Home Cikkek A Pantheon titka

A Pantheon titka

0

I. sz. 127. március 21-e delén a római császár, Hadrianus, a tavaszi napéjegyenlőség napján lép be először fenségesen a Róma szívében álló, nemrég átépítette Pantheon templomába. E pillanatban beborítja a mennyezet nyílásán át beömlő napsugarak fénye. ? Napórsként szolgált? ? A császár úgy fest akár a napisten, Apolló! Amikor a nap látszólagos évenkénti mozgása közben épp átszeli az Egyenlítőt, és a déli féltekéről az északi felé tart, kezdődhet az istenek dicsőítése. Bemutatjuk a világon legjobban megőrzött ókori templomát és legnagyobb n apóráját!

Az első vasbetont a rómaiak készítették?

A Pantheon a Római birodalom nagyságának, hatalmának és gazdagságának 2000 éves bizonyítéka. A bejáratát ma is díszítő súlyos oszlopok anyagát a leigázott egyiptomi királyság sivatagaiból termelték ki és faragják ki egy darabból. Rabszolgák hatalmas hada szállítja farönkön a Nílushoz, ahonnan hajókon utaznak a Földközi-tengeren át Osita kikötőjében, majd ismét rönkökkel vontatják őket (Nincs bizonyítva, de másképpen nem tudjuk elképzelni? ? szerk.) Rómába. Az értékes oszlopok szállítása az akkori világ szívében rettenetesen sok pénzbe kerül. Nem is beszélve a tonna szám használt betonról, melyet a világ alighanem legöregebb, máig a legnagyobb beton templomához használtak.

pantheon-0400

A titok fellebbentett fátylai

Pantheon Eredetileg a Pantheon (görög pan ? minden, theoi ? istenek) az összes isteneknek szánták. A 43,3 méter magas, félgömb alakú mennyezetet (ekkora az alatta elterülő kör alakú aula átmérője is), az oculus (latinul szem), az épület egyetlen fényforrása koronázza meg. Ez a nyíllás kilenc méter széles, így lehetővé teszi a fény bejutását, kivételes esetben a hóét is. De miért kapott ilyen ? rendhagyó alakot a templom? E titokról nem rég az antik építészet szakértői lebbenteték fel a fátylat. Giulio Magli, a Milánói Műszaki Egyetem és Robert Hannah, az új-zélandi Otago Egyetem munkatársai elképesztő elmélettel álltak elő! Felfedezték, hogy a tavaszi napéjegyenlőség napján, délben, az oculuson árhatoló napsugarak megvilágítják az impozáns templom bejáratát!

Róma alapításának fényes időpontja

?A Pantheon elhelyezkedésének pontos kiszámítása és felépítése lehetővé teszi, hogy a napsugarak hajszálpontosan megvilágítsák a a bejárat kőből épült félkörívét? ? állítja Magli és Hannah A napéjegyenlőséghez hasonló jelenség figyelhető meg április 21-én is, amikor a rómaiak városuk a mondák szerint I. e. 753-as, épp e napon történt alapítását ünneplik. Délben a fénysugarak a bejárat fölötti díszítő fémrácsra esnek, és megvilágítják a portikuszt ? a bejárat előtti oszlop csarnokot.

A császár mint napisten

Az összegyűlt rómaiak lélegzete elakadt, mikor császáruk Róma alapításának napján, fényárban úszva az istenek birodalmába lép. ?E drámai hatás révén a császár isteni erejét az univerzum igazolja. Maga a napisten invitálja a római világ isteneinek szentélyébe. A császárt úgy világítja meg a nap, mint a színészeket a reflektorok. A rómaiak hitték, hogy napéjegyenlőségkor kerülnek legközelebb az éghez és isteneikhez? ? mondja Magli professzor. Szerinte a Pantheon óriási napóraként működött, s a császár hatalmát és Róma erejét kellett dicsőítenie. A Nap, melyhez Apollót társítják, olyan a rómaiaknak, mint az ókori egyiptomiak számára Ré isten. Néró, a híres császár, aki rajongott a görög kultúráért, saját szobrot állítatta fel Héliosz, a görög napisten képében. A szentély aulája ugyanakkor császári audenciák helyszíneként is szolgált.

