetek, rezgéseket keltenek, és befolyásolják az atmoszférát körülöttünk. A karma ezeket a rezgéseket visszajuttatja hozzánk. A tiszta, békés, boldog gondolatok életünk legértékesebb kincsei. Ha ezeket a jótékony gondolatokat megőrizzük a tudatunkban, akkor bárhová megyünk, tiszta légkört fogunk teremteni, a béke és boldogság atmoszféráját, ami nagy hasznára lesz mások­nak is. A cselekedetek következményeinek a megértése azt jelenti, hogy gondosan figyelünk arra, hogy mindent helyesen tegyünk. Ha nem ellenőrizzük a cselekedeteinket, nem fogjuk ellenőrizni a tudatunkat sem. Ha lelassulunk, több időt adunk magunknak ahhoz, hogy jól csi­nál­juk a dolgokat. A rohanásban végzett munka gyakran eredményez hibát, amit később hely­re kell hozni, tehát többletmunkát okoz. Egy jól végzett, jó munka nyugalmat visz a tuda­tunkba. A gondatlanul végzett munka újra és újra magára vonja a figyelmünket. Ha teljesen arra koncentrálunk, amit a jelenben teszünk, akkor ez lehetővé teszi, hogy úgy a tudatunkat, mint a testünket ellenőrzés alatt tartsuk. Cselekedeteinket mindig lélektudatos állapotban vé­gezzük, így a fizikai munka mennyiségétől függetlenül is könnyűek és békések maradhatunk.

MEDITÁCIÓS GYAKORLAT

Meditációnk időtartamát osszuk három részre. Válasszunk három meditációs témát vagy pozitív tulajdonságot, amik egymásból következnek, mint pl.: nyugalom, csend, erő, vagy könnyűség, békesség, elégedettség. Vegyük őket egyenként sorba, teremtsünk ezekkel kapcsolatban gondolatokat, amíg meg nem tapasztaljuk őket. Ily módon szinte észrevétlenül egyre mélyebb meditációs tapasztalatokra tehetünk szert, és élvezhetjük a különböző pozitív érzéseket és tulajdonságokat.

 

Meditáció a gyakorlatban
Brahma Kumaris World Spiritual University
Budapest, 1999