Home Spiritualitás A kísértethistóriákról

A kísértethistóriákról

0

“Elmesélek egy esetet, – az abszolut szavahihet?, kiegyensulyozott, lelki békében él?, okos barátn?mt?l. Anyósával mindig nagyon jóban volt, – szerették egymást. Halálakor, – teljes szélcsendkor és csukott bejárati ajtónál huzat keletkezett. – akkor azt hitte, hogy a fia érkezett haza. Elmozdult a falióra is. Kés?bb a barátn?mnek szokásává vált, hogy név, – születésnap és egyéb ünnepekkor virágot vesz a sirjára. Egy névnapkor elfeledkezett err?l. Bea éjjel az ? lakrészükben a fürd?b?l koppanást hallott. Leesett a szappan a zuhanyzó szappantartójából. Fizikai képtelenség, hogy kicsusszon. Mikor visszahelyezte, – pár perc mulva megismétl?dött. Nem akart pánikot, – nem tette vissza a helyére. A nagyfia /21 éves/ eközben az ágyban zenét hallgatott a lakás másik részében. Egyszer elhallgat a zene. Mikor fölkelt, – látja, hogy a hanger? le volt tekerve. Gyanutlanul visszahangositja. Ugyanaz történik még kétszer. Nem tudott magyarázatot adni miért, de furcsán érezte magát. A különben vagány, merész fiu sirva ment át a szüleihez és aznap velük aludt. A virág után megszünt a ‘zaklatás’.”

A fenti történetet egy “magyarázd ezt meg nekem” felszólítással kaptam E-mailben. Eredetileg egy n?i magazin fórumában írta valaki, ahol sok más, hasonló történet is szerepel. Az egy helyre gyüjtött “szellemészlelések” nagy hatással voltak a látogatókra: többen is utaltak rá a fórumban, hogy bár eddig kételkedtek a szellemek létében, látva hogy ilyen gyakoriak a tapasztalatok, megváltozott a véleményük.

Sok ilyen történetet hallottam már más forrásokból is, mi több, egyszer régebben magam is meséltem hasonló élményr?l egy barátomnak. Nézzük meg az én történetemet egy 2000-ben írt levelem alapján:

“Annával a film alapján vérszerzôdést kötöttem egy éjszaka a Fiumei úti temetôben. Meséltem már neked, hogy mi történt? Miután hazaértünk, leültünk az udvarban a lépcsôre, s hirtelen a semmibôl rengeteg macska került elô, körénksereglettek, s közülük egy fekete lefeküdt elénk az udvar közepére, s nézni kezdett minket… Nagyon furcsa volt.

A temetôben mindkettônknek lehetett egy kívánsága. Én azt kívántam, hogy a fizikatanárom menjen el a suliból. Két nap múlva, hétfôn, közölték, hogy a kedvenc tanárom nem tanít nekünk tovább számtechet, helyette a fizikatanár fogja azt is tartani… ;( Anna jobb kapcsolatott szeretett volna egy fiúval… Utána 2 hónapig nem látta.

A kapcsolatokat minden bizonnyal az emberi természet belebeszélési kényszere találta meg mindezen dolgok között – s az, hogy a filmben mindez nappal játszódott egy réten, s a jeleket pillangóktól kapták, mi pedig éjszaka csináltuk egy temetôben, s utána a macskák furcsán viselkedtek, csak további összekapcsolásra ad okot a kérések teljesülésével kapcsolatban…

Mégsem hiszek benne. …de érdekes volt.

Hogyan magyarázzuk ezt meg? Ez esetben viszonylag könny? a dolgom, mivel ott voltam. El?ször is, nem azt kívántam, amit itt leírtam. Teljesen mást. A levélben említett kívánságom csak megfordult a fejemben, amikor azon gondolkodtam – még jóval a szeánsz el?tt -, hogy mit kívánjak. Ezen kívül természetesen megfordult sok minden más is. Másrészt az említett fiú, akivel Anna “jobb kapcsolatot szeretett volna”, én voltam, engem nem látott két hónapig. Valójában már régóta nem voltunk a legjobb kapcsolatban, számomra túlzottan er?szakos közeledése miatt. A kérése is egy jó példa volt ezen er?szakosságra – így arról, hogy két hónapig nem találkoztunk, kizárólag én tehettem.

