Home Cikkek A MINDENTJARO

A MINDENTJARO

240
0

A világ?r meghódításához tartozik a bolygókon történ? meg- és letelepedésünk programja is. Ennek els? lépését már véghezvittük. Ott már, szó szerint, jártunk is! Ráadásul ?holdautóval? tapostuk már a Hold porát!

Ez magyar kutatók keze nyomát is magán viselte. Több, nemzetközi rangot is kiküzdött tudós-mérnökünk dolgozott a holdjárm? megalkotásán. Pavlics Ferenc a vezet? tervez?je volt a Lunar Roving Vehicle konstrukciójának. E járm?nek meg kellett felelnie a Hold-terep adta váratlan helyzeteknek és a ?0 légnyomás? miatti alapvet? követelményeknek is.

Ez az els? ?földön-kívüli? járm? sikeresen vizsgázott. 1971. július 31-én ?lépett? a Hold ?földjére?, az Apollo 15 expedícióval. Azután az Apollo 16 és 17 is ezt a magyar kéz (fej) által alkotta remekm?vet vitte magával.

A Mars akció járm?ve is magyar névhez f?z?dik – kett?höz is! Ugyanis Kármán Tódor alapította a Jet Propursion Laboratory intézetet. Itt dolgozta ki Dr Bejczy K. Antal professzor azt a különleges távirányítású rendszert, a Virtual Reality módszert, amivel a Mars-járm? távkormányozható volt. Ez úgy m?ködött, mintha a járm? irányító kabinjában ült volna a pilóta, pedig csak úgy ?rruha nélkül, egy szál rövidujjú kockás ingben, a számítógépe el?tt gubbasztva markolhatta a botkormányt, hiba és büntet?pont nélkül betartva a MARS-KRESZ szigorú szabályait.

Tehát megintcsak igazolódott a már legendás magyar géniusz és kreativitás.

A bolygójárm?veknek pedig ám nem ?csak úgy? kell mozogniuk, hanem az ?embertelen? körülmények között, mint félautomata járm? is helyt kell állniuk. Azaz hogy bocs, épphogy bátran haladniuk!

Az ismertetett sikeres szerkezet végül is egy hagyományosnak is mondható kerekes járm? volt, mint ahogy azt a bemutatott ábrája is tanúsítja.

Egészen más úton indult el egy amerikai, ambíciózus filmmodelltervez? és – épít?. ? a kaliforniai Palo Altóban él és dolgozik, neve Gavin Miller. Egy életh? utánzatot hozott létre, ami pontosan a kígyó mozgását modellezi. A modelljeit animációs filmekben történ? ?szereplésre? alkotta meg.

A szerkezet lényege az, hogy gömbcsuklós ?ízületekkel? kötötte össze az egyes szegmens-elemeket, melyeket egy-egy önálló szervómotorral hajtott meg. Ennek egyszer?sített vázlatát ide mellékeltem.

Természetesen nem csak filmes ?játékszernek? alkalmas ez a szerkenty?, hanem megfelel?re kifejlesztve akár a kellemetlen, barátásgtalan terepviszonyok közötti biztonságos mozgásra is. S?t, munkajárm?ként is tervezi Gavin Miller a ?gépkígyóját? hadrendbe állítani.

S ezzel el is érkeztünk a saját, külön bejáratú szerkezetünkhöz.

Valójában az Anyatermészet már évmilliókkal ezel?tt feltalálta azt az univerzális ?járm?vet?, ami a leglehetetlenebb közegben is mozgóképes. Ez pedig a kígyó, a giliszta és a csiga!

Alaposan megfigyelve ezeknek az él? ?mindentjáróknak? a mozgását, rádöbbenhetünk, hogy ezek a lények bizony igazi nagy csalók, mert egyáltalán nem is igazi mozgás az, amivel el?rehaladnak! A testük küls? felülete – a b?rük – folyamatosan a talajhoz tapad, és csak a bels? vázuk – a bordázatuk – ?lépeget? el?re a saját testükön belül.

Ez a jellegzetes ?kígyózó? mozgás akkor és úgy fejthet? meg, ha egy szakember, mégpedig állat-anatómus is segít a bels? mozgás mechanizmusának feltátásában.

Az állat bels? merev vázát az izmai úgy mozgatják, hogy mindig a saját b?rén belül lépeget, és úgy halad el?re, hogy igazából egyetlen lépést sem tesz.

Nos, mi ezt kíséreltük meg lemodellezni, de nem a már leírt Miller-féle konstrukció nyomán, hanem teljesen önálló úton haladva. Az elképzelésünk vázlatát mellékeltük. Ez láthatóan úgy m?ködik, hogy van egy nagyon ellenálló m?b?re, ami alkalmasan a nagyon szívós Cevlar-szövetb?l készül. Ezen belül helyezkedik el az önbeálló csuklós bordázat. Ennek csuklósított görg?i vannak. Ezek támasztják a b?rt belül. A közös csuklós görg?tengelyt megforgatva az egy csavarvonal-szer? mozgásba kezd. Ez úgy megy végbe, hogy a görg?k a b?rön belül legördülnek, s ezzel folyamatosan el?bbre helyezik a talaj és a b?rfelület érintkezési zónáját. Tehát ez a m?állat végtére is nem igazán csúszik a talajon, hanem a saját b?rén belül lépeget el?re.

