csütörtök, április 25, 2019
Home A múlt rejtélyei A kínai agyagkatonák

A kínai agyagkatonák

455
0
Megosztás

A I. e. 5. és 3. század között Kína területén öt, egymással folyamatosan háborúskodó állam létezett. A megosztottságnak és a helyi háborúknak Qin Shi Huangdi császár, a Qin-dinasztia megalapítója vetett véget, aki uralma alatt egyesítette az országot, és megalapította annak fővárosát nem messze a mai Xian-tól. Az erőskezű uralkodó jelentős építkezéseket szervezett, és ezek között hatalmas síremléket emeltetett magának.

1974-ben kútfúrás közben, négy méteres mélységben bukkantak helyi földművesek a Kínát először egyesítő, i.e. 210-ben meghalt Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) császár földalatti sírrendszerének védelmére rendelt terrakotta-hadsereg ?katonáira?.

A hamarosan megkezdődött nagyszabású ásatások lehetővé tették az életnagyságúnál valamivel nagyobb agyagszobrokból álló óriási hadsereg feltárását. A katonák mellett kocsikat, lovakat, zenészeket, fegyvereket, ékszereket, használati tárgyakat is találtak. Egy részét már kiásták, de a sereg nagyobbik része a föld mélyén vár a kutatókra. A térség fölé óriási repülőgéphangárra emlékeztető épületet emeltek, és a világ minden részéről érkező látogatók az eredeti árkokban a restaurált impozáns agyagszobrokat tekinthetik meg.

A figurák égetett agyagból készültek. Az agyag összetétele arról árulkodik, hogy a nyersanyagot a Li hegység északi lábánál nyerték. Az életnagyságúnál is nagyobb hadsereg katonáinak magassága 1,66 és 2,02 méter között van, tömegük 120-200 kilogramm. A hadsereg hétezer agyagharcosból, 150 négylovas szekérből és a hozzájuk tartozó 520 lóból, valamint 150 hátaslóból tevődik össze. A figurák kivitelezésénél különböző módszereket használtak, a karokat, kezeket és fejeket külön állították elő. A szakemberek eddig nyolc különböző öntőformát azonosítottak, melyekkel az arcokat készítették, de külön formát használtak az orrok, bajuszok, fülek, szemöldökök, kezek és fejek megformálásához is.

Miután minden részlet a helyére került, a figurákat alacsony hőmérsékleten kiégették. Az ásványtani és geokémiai kutatások megállapították, hogy az agyagkinyerő hely a temetkezési hely közelében lehetett. A figurák életteli, ugyanakkor merev arckifejezését kihangsúlyozza testtartásuk, páncéljuk, hajviseletük és fejfedőjük alapján pedig egységeiknek és rangfokozataiknak megfelelően lehet őket csoportosítani. A tisztek valószínűleg vörös köpenyük felett zöld tunikát és fekete bajuszt viseltek, arcukat pedig színesre festették. A harcosok fegyvereket is kaptak, például bronz nyílhegyeket, fokosokat és jelzőcsengőket. A legújabb elméletek szerint a katonák egyedisége és szép megformálása fontosabb szempont lehetett, mint egységes megjelenésük és státuszuk.

A közel hatezer életnagyságú agyagkatona arccal keletnek fordulva szabályos hadsereget formál. A hadsereg szárnyain íjászok helyezkednek el, fegyverüket felemelve. A sereg fő erejét a lándzsával felfegyverzett gyalogság, és az őket támogató harci szekerek alkották. Az agyagharcosok zömének kezében a kor valódi fegyverei voltak, a bronzkardok a tábornokok és főtisztek rangját jelezték. A kardokat és más fegyvereket felületkezeléssel rozsdamentessé tették, olyannyira, hogy a föld alatt eltöltött több mint kétezer év után is élesek maradtak. Az agyaghadsereg minden katonájának más, a többiekétől különböző vonásai és arckifejezése van. A katonák ruhája a finom részletekig kidolgozott, a testtartásuk gondos megmunkálást tükröznek. A jelenleg is folyó régészeti feltárás feltételeinek biztosítása és a leletek megóvása érdekében a kínai kormány az egykori termek övezetében múzeum-együttest létesített. A régészeti munka során jelentős restaurálást is végeznek, mert az agyagfigurák jó része az elmúlt évezredekben összetört, súlyosan sérült.

