Jézus létezése is alapvetően tisztázatlan, csupán a keresztény egyház tanításaiban nem lehet vitatott. Egész ? igen rövid ? életét rejtélyek övezik, még rejtélyesebb halálával együtt. Isten fiának nevezi magát, melyet ma sokan úgy fognak fel, ahogyan azt a sumerok értették: ?égből jött?, majd a ?mennyekbe? távozott. Itt, most egy racionálisnak tűnő ?emberi? magyarázatot, fejtegetést olvashatunk.
Felfeszíteni valakit valahová olyan hosszú időre, míg meg nem hal ez a kereszthalál lényege. Számos nép használta ezt a kegyetlen kivégzési módot. A legtöbb eset a kétezer évvel ezelőtti időkből, a Római birodalomból származik. A keresztre feszítés leghíresebb áldozata kétségkívül Jézus Krisztus. Nem csupán kereszt halálának körülményeit övezi mind máig rejtélyek egész sora.
Az orvosok majd kétezrede vitáznak arról, miben halnak meg a keresztre feszítettek. A régészek hiába kutatnak ennek a kegyetlen módszernek a bizonyítékai után. A történészek sem képesek kielégítő választ adni.
Szemtanúk vallomásai
Az ókorban talán léteznek ?utasítások?, amelyek alapján a hóhérok elvégezték a munkájukat. Nem maradt fent egy ilyen szöveg sem. Nem tudjuk, hogyan zajlott le egy ilyen kivégzés, mi előzte meg, és mi követte? Nem ismerjük a szabályait sem
A kereszt halát tanulmányozó történészek általában azoknak az embereknek az elbeszéléseire támaszkodnak, akik szemtanúi voltak ennek a halálnemnek. A zsidó foglyok i. sz. 70-ben Jeruzsálembeli tömeges keresztre feszítéseiről olvashatunk a zsidó történetírónál Iosephus Flaviusnál.
A rómaiak ezzel a módszerrel végezték ki a Róma elleni felkelésben résztvevőket. Ezt a felkelést az első zsidó háborúként is ismerhetjük. Iosephus Flavius a saját szemével látta a vérengzést. Örülhetett, hogy nem a keresztről kellett végignéznie. A háború első részében ugyan is zsidó hadvezérként lépett fel. Hasonló kivégzést írt le például Seneca és Plutarkhos is.
Találékony hóhérok
A legtöbb történelmi szöveg Názáreti Jézus megfeszítését érinti. Jézus története az Új Szövetség evangéliumain kívül megjelenik a római történetírók, Tacitus, ifjabb Plinius, Suetonius munkáiban is. Említést tesznek róla a görög történetírók, pl. Phlegón.
A történelmi forrásokból kiderül, hogy a rómaiak nagyon találékonyak voltak a keresztre feszítések alkalmával. Megszokott volt, hogy az elítéltet más fizikai bántalmazás is érte a kivégzés előtt. Gyakori volt a verés. Az elítéltek a keresztjüket a kivégzésük helyére vitték. A keresztek különböző fafajtákból készültek és különböző méretűek voltak, így a súlyuk is eltérő volt. Néhány esetben a kereszt cipelése az elítéltek fizikai képességeik határait súrolta. A keresztet végül az összeomlás szélén juttatták el a kivégzés helyére.
Gyors halál. Fejjel lefelé
kereszten_fejjel_lefeléJézus kivégzésének leírása segített a keresztre feszítés elképzelésében, bár ez nem mindig történt hasonlóan. Volt, hogy kötéllel kötözték a kereszthez az áldozatokat. Nem volt szokatlan a fejjel lefelé történő megfeszítés s em, ami közben túlterhelté vált a vérkeringés, és légzési nehézségei voltak az elítéltnek. A halál ennek a kivégzési módnak az alkalmazásakor viszonylag hamar beállt. A fejjel lefelé megfeszítést tartották a legkegyetlenebb módnak, mert ebben a testhelyzetben sokkal tovább tartottak az áldozatok szenvedései.
Régészeti leletek
A régészeknek egy két kivételt eltekintve nem állnak rendelkezésükre kézzel fogható adatok a kereszthalálról. Ez teljesen logikus. Az elítéltek testét gyakran a szemétdombra dobták, ahol a kóbor kutyák és a vadállatok gondoskodtak az eltüntetésükről. A kereszthalál egyik vitathatatlan bizonyítékát képezik egy fiatal zsidó férfi maradványai a Római birodalom korából, amelyeket a 60-as években találtak meg Izraelben. A sarok csontjában egy 11.5 cm hosszú szöget találtak. A szöget a sarok külső oldaláról ütötték be, és áthatolt az egész csonton.
A szög vége elhajlott, valószínűleg attól, hogy a szög csomóba vagy más szögbe ütközött. A sarok külső részén, szög fejénél olaj fa maradványit találtak A szöget valószínűleg egy kisebb deszkán keresztül ütötték be, amely meg akadályozta a szög kiszakadását az áldozat lábából. Az általánosan elterjedt elképzeléssel ellentétben a testet nem a lábfejen át szegezték a keresztre. Az áldozat lábát függőlegesen álló kereszt oldalához szögezték a sarkánál. A megfeszített férfi felső végtagjain nem találtak szögekre utaló nyomokat, ezért feltételezhetjük, hogy a vízszintes fához odakötözték. Nem egyértelmű azonban, hogy fejjel lefelé vagy felfelé feszítették-e keresztre, vagy esetleg egyéb testhelyzetet választottak?
