Home A múlt rejtélyei A magyar őskirajzás elmélete

A magyar őskirajzás elmélete

0

A történelmi kutatás birodalmában, ahol a múlt szálai a találgatások szövetébe fonódnak, egy gondolatébresztő elmélet bontakozik ki – olyan, amely azt állítja, hogy a magyarok és a Kárpát-medence kulcsszerepet játszottak az emberiség túlélésében. Lehet, hogy el kellene gondolkodnunk az ősi civilizációkkal és a legutóbbi jégkorszakkal kapcsolatban. Figyelembe kellene venni ugyanis, hogy a Kárpátok egyedi geográfiai jellemzőkkel bír, ami miatt nagy szerepet játszhatott a múltban, a túlélést segítve a természet erői ellen.

Gondoljunk csak bele mindebbe! A legutóbbi jégkorszak nem is olyan régen ért véget, de a Kárpátok ezen időszak alatt sem fagyott be teljesen. Különleges elhelyezkedése és topográfiája miatt egyfajta utolsó földi paradicsomként működhetett. A legutóbbi jégkorszak körülbelül 10-15 ezer évvel ezelőtt ért véget. Ez az időszak majdnem 30 ezer évig tartott, amikor egy 2-3 kilométer vastag jégtakaró fedte ezt a területet északtól egészen a Földközi-tengerig. Meg kell jegyezni, hogy ebben az időszakban az emberiség nagy része elpusztult. Azonban a geológusok szerint ez a terület nem volt jéggel borítva, és számos megcáfolhatatlan bizonyíték is utal erre.

Ennek az oka egyszerű: a Föld kérge itt nagyon vékony és más, mint a környező területeken. Számítások szerint ennek vastagsága tízszer kisebb, körülbelül 6-7 kilométer, míg máshol ez akár 100 kilométer is lehet. Ezért, bárhol is fúrnak Magyarországon, azonnal feljön a forró termálvíz. Mivel melegebb volt itt a föld a földkéreg alatt, a Kárpát-medence nem fagyhatott be a még a jégkorszak alatt sem. A jégkorszak végével ismét szabadok lettek Európa és a világ területei, de azok kietlenek lehettek, mivel sok állat és növény elpusztult. Azonban azok az emberek akik zárt közösségekben éltek a Kárpát-medencében, túlélhették a természet megpróbáltatásait mialatt közös nyelv és írásrendszer alakult ki. Persze lehettek kisebb eltérések, és biztosan voltak is. Aztánaz emberek kirajozhattak innen szerte a világba, hatalmas civilizációkat létrehozva, egyesülve a terület őslakosaival.

Ezt számos bizonyíték is alátámasztja. Magyar kutatók például dél-amerikai egy olyan indián törzset fedezett fel, amely inflektáló nyelven beszél. Olyan nevekkel is rendelkeznek, amelyek teljesen magyar hangzásúak. Egyes területeken pedig több ezer rúnikus aranylemezt is találtak. A dakota indiánok azt állítják, hogy a hunok leszármazottai. Nem lehet véletlen, hogy az ókori sumér civilizáció néhány szava nagyon hasonlít a magyar szavakra, és néhány ilyen szó még ugyanazt is jelenti. Ráadásul sok kutató szerint az etruszk szobrokon található runikus írás azonos a magyarral, és a nyelv is nagyon hasonlít. Ezért egyre több kutató szerint az őskirajzás elmélete egy lehetséges értelmezése a különböző civilizációk és a magyarok közötti kapcsolatnak.

Láthatjuk tehát, hogy a magyar őskirajzás elmélete egy izgalmas téma. A geológiai érdekességek, a nyelvi párhuzamok és a közösségek szétszóródása mind azt mutatja, hogy a hunok többek lehettek annál, mint amit a történelemkönyvek mondanak. Úgy véle, újra kellene gondolnunk a civilizációk közötti kapcsolatokat és jobban fel kellene tárnunk közös múltunk rejtett folyosóit. Kezdésként képzeljük el a Kárpát-medencét nem csupán földrajzi kiterjedésként, hanem olyan bölcsőként, amely táplálhatta az emberiséget az évszázadok során.