Home Cikkek A kenyér misztériuma

A kenyér misztériuma

162
0

Az Úr, amikor kiûzte a Paradicsomból Ádámot és Évát, elátkozta az élelmet termõ földet, és kinyilatkoztatta, hogy orczád verítékével egyed a te kenyeredet, mígnem visszatérsz a földbe, mert abból vétettél (I Móz, 3. 19.).

Itt említi elõször a kenyeret, s elõször szól róla mint az emberi életet szabályozó legfontosabb fogalomról. A kenyér története azonos az emberiség történetével. Mind az Ó-, mind az Újszövetség kiemelt helyen említi ezt az ételt, ami egyrészt azt bizonyítja, hogy az ember õsidõk óta élt valamilyen formájával, másrészt magyarázatot ad arra, hogy mindig is a felsõ hatalmak ajándékaként tisztelték, és áldozati étellé vált. A régi görögök például Démétért a kenyér fehér istennõjének nevezték, az ókori Egyiptomban állatokat formázó kenyerekkel áldoztak, a zsidók a kovásztalan kenyeret az önfeláldozás és a tisztaság jelképének tekintették, és áldozati ételnek minõsítették. A kenyér tehát nem csupán a testnek, hanem a léleknek is alapvetõ tápláléka, és szimbolikusan magát az életet jelenti.

A kenyér alapanyaga, készítése, alakja az évezredek folyamán sokat változott. A kenyérgabonafélék közül a legõsibbnek az egész világon honos köles tekinthetõ. Paul Ariste észt professzor kutatásai azt bizonyítják, hogy a finnugor népek Kr. e. 2500 körül már ismerték és termesztették. E korból származik egyébként a köles és a kenyér szavunk, a bolgár-török együttélésünk idejébõl pedig máig legfontosabb gabonanövényünk, a búza. Európában már a kõkorban termesztették az árpát, amelyet a magyarság szintén a bolgár-török idõkbõl ismert. Vele szinte egy idõben volt jelen a rozs, a zab viszont késõbbi jövevény. A kukorica ? török közvetítéssel ? csak Amerika fölfedezése után került nálunk a kenyeret adó gabonák sorába. Ez az alapvetõ táplálék egyrészt lepényként készül világszerte, másrészt a tésztaerjesztéses kenyér készítése is gyakorlat.

Minthogy a kenyér mindenkor áldozati tárgy is volt, készítésének minden fázisát misztikus elõírások, követelmények, szabályok kísérik, hiszen ? mint Isten ajándékát ? meg kell védeni minden külsõ káros hatástól, rontástól. Ennek megvannak a maga mágikus módszerei és gyakorlati, többnyire misztikus vagy szimbolikus eszközei. A kenyérsütés Magyarországon 18-20 órás munkafolyamat volt: déltájban áztatták az erjesztõanyagot, este szitálták át a lisztet és erjesztették a kovászt, éjjel 2-3 óra között dagasztották, majd hajnali 5 órakor vetették a kemencébe és kb. 2 órán át sütötték a kenyereket. A kenyérkészítés legérzékenyebb részei a kovászkészítés, a dagasztás és a sütés. A munkának e három szakaszában dõl el, milyen kenyér sül majd ki a kemencében. Ezért ide összpontosulnak a rontás kísérletei és ezek elhárításának módszerei is.