Hogyan történt Jézusnál?
Hogy mit élt át egy halálra ítélt a kereszten azt nagyjából elképzelhetjük. Názáreti Jézus története alapján. Őt a kivégzés előtti estén fogták el, és zárták be. Éjszaka megverték. A kereszthalál napján kora reggel kelt. Egyetlen falat étel és egy korty ital nélkül bejárta Jeruzsálemet, összesen kb. négy kilométert tette meg. Először a zsidó Szanhedrin ? a vének és bírák tanácsa ? elé vezették, amely a jeruzsálemi templomba gyűlt össze. Ott nem csak gúnyolódás, hanem újabb verés várt rá. Szanhedrin tagjainak jézussal már hosszú ideje elszámolni valójuk volt. Pusztán az elegendő okot szolgált a gyűlöletre, hogy Jézus kizavarta a templomból a pénzváltókat és kereskedőket, akik a megszentelt helyen rendezték be ?üzlethelyiségeiket?. Hivatalosan azonban a legsúlyosabb ellene felhozott vád az volt, hogy Jézus Isten fiának nevezte magát.
Tanácstalan uralkodók
A Szanhedrinből a római prefektus, Pontius Pilátus elé vezették, aki Júdea helytartója volt. A zsidók azt akarták, hogy ítélje Jézust halálra, azzal indokolták a kérésüket, hogy ?Júdea királyának? nevezte magát, és magának követelte a Rómát megillető hatalmat. Pilátus azonban igyekezett kikerülni az ítélethozatalt. Jézus Galileából származik, és nem érinti őt a júdeai törvények. Ezért azt javasolta, ítélkezzen felette Heródes király. Itt újabb sértegetés és gúnyolódás várt Jézusra. A bűnösségéről azonban Heródes, udvarában sem született ítélet. Jézust visszavezették Pilátus elé. Pilátus először nem találta bűnösnek. Amikor a vének fenyegetni kezdték, hogy panaszt tesznek a Római császárnál, meg változtatta ítéletét, és halálra ítélte Jézust.
Korbácsolás, megszégyenítés és további gyalázkodás következett. Jézus fejére tövis koronát helyeztek Júdea feletti ?uralkodásának? jelképeként, majd arra kényszerítették, vigye fel a keresztjét a Golgotára. A kereszt súlya becslések szerint 35 és 60 kg közt volt. Ezzel a teherrel Jézus körülbelül 600 méter utat tett meg.
Feltűnően gyors halál
Az orvosok részletesen tanulmányozták Jézus keresztre feszítésének leírását, hogy felmérhessék a fizikai és pszichikai nyomás mértékét. Abból, ahogyan Jézus átélte a bírósági eljárásokat és a gyaloglást, kikövetkeztethető, hogy egy fiatal, jó egészségben lévő, kiváló erőnléttel rendelkező férfiról volt szó. Számos jel arra mutat, hogy Jézust erős stressz érte, amelynek következtében un. Hematidriózis lépett fel nála, vagy is a bőrén át vért izzadt. A ?véres izzadtság? már a kivégzése előtti estén megjelent a testén. Jézus pszichikumára minden bizonnyal az a tény is hatott, hogy tanítványi elhagyták. Jézus reakciója a keresztre feszítésre számos orvos és történész számára még is különösek, sőt rejtélyesnek tűnik.
Jézust dél körül feszítették keresztre, fejjel felfelé. A szögeket a talpába és csuklójába ütötték be. A történelmi forrásokból kitűnik, hogy megszokott volt, hogy a keresztre feszített áldozatok 24-36 órán át haldokoltak. Jézus azonban 3-6 óra után meghalt. A bibliai evangéliumok szerint Pilátus is elcsodálkozott Jézus gyors halála felett.
Kegyetlen kínzás
Jézussal együtt két tolvajt is megfeszítettek, akik jóval tovább szenvedtek. A rómaiak végül eltörték a két lator lábszár csontjait, hogy felgyorsítsák a halálukat. Ez bevett szokás volt. Feltételezések szerint a lábszárcsontok eltörése felgyorsította a halál beálltát. Ha a csontokkal együtt a nagyobb erek is megsérültek, az áldozat elvérezhetett. A törés másik következménye az embólia lehetett, amikor a töréskor felszabaduló csontvelő bekerül a véráramba, és ott létfontosságú ereket zárt el. Az embólia bármelyik szervet károsíthatta, az agytól a szíven és a tüdőn át egészen a veséig. Nem lehet kizárni, hogy a lábtöréssel felgyorsított haldoklás részét képezi a légzési nehézségek is, amelyek akkor jelentkeztek, amikor az elítélt teste már nem támaszkodhatott az alsó végtagjaira, és egész súlyával a karjain függött.