Ami a macskákat illeti, az udvar mindig tele van velük – lakók által kirakott és ledobált ételmaradékokon élnek. Amikor leültünk a lépcs?re, valószín?leg azt hitték, hogy enni akarunk adni nekik. A fent leírtakkal ellentétben nem körénk gyültek, hanem az udvar közepére (és nyilván nem is a “semmib?l” – ahogy a levélben fogalmaztam). Az említett filmmel való hasonlóság is kevésbé meggy?z?, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ott azonnal jöttek a lepkék, itt pedig csak hazatértünk után találkoztunk a macskákkal – ráadásul a kett? közti kapcsolatot is csak utólag ismertem fel.

A néhány apró, lényegtelennek t?n? változtatás igencsak kiszínezte a mesémet – pedig még csak nem is hittem a szellemekben! A levél írásakor egyáltalán nem éreztem úgy, hogy mindez hazugság lenne – inkább csak amolyan “jótékony leegyszer?sítésnek” tünt, csak hogy “ne kelljen sok felesleges részletet elmagyaráznom”.

Vizsgáljuk most meg a cikk elején említett történetet!

Elmesélek egy esetet, – az abszolut szavahihet?, kiegyensulyozott, lelki békében él?, okos barátn?mt?l.

Csalárd érveléssel kezd?dik az elbeszélés. Mi köze van az ez után említett tapasztalatoknak ahhoz, hogy a történetben szerepl? illet? okos? A többi jelz? is megkérd?jelezhet? – például mit jelent az, hogy abszolut szavahihet? valaki? Soha nem hazudik? És soha nem tévedett még? Ezek a jelz?k arra valók, hogy a történettel kapcsolatos kétségeinket csökkentsék, de valójában maguk is kétségeket ébresztenek, ha komolyabban szemügyre vesszük ?ket.

Anyósával mindig nagyon jóban volt, – szerették egymást. Halálakor, – teljes szélcsendkor és csukott bejárati ajtónál huzat keletkezett. – akkor azt hitte, hogy a fia érkezett haza. Elmozdult a falióra is.

A tapasztalatok leírása helyett itt már magát az értelmezésüket kapjuk készhez. Nem derül ki például, hogy vajon látta-e amint mozog a falióra, vagy csak utólagosan észrevette, hogy nem áll pontosan. Azzal kapcsolatban is csak találgatni tudunk, hogy végül valóban hazajött-e a fia. Nem tudjuk, miben nyilvánult meg az, amit huzatnak nevez. Nem tér ki arra sem, hogy mennyi id? telt el a halál és ezen észlelések között. Mivel egy kész interpretációt kaptunk, az alternatív magyarázatok el?l eleve elzárta az utat a mesél?.

Kés?bb a barátn?mnek szokásává vált, hogy név, – születésnap és egyéb ünnepekkor virágot vesz a sirjára. Egy névnapkor elfeledkezett err?l. Bea éjjel az ? lakrészükben a fürd?b?l koppanást hallott. Leesett a szappan a zuhanyzó szappantartójából. Fizikai képtelenség, hogy kicsusszon.

Az utolsó mondat egy olyan csalárd érvelésre példa, ami igen gyakori a szellemhistóriáknál. Azzal, hogy a mesél? közli, hogy fizikai képtelenség ami történt, eleve elzárja az utat a racionális magyarázatok el?tt. Elégedjünk meg azzal, hogy egy “okos és abszolut megbízható személy” szerint a szappan kicsúszása fizikai képtelenség volt. De vajon mit mondana erre mondjuk Stephen Hawking, aki könyvében kifejti, hogy a kvantummechanika szerint egy test áthatolhat egy másikon, csak rendkívül kicsi valószín?séggel? Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ez történt – biztos vagyok benne, hogy van ennél jóval valószín?bb magyarázat is. Beának viszont óvatosabban kellene kezelnie a “lehetetlenség” kifejezést.