Augusztus császár diplomata

Augusztus császár?Rómában a kívül-belül egyaránt hatalmas Pantheon nyűgözött le? ? írja 1786-ban az irodalmár és költő, Johann Wolfgang Goethe. Hát persze. 1434-ig, míg meg nem épült a firenzei katedrális, a Pantheoné a világ legnagyobb boltíves kupolája. Pedig sokszor veszélyben forgott! Az eredeti templomot I. e. 27-25 kötött építtette a Campus Martinuson Marcus Agrippa( i.e. kb. 63-62), Augustus (I. e. 63- I. sz. 14) kiváló hadvezére, az actiumi csatában Marcus Antonius (i.e. 83-80) és Kleopátra (I. e. 69-30) felett aratott győzelem tiszteletére. Cassius Dio (kb. I. sz. 155-235) történetíró szerint, Agrippa az istenek szobrai közé állította volna Caesar (I. e. 100-44) ét Augustus szobrát, de az diplomatikusan elutasította. Szobraik így fülkékben és oszlopcsarnokba állnak. ?Vénusz szobrának fülei a legyőzött Kleopátra gyöngyei díszítették!? ? írja a polihisztor id. Plinius (23-79).

Az istenek romlást küldenek

Agrippa temploma 80-ban porig ég, Domitianus császár (51-96) helyrehozatja, de az istenek nem kedveznek a rómaiaknak! Traianus (53-117) uralkodása idején villám csap a szentélybe, és újrs leég. Az eredeti templomból csak az oszlopcsarnok marad meg a homlokzatát máig díszítő felirattal: ? M. Agrippa. Lucius fia építette a harmadik konzulsága idején?. A templomot Hadrianus császár építteti újjá, , a rekonstrukció valószínűleg 126-ban fejeződik be.

Ki a pogány istenekkel!

A kupolát és az oszlopcsarnok mennyezetét aranyozott bronzmotívumokkal díszített kazetták fedik. A falat és a padlót borító márvány egy része és az eredetileg aranyozott, hatalmas bronzkapuk is megmaradtak, utóbbiak egy-egy szárnya 20 tonnát nyom! Az oculus alatt, a padlóban futó csatornák észrevétlenül vezetik el a vizet. A templomban a 7,5 méter vastag falak helyén mély fülke töri meg, melyben eredetileg római istenek szobrai álltak- de nem sokáig! A kereszténység megérkeztével, 346-ban betiltják a pogány áldozati szertartásokat, és a templomok nagy részét a Pantheonhoz hasonlóan bezárják. A pogány isteneknek nincs helyük többé a templomban! A szentély egészen a 7. századig nem használják.

Barberini egy őrült barbár!

?Neked adom ezt a templomot, hogy a kereszténységnek szentelhesd? ? mondja 609-ben Phocas (kb. 547-610), bizánci császár IV. Bonifác pápának (kb. 550-615). A templomot Szűz Máriának és vértanúknak ajánlják, a fülkéket oltárrá alakítják. A legenda szerint a mártírok maradványai a római katakombákból szállítják át. Ám a keresztények nem kímélik a templomot. 1632-ben a Barberini családból származó VIII. Orbán pápa (1568-1644) leszedeti a csarnok bronzmennyezetét, s a Szent Péter bazilika baldachinját önteti belőle. ?Amit nem tettek meg a barbárok, megteszik a Barberinik!? ? suttogják Róma utcáin az antik művészet kedvelői.

Híres holtak, istentiszteletek és esküvők

A szobrász, festő és építész Michelangelo (1475-1564) tanulmányozza a templom kupoláját, mely megihleti a Szent Péter bazilika építésekor. A 16. sz.-tól a Pantheon fokozatosan nemzeti templommá és keresett, végső nyughellyé válik. Kérésére ide temetik Raffaelló Santi (1483-1520) festőt is, s itt nyugszanak az egyesített Olasz Királyság első királyai is, II. Viktor Emánuel (1820-1878) és I. Umbertó (1844-1900) nejével, Savoyai Margittal (1851-1926). A templomban ma is mutatnak be miséket. Az épület kedvelt turistalátványosság és esküvők népszerű helyszíne.

Hírességek végső nyughelye

A Pantheon kifejezés átvitt értelemben az adott társadalmon belül tisztelt összes isten templomát jelöli. A szó fokozatosan felvette az egyes népek nagyjainak nyughelyének jelentését ? mauzóleum. Leghíresebb a párizsi Pantheon, mely ?A nagy férfiaknak hálás a haza? feliratot viseli.

Latogatok.hu