A NASA szerves összetev?t talált a Marson

A NASA két hétig hagyta találgatni a világot arról, hogy mégis mit találtak a Marson. Szerves anyagra tippeltek a legtöbben, ezt azonban az ?rhivatal közleményében hivatalosan cáfolták. Kaotikus kommunikációjukból semmi sem volt biztos egészen magyar id? szerint fél hétig, amikor az American Geophysical Union (AGU) kongresszusán végre hivatalosan is bejelentették, hogy szerves összetev?ket találtak a bolygón. Eredetükben viszont még nem biztosak.

A tudós azonnal hozzátette, hogy nem mondhat többet addig, amíg a kollégái jobban megvizsgálják az adatokat. A találgatások hamar elindultak: többen szerves anyagokra tippeltek, a NASA azonban pár nap után annyit hajlandó volt közölni, hogy ezek a találgatások tévesek. A rover korábban már kutatta szerves anyagok, konkrétan a metán nyomát, azt azonban egyel?re nem sikerült kimutatni. Pár héttel ezel?tt tehát a Curisoty ásott két, négy centiméter széles lyukat a marsi talajba a Rocknest nev? területen. Az eddigi elemzések alapján, amelyeket a különböz? kamerák fotói alapján végeztek el, nagyon hasonló a talaj ahhoz, amit a korábbi roverek, a Spirit és az Opportunity találtak. Paul Mahaffy, a SAM m?szerért felel?s mérnök a sajtókonferencián ismertette a legfrissebb adatokat. Elmondta, hogy lényegében mégis képesek szerves anyagokat kimutatni a SAM segítségével, úgy, hogy a mintákat felmelegítik, és elemzik a felszabaduló gázokat, izotópokat. Egy másik m?szerrel, a CheMinnel végzett vizsgálatok szerint a minták fele ismert, vulkanikus eredet? anyagokból áll, másik fele pedig nem kristályos anyagokból, mint az üveg. Az eddigi adatok alapján vizet, ként és klórtartalmú anyagokat találtak a Curiosity mintáiban. A SAM azokról az összetev?kr?l adott további információt, amelyek kisebb koncentrációban vannak jelen.

A homokban nem szokatlan, hogy vízmolekulákat találnak, azonban a SAM többet mutatott ki, mint amit a tudósok vártak. Valószín?leg oxigént és klór-perklorátot is találtak. Ezt a nagyon aktív anyagot egyébként korábban a Phoenix is kimutatta. Reakcióik más felmelegített anyagokkal a SAM-ben klórtartalmú metánvegyületeket hoztak létre, ezek pedig már szervesnek számítanak. A klór biztos, hogy a Marsról származik, de lehetséges, hogy a szént a Földr?l a Curiosity vitte magával.

Komjáthy Attila, a NASA JPL helyszínen lév? munkatársa az Indexnek elmondta, hogy a sajtókonferencia utáni egyik kérdése Grotzinger azt válaszolta, hogy a legvalószín?bb forgatókönyv szerint a Mars valamiért elveszítette mágneses terét, ez elindított egy folyamatot, amivel elvesztette atmoszféráját is; vizet, könny? izotópokat ? amit pedig most találnak, az minden, ami megmaradt. A felfedezésért a SAM (Sample Analysis at Mars) nev? m?szer felel?s. A SAM három hiperérzékeny m?szerb?l álló csomag. Van benne egy kvadrupól tömegspektrométer, egy gázkromatográf, és egy finomhangolható lézerspektrométer ? ez elemzi a talajmintákat, és olyan összetev?ket keres, amelyek szenet, vagy más, élethez szükséges elemet tartalmaznak. A SAM a Curiosity legnagyobb m?szere, 39,9 kilogrammot nyom.

