Home Cikkek A Klipper

A Klipper

221
0
Megosztás

A Szojuz ?rhajó felváltására tervezett Klipper ?rhajó neve el?ször a 2004. február 17-i moszkvai sajtókonferencián hangzott el. A 14.5 tonnás, kb. 25 alkalommal újrafelhasználható, ?emel? test? típusú ?rhajó a Nemzetközi ?rállomáshoz hajt végre szállítási feladatokat, illetve ment?egységként is szolgálhat. De önállóan repülve turistákat is szállíthat az ?rbe. Amennyiben az orosz kormány hajlandó a szükséges 10 milliárd rubelt a fejlesztési költségekre, valamint az új Onyega hordozórakéta megépítésére fizetni, akkor az új ?rhajó már 2010-ben repülhet.

Kiderült, az RKK Energia már 2000-ben nekilátott a tervezési munkálatoknak az Orosz ?rhivatal felkérésére. Eredményként csak f?bb vonalakban kidolgozott terv készült el. Az is elhangzott, az új ?rhajó ?esetleg? felválthatja a Szojuzt 2010-re, ehhez 10 milliárd rubel szükséges. Akkoriban semmiféle kilátás ekkora költség biztosítására sem az orosz kormány, sem az orosz ?rhivatal részér?l nem volt.

Hordozórakétája a még részleteiben nem ismert Onyega lenne. A rendkívül megbízható Szojuz hordozórakéta felváltására, a kétszer akkora hasznos tömeg pályára juttatására, folyékony oxigén/hidrogén hajtóanyagot használó hajtóm?vön gondolkoznak. Ugyanilyen fejlesztést már korábban is végeztek, 1962-ben a Molnyija program keretében, azonban soha nem fejezték be.

A Klipper legjellemz?bb adatai a következ?k:

– Legénység és hasznos teher szállítása az ?rállomásra és vissza, az ?rállomás ment?egységeként való használat, önálló repülések végrehajtása ?rturisták részére.

– Starttömeg 14.5 tonna, két ?rpilóta, maximum négy utas, továbbá 700 kg rakomány. Leszállótömeg 9.5-10 tonna.

– Kilöv?hely: a jelenleg használt bajkonuri indítóhely kisebb átalakítással, Pleszeck, de a Kourouban épül? Szojuz indítóhely is használható átalakítás után.

– Az ?rhajó három f? alkotórészb?l áll:

* A SAS ment?torony: az ?rhajó orrán helyezkedik el, sikeres start esetén leválik és megsemmisül.

* Újrafelhasználható visszatér? eszköz. A legénység egy sejt alakú egységben a sikló orr-részén foglal helyet. Két személynek van hely az els? sorban – egy a pilótának, egy a segédpilótának -, a második sorban három személy foglalhat helyet. A második sor mögött lenne a hasznos teher, vagy szükség esetén a hatodik ?rhajós. A visszatér? egység össztömege 9800 kg, küls?, ?vasaló? jelleg? felépítése hasonló az 1960-as évek elején Amerikában kidolgozott Asset konfigurációhoz. A Klipper visszatér? egysége 1000 km-es vízszintes irányú man?verezésre képes, miközben a fedélzetén a terhelés nem növekszik 2 g fölé. A h?véd?pajzs maximális terhelése 3000 K. A leszállás végs? szakaszát ejt?erny?rendszerrel képzelik. Az automatikus irányítási rendszer 1 km-es pontossággal képes leszállítani a legfeljebb 25-ször újrafelhasználható ?rhajót.

* Továbbfejlesztett szerviz-modul. A Szojuz ?rhajónál már jól ismert ez a henger alakú egység. Helyet ad a megszokott helyiségeknek, az univerzális dokkoló-rendszernek, melyet a Nemzetközi ?rállomásnál is alkalmaznak. A modul körül lesznek a hajtóanyagtartályok a f?- és a helyzetszabályozó hajóm?vek számára, az oxigén- és víztartályok a legfeljebb tíz napot kitev? önálló orbitális repüléshez, valamint a kevésbé fontos elektronikai és avionikai elemek. A szerviz modul elhelyezett napelemek szolgáltatnak energiát. A szerviz modul össztömege 4700 kg.

A Klipper alapötlete valószín?leg az 1990-es években Oroszországban kidolgozott ?emel?testekre? alapozott ment?rendszer tervezeteken alapszik. Ezek az elképzelések felölelték a Légier? Ciolkovszkij Intézetének VKK jel? konfigurációját a Zenit-2-es rakétára er?sítve, de egyes vonásai azonosak Csalomej az 1960-as években papírra vetett Kozmoplánjával és Raketoplánjával. A Klipper sokban hasonlít az Energia MTKVA Gluskoljot el?zetes Burán tervére és az 1986-ban kidolgozott marsraszálló-egységre is. Mindezek a dolgok azt igazolják, hogy a hivatalok már régóta szeretnének szemi-ballisztikus pályán visszatér?, ejt?erny?vel segített, pilótás ?rhajót építeni (szemben a szárnyakkal felszerelt, kifutópályára érkez? megoldással).

Logikusan a Klipper a Hrunyicsev cég által jelenleg is fejlesztett Angara hordozórakétával indulhatna. A még hivatalosan nem létez? Onyega rakéta alkalmazása nem t?nik valószín?nek az alacsony költségekre törekvés fényében.

A Klipper egyik tervezete meglehet?sen szokatlan, az utasok háttal ülnének a menetiránynak. Ez a megoldás azonban egy csomó problémát kiküszöbölne.

Hogy végül mi valósul meg, és hogy megvalósul-e egyáltalán, az sok mindent?l függ.

Megosztás
Previous articleA jövö urszállitó eszközei
Next articleA MINDENTJARO