Home Cikkek A macskadémon

A macskadémon

738
0
Megosztás

Ennek a cikknek az olvasása 6 percig tart

A tibeti házakban és kunyhókban lapuló számtalan természetfölötti lény – kopogó kísértet, háziszellem – között egészen különös helyet foglal el a macskadémon.

A démon, amint neve is mutatja, macska alakjában él. Boldog lehet az a család, amelyhez be­szál­lásolja magát, mivel gondoskodik kiválasztottjai boldogulásáról. Ahol lakik, oda bekö­szönt a gazdagság és a jólét.

Másrészről viszont a macskadémonnak szigorú feltételei vannak. Mivel feltehetően hímnemű, kizárólag nők kegyét keresi. Rettenetesen féltékeny; nem tűri, hogy a kiválasztott nő nemi érintkezést folytasson férfival, még abban az esetben sem, ha férjezett. Ha mégis megtörténne a dolog, a macskadémon kegyetlen bosszút áll szerelme hűtlen tárgyán.

Történt egyszer, hogy a macskadémon beköltözött egy házba, s szerelméül választott egy asszonyt, aki történetesen éppen özvegy volt. A démon a konyha egyik sarkában lakott. A háziak gyakran látták, amint időről időre keresztülsuhant a konyhán. Kezdetben nemigen bánták a jelenlétét, hiszen gazdagságuk egy csapásra megnövekedett: szerencsével beérett a termés, s a falu jómódú gazdái közé emelkedtek.

136ca0181267982b4cc2df9206a61e64

Az özvegyasszony azonban hirtelen meghalt, s a macskadémonnak választani kellett a távozás vagy a maradás között. Úgy határozott, hogy marad, mivel beleszeretett a család legidősebb lányába, aki éppen menyasszony volt. Hamarosan megtörtént az esküvő; a fiatalasszony elhagyta a szülői házat; férje szüleihez költözött. A macskadémon ide is követte, tudomására hozva, hogyha a férjével nemi érintkezést folytat vagy ha csak egy ágyban is alszik vele, rette­netesen bosszút áll.

A mit sem sejtő férjet kellemetlen meglepetés érte, amikor házaséletet akart élni a feleségével. Az ifjú asszony semmiképpen sem akart kötélnek állni. Végül is kénytelen volt elmondani férjének az igazságot: a macskadémon követi bármerre is menjen.

A fiatal férj fütyült a gazdagságra, ha a jólét és a férji örömök között kellett választania; felke­rekedett hát, és meg sem állt a közeli kolostorig, amelyben sárgasüveges szerzetesek éltek. Ajándékok átadása után arra kérte őket, hogy űzzék el házából boldogtalanságának kútfejét.

A magabiztos démonűző szerzetesek felkerekedtek, visszakísérték a póruljárt férjet falujába, s a ház udvarába érve nekiálltak végrehajtani a ?macskadémon kiűzésének varázslatát?.

ffd66cd854c3d5d155c72b3171be0847

Imák és varázsmondások kíséretében tésztából piramisforma építményt emeltek; démonűző formulákkal arra kényszerítették a macskadémont, hogy költözzék bele a piramisba. Amikor úgy érezték, hogy belekényszerült, megragadták a tésztapiramist, kivitték az udvarra és ágakból készített máglyára helyezve meggyújtották.

Ujjongva állták körül a lobogó máglyát: peregtek a koponyából készített dobok, lengtek az imazászlók, harsogtak a kagylókürtök: a kegyetlen démon megsemmisült. A szerzetesek ajándékokkal gazdagon megrakodva tértek vissza kolostorukba.

Talán valami hiba lehetett a varázslatban, talán a démon bizonyult ügyesebbnek a kelleténél, mindenesetre nem sikerült elpusztítaniuk. Ott lapult továbbra is a konyha sötét szegletében és bosszúra szomjasan várta a kedvező alkalmat. Előbb az őt elűzni kívánó szerzetesek után eredt, egészen a kolostorig követte őket és be is költözött volna velük együtt, hogy egyenként megölje őket, ha el nem riasztják a kolostor épülete körül felállított démoncsapdák. Egész napon át a kolostor körül keringett bosszúvágytól égve, és ezerszer is megpróbált átosonni a csapdák között, de a démonriasztók megtették a hatásukat: ezeregyedszer is visszarettent a csapdákra erősített selyemdarabkákra írt imádságoktól és varázsszavaktól.

Nem volt mit tenni, visszaosont a konyhába régi lakhelyére. Mekkora volt aztán megdöbbe­nése és dühe, amikor észrevette, hogy a ház gazdája és ifjú felesége kihasználták távollétét: megtörtént az, amit annyira tiltott.

A démon eszét veszítette a féltékenységtől. Villámgyorsan beköltözött a fiatalasszony testébe, aki az éjszaka kellős közepén felébredt, s a gonosztól megszállva kiszállt a hitvesi ágyból, felkapott egy kést a konyhaasztalról és édesdeden alvó férje szívébe döfte. Aztán, mint aki jól végezte dolgát, visszafeküdt vérbefagyva heverő férje mellé és elaludt.

Így találták másnap reggel a családtagok az ifjú párt. A fiatalasszony semmire nem emléke­zett, tagadta, hogy felkelt volna éjszaka, és hogy ő követte volna el a rémtettet. A többiek azonban pontosan tudták, miről van szó. Felpakolták egy jak hátára és visszaküldték szülei házába. A macskadémon természetesen oda is követte, így a férfi családjának nem volt többé oka félelemre.

Herrmanns elbeszél egy másik történetet is, amelynek maga is tanúja volt, és sikerült a ?főszereplőt? kikérdeznie és megvizsgálnia.

A környezetében élő tibetiek mesélték egyszer, hogy nem messze, egy faluban élt egy 16 éves leány, akit megszálltak a szellemek. Betegsége abban mutatkozott meg, hogy trágárul beszélt, félre nem érthető jeleket mutogatott, és néha teljesen meztelenül járkált a környéken. Rokonai a közeli kolostorhoz fordultak segítségért ördögűző szerzeteseket kérve. A lámák annak rendje és módja szerint végre is hajtották a szertartást, úgy látszott sikerrel, mivel a lány egész idő alatt békésen üldögélt a kemencén. Amikor azonban ajándékokkal megrakodva elindultak hazafelé, eléjük penderült és kigúnyolta őket. Tudatlan ostobáknak nevezte a szorgos szerze­teseket, és biztosította őket, hogy a démon még benne van.

A sárgasapkások nem tehettek mást, szégyenkezve visszasomfordáltak kolostorukba.

Herrmanns később meggyőződött róla, hogy a lány ördögtől való megszállottsága nyomtala­­nul elmúlt; feltehetően pubertás kori idegrendszeri zavarokkal volt magyarázható furcsa viselkedése.

 

Démonok és varázslók Tibetben
Lőrincz L. László
Budapest, 1988.