Jézust elkerülte a lábtörés. Miben halt meg? Néhány elmélet szerint Jézus nem volt halott a keresztről való levételkor. Elveszíthette az eszméletét. A mellkasán dárdával ejtett seb ölhette meg, amelyet az evangélium szerint egy római katona ejtett rajta.
Miben haltak meg?
A legrégebbi orvosi tudományok szerint, Názáreti Jézus halálának oka az, hogy ?megszakadt a szíve?. A későbbi munkák kidolgozták az elméletet, amely szerint Jézus halálának az oka a szív ereinek súlyos károsodása.
Más magyarázatok is kínálkoznak azonban. Jézust a többi elítélthez hasonlóan szintén meg korbácsolták. Ekkor súlyos és nagy felületet érintő felszíni sebei keletkeztek. A bőr alatti izmokat is nagy megterhelés érte. Ennek következtében az elítélt sokkot kaphatott annak min den velejárójával együtt, a vérkeringés összeomlását is beleértve. A korbácsolás következtében nagy valószínűséggel jelentős vérveszteségre és az izomrostok felbomlására került sor. Hasonló esetekben nem ritka, ha a testnedvek hirtelen elsorvadása lép fel. Ez befolyásolja a létfontosságú funkciók egész sorát. Többen a z elsavasodást, vagy is az arcidózist tartják a kereszthalál egyik okozójának.
Többszörös sérülés
Az amerikai orvos Joseph Bergeron munkája figyelmet keltett. Ő a traumatológiai központokban dolgozó orvosok tapasztalataiból indult ki. A traumatológiai osztályokra súlyosan sérült pácienseket szállítják. A páciensek körülbelül negyedénél a különböző traumák esetében végzetes következményekkel járó komplikációja lép fel. Ha ezek a problémák felhalmozódnak, drámaian megnő annak a lehetősége, hogy a páciens meghal. Fontos szerepet játszik a kihűlés vagy hipotermia. A következő jelentős komplikáció a véralvadás szintjének csökkenése, amelynek következménye a súlyos vérzés. A harmadik gondot a már említett acidózis jelenti, amely megbontja a testben lejátszódó biokémiai reakciók egészét. Bergeron szerint Názáreti Jézus n agyon kihűlt, mert ruha nélkül tették ki a hideg márciusi idő viszontagságainak. A kivégzést megelőző véres ostorozást, a kézbe és lábba ütött szögek is komoly sérüléseket okoztak. A diagnózis: halálos következményekkel járó véralvadás ? zavar és acidózis. Bergeron szerint Jézus tehát a létfontosságú testi folyamatok megzavarásában és a vérveszteségben halt bele.
Pilátus összeesküvése?
Néhány feltételezés szerint a megkorbácsolás, keresztre feszítés és a mellének átszúrása ellenére Jézus még élt. A titkos összeesküvés mögött állítólag a római prefektus, Pontius Pilátus állt. Bár ő hitt Jézus ártatlanságában, félt ellent mondani túlerőben lévő ellenségeinek. Jézust csak akkor ítélte el, amikor megfenyegették, hogy panaszt tesznek a római császárnál. Pilátus habozása gyanús, lehetséges, hogy mindent megtett azért, hogy Jézus megmeneküljön. Elhúzta a pénteki bírósági tárgyalást, hogy Jézust a lehető legkésőbb feszítsék meg. Valószínűleg azért küldte a véneket Jézussal Heródes királyhoz is. tudta, hogy a király nem fog ítéletet hozni.
Jézus életben maradt?
A következő nap szombat volt, ezen a zsidó ünnepnapon nem hagyhatták a testet a kereszten. Pilátus állítólag ezzel a trükkel biztosította, hogy Jézust hamar levegyék a keresztről, akkor, amikor az ereje teljében lévő fiatal férfi még élt, noha elveszítette az eszméletét. Ezért rendelet el azt is, hogy a római katonák ne törjék el Jézus lábát. Így kerülhetett sor arra, hogy péntek késő este Jézust sírba helyezték, ahol magához tért.
Ezzel magyarázható Jézus feltámadása!
Azonban ismét csak egy elméletről van szó, amelyet nehéz cáfolni, és lehetetlen alátámasztani. Jelenleg nincs elegendő bizonyítékunk ahhoz, hogy végkövetkeztetéseket vonjunk le arról, hogyan haltak meg a Római Birodalom idejében a keresztre feszítettek. Egészen valószínű, hogy a különböző elítéltek különböző okokból haltak meg. Nagy jelentősége volt azonban a testhelyzetnek, amelyben megfeszítették őket.
A Torinói Lepel
Néhány kutató a Torinói Lepel alapján következtet Názáreti Jézus keresztre feszítésének körülményeire és a halálára. Állítólak e lepelbe csavarták Jézus keresztről levett testét. A Torinói Lepel hitelességét többen vitatják. torinoi_lepel_759.jpgA radiokarbonos kormeghatározás bebizonyította, hogy egy középkori hamisítványról van szó, amely 1260 és 1390 közt készült. Ezért a kutatók többsége nem tartja megfelelő információforrásnak.