Ezzel a mozgástechnikával a legmostohább terepviszonyokat is könnyedén le lehet küzdeni. Legyen az akár homok, futóhomok, iszap, sár, dagonya, víz, vagy akár szikla!

A járm? kialakítását úgy tervezzük, hogy feltétlenül úszóképes is legyen, tehát az össztömege és a térfogata aránya kisebb legyen, mint 1. Ráadásul itt még az elszállítható személyek tömegét is számításba vesszük.

Ezzel lényegében elárultuk azt a tervünket is, hogy a bolygókon történ? alkalmazáson kívül a földi felhasználásra is gondolunk. Tervezzük is ezért egy univerzális ment?járm? kialakítását ilyen kígyóm?vesített formában. Hiszen gondoljuk csak meg: milyen életment? szerepe lehet akár váratlan hótömeg lezúdulása esetén annak, hogy van egy könny? járm?vünk, amivel célba vihet? élelem, gyógyszer, orvosi segítség a hótól körbezárt lakosság részére. Vagy akár a nyakunkba szakadt árvizek esetén mekkora nagy segítség lett volna gyermeket, beteget, sérültet kimenteni…Ráadásul egy olyan univerzális, szó szerint mindentjáró eszközzel, amelyik akadálytalanul átgázol, átúszik, átkúszik vízen, szárazon, iszapon, vagy akár homoktengeren is.

Na persze azért a tervezett f? felhasználási terület az ?rkutatásé. Ott aztán b?ven van mit leküzdenie a kígyóm?vünknek! A biztonságos kabinban elhelyezhet?k az ?rm?szerek és az azokat kezel? felderít?k is. A meghajtása csakis egyértelm?en univerzális lehet. Így üzemanyagcellával és/vagy napelemmel táplált villamos hajtás jöhet csak szóba. A kizárólag földi alkalmazású járm?veknél persze a hagyományos hajtóm?vek is szerepet kaphatnak.

Minden esetben egy automatikus sebességváltóval kombinált differenciazáras hajtóm? a nyer?. Ezzel a két szimmetrikusan szerelt kígyóm? akár még egymással ellentétes iránnyal is nyugodtan m?ködtethet?. Így ugyanis a mindentjárónk akár még a saját tengelye körül is megfordulhat. Tehát a rendkívül mozgákonyra tervezett járm?vünk égen és földön egyaránt megél.

A bels? felszerelése az ?rkutatás követelményeinek felel meg. Így rádiótávmér?, digitális helymeghatározó, mágneses koordinációs tér- és iránymér? is megtalálható benne. Az életfunkciók ellátására alkalmas felszerelés pedig már kisujjból kirázott rutin. Az is evidens, hogy a földi alkalmazású ment?-kígyóm?vünknek az összes rádió-és telekommunikációs felszereléssel rendelkeznie kell.

Képzeljük csak bele magunkat egy ilyen csúszva-mászó-m?be! Véd?en ránk borul a kabintet?. Körénk simul a jó kis kényelmes párnázott pilótaülés. Kezünkbe szorítjuk az univerzális botkormányt. Barátian hunyorognak ránk a m?szerfal zöld fényei. Megyünk, siklunk, csúszva mászunk árkon-bokron, csaliton, szárazon és vizen át – na és persze a kietlen vörös bolygó váratlanul ránk tör? akadályai között. Nagy élmény! A nagy felfedez?k érezhették ezt át, amikor egyre mélyebben hatoltak beljebb és beljebb az ismeretlen tartományoikba.

Az természetes, hogy ezt a járm?vet bizony ki kell fejleszteni. Ehhez sok-sok munka, ötlet, kitartás, és – naná! – pénz is kell. Össze kel fognunk, és az érdekelteket, döntéshozókat meg kell gy?znünk ahhoz, hogy ez a most még csak ötletcsíra terebélyes, hatalmas fává növekedhessen. Els?sorban a földi alkalmazással kell kezdenünk, ennek éppen az egyik eszköze pontosan szerény kis ismeretterjeszt? cikkünk is. Ebben partnerünk lehet például az összes szaktárca, hiszen az egészségügy, a vízügy, a vidékfejlesztés, azután a belügy is közvetlenül érdekelt egy efféle univerzális ment?járm? kifejlesztésében és alkalmazásában. Kérjük is, hogy ezt a cikket a saját érdekükben is vegyék felhívásnak!

Amikor már összegy?lik kell? tapasztalat a földi alkalmazásban, nos, akkor eljön az ideje, hogy kilépjünk a kígyóm?vel a végtelen világ?rbe is!…