A víz hatására a szappanban kémiai folyamatok indulnak meg. Egy vizes szappan küls? hatás hiányában is elmozdulhat, de akár segíthet is neki például a huzat. Mivel Bea nem volt a fürd?ben – a koppanást máshonnan hallotta -, nem láthatta, hogy a szappan hogyan volt lerakva, és az elbeszélés nem tér ki arra, figyelte-e, hogy ki mikor volt a fürd?szobában. Mivel a történet éjjel játszódik, de még mindenki ébren van, valószín? hogy ilyentájt fürdött valaki. Az állítást, hogy a leesés fizikai képtelenség volt, el kell hinnünk Beának. Annak a “kiegyensúlyozott, lelki békében él?, okos” Beának, aki nemsokára már a pánikba esés szélén áll, mivel a szappan másodszor is leesik:

Mikor visszahelyezte, – pár perc mulva megismétl?dött. Nem akart pánikot, – nem tette vissza a helyére.

A körülményeket nem ismerjük, így a szappan leesésér?l nem sokat tudunk mondani – annyi viszont nyilvánvaló, hogy Bea eleve mágikusan gondolkodik. Egy természettudományos beállítottságú személy, ha foglalkozna is a kérdéssel, valószín?leg magyarázatot keresne (Biztos hogy jól raktam a helyére a szappant? Nem eshetett rá valami felülr?l, ami leverte? Volt valaki azóta a helységben? Merre járt a macskám ezid? alatt? … ) – nem pedig elmenekülne a szappan el?l. Ne felejtsük el, hogy eddig semmi más nem történt, csak hogy évekkel az anyós halála után (“barátn?mnek szokásává vált, hogy név, – születésnap és egyéb ünnepekkor virágot vesz a sirjára”) egy este a leesett szappant a helyére téve az újra leesett.

A nagyfia /21 éves/ eközben az ágyban zenét hallgatott a lakás másik részében. Egyszer elhallgat a zene. Mikor fölkelt, – látja, hogy a hanger? le volt tekerve. Gyanutlanul visszahangositja.

Bea megijed a szappantól, fia azonban gyanútlatnul visszahangosítja a magától leteker?dött hanger?t.

Ugyanaz történik még kétszer. Nem tudott magyarázatot adni miért, de furcsán érezte magát.

…pedig a történet szerint meg tudjuk magyarázni: azért érezte furcsán magát, mert a zene háromszor elhallgatott magától és ? még csak nem is gyanakodott. Az információk itt is hiányosak. Milyen berendezéssel állunk szemben? Be lehet programozni kikapcsolásra? Hogyan viselkedik ha áramingadozás van? Milyen fizikai hatások zavarhatják még a m?ködését? Egy elektronikus eszköz esetében igen sok lehetséges magyarázat van. A fiú valószín?leg sejtette is a jelenség természetes okát, különben furcsálotta volna a történteket.

Felmerül itt az id?rend problémája is. A történet szempontjából nem lényegtelen, hogy a fiú utólag, a szappanhistória elmesélése után mondta hogy ? is furcsán érezte magát, vagy ett?l függetlenül. Természetesen egyik lehet?ség se bizonyít semmit, de az els? variáció jóval egyszerübben megmagyarázható. És Bea vajon tudta már ekkor, hogy elfelejtette a virágot? Vagy utólag rakta össze a történetet? Esetleg már eleve lelkiismereti problémái voltak amiért nem vitt virágot, és számított is valami “megtorlásra”?

A különben vagány, merész fiu sirva ment át a szüleihez és aznap velük aludt.

Ismét sarkított kifejezések: “vagány”, “merész”. Ezeket többnyire egy-egy cselekedet jellemzésére szoktuk használni – esetleg kisgyerekekre mondjuk mint általános jellemzést. Hacsak nem mindenki “abszolut” ebben a családban, ezek a szavak azt szolgálják, hogy a történet megmagyarázhatatlanabbanak t?njön.