Az 1987-ben az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított terrakotta-hadsereg ma Kína egyik legnépszerűbb turisztikai látványossága, a rendkívüli művészeti szépségű, változatosan megformált terrakotta-figurák és azok másolatai a világ számos városába eljutottak már ? néhányat 1988-ban a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutattak. A Németország szerte (Frankfurt, München, Hamburg, Berlin, Lipcse stb.) egy millió látogatót vonzó, majd Csehországba kerülő ?utazó kiállítás? most az egykori királyi borházba, a Király utca 26-ba is megérkezett.

A kínai hatóságok tizenöt éve már csak rendkívüli esetekben ? hatalmas biztosítási összeg fejében ? járulnak hozzá az eredeti, több mint kétezer éves figurák külföldre viteléhez, viszont a más országokban rendezett tárlatokra küldött másolatok az eredeti színhelyen, ugyanazzal az eljárással és eszközökkel készülnek, mint annak idején ? mondta el Tóth Gabriella, a kiállítás egyik szervezője. A mostani kiállítás a VAM Centerben először nyújt Budapesten az eredeti színhelyhez hasonló élményt azzal, hogy méretarányosan látható a hsziani ásatás első számú árkának másolata, benne száz életnagyságú katona- és lófigurával. Az árok körül 300 négyzetméteres színes dioráma érzékelteti a hatalmas méreteket, a látogatók egy emelvényről tekinthetik meg az első kínai császárnak és agyaghadseregének hihetetlen történetét felidéző hang- és fényjátékot, hozzá pedig kísérőszöveget hallhatnak. Ezen felül a tárlókban több mint hetven másolat látható, köztük hét teljesen restaurált, több mint kétezer éves földalatti harcos. Korabeli ékszerek és használati tárgyak teszik teljessé a kiállítást, amelynek megértését a múlt század alighanem legjelentősebb régészeti felfedezésének történetét feldolgozó film is segíti.

Kép 5.Mecsi Beatrix művészet-történész, az ELTE Távol-keleti Intézetének adjunktusa elmondta: a hsziani hadsereg a világon egyedülálló művészeti emlék, ugyanis a Kínát először egyesítő Csin-dinasztia Huang-ti császár halálával fel is bomlott, az utódok gyengék voltak és meg sem próbáltak belevágni egy hasonló vállalkozásba. Az első kínai császár kínai történelmi feljegyzések szerint óriási földalatti nekropoliszt építtetett magának (Csing Si Huang-ti ezt állítólag 13 éves korában rendelte el), amelyen 700 ezer ember dolgozott ? ennek védelmére szolgált az agyaghadsereg.

A sírrendszer feltárását még nem kezdték meg, de a Csin-birodalom fejlettségéről az agyaghadsereg is tanúskodik. Míg a korábbi kínai uralkodók egyedi, drága, nemes anyagokból készült tárgyakat helyeztettek sírjaikba, Csin Si Huang-ti serege az olcsó agyagból, ám óriási tömegben készült figurákkal új minőséget teremtett. Létrehozása nemcsak művészeti, hanem szervezési teljesítmény is volt.
Kép 6.A figurák háromféle alapzatra kerültek, kétféle lábtípust, nyolcféle törzset és fejet állítottak elő egyfajta ókori tömegtermelési rendszerben, mintegy megelőzve azt az időt, amikor Kína ? mára ? a világ műhelyévé vált. Ezeket az elemeket variálták, így az egyszerű módszerekkel igen változatos, ?szervezett? hadsereget hoztak létre, amelynek harcosai fölé tetőt is emeltek. Ám már i. e. 206-ban lázadás tört ki, a földalatti ?laktanyákat? felgyújtották, a gerendák elégtek, több harcosban is kár keletkezett ? az agyagkatonákat egészen felfedezésükig mégis megőrizte a rájuk omlott földréteg.

xian-agyag_0010 xian-agyag_0000 xian-agyag_0020 xian-agyag_0030 xian-agyag_0040 xian-agyag_0050

Látogatók