A tömegspektrométer tömeg szerint elválasztja a vegyületeket és elemeket, így segíti a tudósokat a beazonosításukban. A kromatográf elpárologtatja a mintákat és elemzi a keletkez? gázokat. A lézerspektrométer pedig a szénizotópokat, hidrogént és oxigént méri a gázokban.Mivel jelenlegi tudásunk szerint ezek az elemek elengedhetetlenek az élet kialakulásához, a megtalálásuk alapinformáció lehet a marsi élettel kapcsolatban, akár a múltban létezett, akár most is. Ugyanakkor a mostani bejelentéssel nem igazán kerültünk közelebb a marsi élet megfejtéséhez.

A szerves molekulák elengedhetetlen alkotóeleme a szén, gyakorlatilag ez a szerves anyag definíciója (bár többféle definíció létezik, a közös pont, hogy a szerves vegyületek szenet tartalmaznak). A klór önmagában nem szerves anyag, viszont gyakori összetev?je a szerves molekuláknak. A kutatók biztosak abban, hogy a Curiosity által talált, szént és klórt is tartalmazó vegyületekben a klór marsi, de a szénr?l ezt nem tudják ilyen biztosan kijelenteni. Érthet?, hogy az ?rhivatal miért óvatos: korábban éppen a NASA tudósai jelentették be, hogy az eddigiekt?l teljesen eltér?, részben arzénalapú életet találtak egy földi tó mélyén, err?l azonban kés?bb kiderült, hogy mérési hiba csupán, és továbbra is megállja a helyét az a feltevés, hogy csak szénalapon alakul ki él? szervezet.

A SAM-et a NASA öt céllal küldte a Marsra, amelyek közül mindegyik a bolygó lakhatóságával kapcsolatos. Az ?rügynökség szénforrások után kutat, keresi a szerves összetev?ket, izotópokat vizsgál, amelyek fontosak az élethez a földön, valamint a bolygó atmoszférájának összetételét vizsgálja. Egyéb gázokat is mér, hogy pontosabb képet kapjunk a Mars klímájának fejl?désér?l. A Curiosity hat hetet töltött talajminták vizsgálatához használható rendszerének tesztelésével egy homokd?nén, amelyet Rocknestnek nevezett el az ?rügynökség. A NASA november kilencedikén használta el?ször a  mintavételez? készüléket, az anyagot két napig elemezték. Egy november 13-án kiadott közlemény szerint Paul Mahaffy, a SAM vezet? kutatója a m?szer jó adatokat jelzett, viszont nem fejtette ki, ez mit jelent pontosan.

A NASA nem véletlenül id?zítette december harmadikára,  az American Geophysical Union (AGU) szokásos éves kongresszusára a bejelentést. Ez egy nagy és rangos természettudományos konferencia, húszezer kutató részvételével a világ minden részér?l, akik a rendezvény nevével ellentétben nemcsak a földtudományokkal foglalkoznak, hanem ?rkutatással, kémiával és fizikával is.A rádióinterjú még teljesen egyértelm?en nagy felfedezésr?l beszélt, aztán a szerves anyaggal kapcsolatos találgatásokat nagyon sokáig nem kommentálták, majd egyedül a Mars-járó hivatalos twittere írt róla ? ami, mint az esetb?l is jól látszik, még mindig nem számíthat hivatalos információforrásnak. Ráadásul a JPL hivatalos oldalán még november 29-én is lebegtették a szerves anyagok létét.

Aztán cáfoltak, a mostani bejelentéssel pedig gyakorlatilag megcáfolták a cáfolatot. Az ellentmondásos nyilatkozatok és a kommunikációs cs?d nehezen érthet?, hiszen a NASA PR-csapata nagyon jól összerakta a Curiosity indulása körüli kampányt, megszavaztatták a rover nevét, folyamatosan követni lehetett a fejlesztést, majd sokkoló videóval álltak el? a hétperces landolásról. Mindez tökéletesen alkalmas volt arra, hogy felkeltse az ?rsiklóprogram bezárása után az ?rkutatást kevésbé figyel? nyilvánosság figyelmét, azonban az ilyen bakik pillanatok alatt lerombolhatják az eddig sikeresen felépített figyelmet. A NASA-nak pedig szüksége van a figyelemre, hiszen költségvetésüket folyamatosan csökkentik.