A virág után megszünt a “zaklatás”.

A történetben néhány közel egyidej? esemény szerepel, így a “megszünt a zaklatás” kifejezés kicsit túlzónak t?nik – jóllehet az események mesél?je által sugallt értelmezés szempontjából kétség kívül jobban hangzik mint mondjuk az, hogy “többet nem esett le a szappan”. Nem derült ki, hogy Bea mennyi id? után vitt virágot a sírra, sem pedig hogy várta-e a “zaklatás” megszünését, vagy utólag vette azt észre.

Jóval érdekesebb kérdés ennél, hogy mi utalt a történtek virággal való kapcsolatára. Számos más lehet?ség is fennáll. El lehet képzelni például egy történetet, amelyben mosakodni vágyó földönkívüliek foglalják el a mosdót. Miközben a zene elhallgatása jelzi, hogy valamilyen probléma van az elektromossággal – ezt bizonyára az ?rhajó okozza -, a szappant kétszer is a földön találják, miután hangokat hallottak a fürd?szobából. Miután az elektromos problémák megszüntek, a szappan se esett le többé.

Miközben a szellem-elmélet nem ad magyarázatot arra, hogy miért pont a szappannal és a zenével történt valami, a földönkívüli-elmélet mindkett?t megmagyarázza. S?t, a történet többi részére is magyarázatot adhat. Az említett huzat talán azért volt, mert a földönkívüliek akkor is épp mosakodni jöttek (Bea ekkor nem vette észre ?ket, mert az anyós halálával volt elfoglalva), az óra pedig az ?rhajó által keltett mágneses er?tér miatt mozdult el. A szellem-elmélet nem magyarázza meg, hogy miért kellett volna az órának elmozdulnia. Kézenfekv? megoldásunk van arra is, hogy az anyós halála el?tt miért nem történtek ilyesmik: természetesen azért, mert eddig az anyós engedte be a földönkívülieket. Az idegenek fel akarták venni a kapcsolatot Bea fiával, hogy ezentúl ? engedje be ?ket, de a fiú megijedt t?lük és sírva rohant a szüleihez. Mivel nem akarta hogy hülyének nézzék, inkább nem beszélt arról, hogy mit látott, csak hebegett valami olyasmit, hogy “furcsán érzi magát”.

Mindezek miatt a történeten nincs igazán sok megmagyarázni való – már ami annak “rejtélyeit” illeti. Az elbeszélésb?l nem derül ki hogy pontosan mi történt – annyi tudtunk meg, hogy egy eleve mágikusan gondolkodó n?nek milyen sajtátos értelmezése alakult ki néhány egymástól valószín?leg független eseményr?l. Mindez ismert pszichológiai folyamatokkal magyarázható, úgy mint az el?zetes várakozás és ismeretek értelmezésre kifejtett hatásán, vagy a koincidenciákkal kapcsolatos általánosan téves alapállásunkon 2. Mindkett?r?l részletes ismertet? olvasható a Szabadgondolkodó honlapon 3. A történtek pontos rekonstruálásához a kapott információ tehát nem elég, de a fenti elemzésb?l talán látható, hogy ebben a formában mint szellemek léte mellett szóló érv, nem is igazán vehet? komolyan. Ezzel nincs egyedül a szellemhistóriák között.

Kísértettörténeteket sok alkalommal vizsgáltak már. Egyes esetekben, mint például a Davenport fivéreknél4 kiderült, hogy egyszer? csalásról van szó. Máskor – például Margaret és Kate Fox esetében5 – a szellemidéz?k önmagukat leplezték le. Ahol részletesebb tudományos vizsgálatokat végeztek, sehol se találtak olyan esetet, ahol ne lett volna valamilyen kézenfekv?bb, racionális magyarázata a jelenségnek. A James Randi Educational Foundation 1.000.000 dollárt ajánlott fel bárkinek, aki be tudja bizonyítani a természetfeletti jelenségek létezését6 – mindeddig teljesen eredménytelenül.