A Himalája indiai részén, távol mindentől, egy megkapó szépségű, gleccservízzel feltöltött tó található, melynek a neve Roopkund tó. A környék szépsége egy kisebb ékszerdobozhoz hasonló, ám a szépség mögött van valami igazán nem hétköznapi: a tó és annak környéke ugyanis több száz csontvázat rejt szétszórva.
A csontokra először egy parkőr lett figyelmes 1942-ben és a csontok eredetére sokáig nem találtak magyarázatot. Aztán 2019-ben genetikai vizsgálatokat végeztek és azt állapították meg, hogy legalább 14 ember, aki a tónál halt meg, nem Dél Ázsiából származik, hanem a Földközi tenger keleti parkvidékéről és génjeik meglehetősen hasonlóak a mai modern emberéhez. Érdekes, hogy ezek a csontok sokkal fiatalabbak mint a többi, melyek 800 évesre tehetőek. Mindez arra utal, hogy az újabb csontok egykori gazdái 1800 körül halhattak meg. De kik ezek a Földközi tenger környékéről származó emberek? És mit kerestek a Himalájának ezen vidékén?
A kérdéssel a közelmúltban foglalkozott Douglas Preston kutató és Agutín Fuentes (Princeton University) antropológus is. Amit tudunk az az, hogy a csontok nőkhöz és férfiakhoz egyaránt tartoztak, többségük fiatal korú volt. A helyiek talán adhatnak némi iránymutatást arra, mi történhetett. A legenda szerint egykor egy király felbőszítette Nande Devi-t, aki a hindu istennő, Parvati alakmása volt. Nande Devi ezért szárazsággal sújtotta a királyságot. A király megpróbálta ismét elnyerni az istennő kegyelmét, ezért zarándokutat szervezett hozzá, mely a tavon keresztül vezetett. Azonban elkövetett egy szörnyű hibát: az útra vitt magával táncosokat és luxuscikkeket, amely csak tovább fokozta Nanda Devi haragját. Így az istennő rettenetes jégesőt zúdított a zarándoklatra és megölt mindenkit.
A legenda nem is állhat olyan távol a valóságtól. Kiderült ugyanis, hogy több koponyát valóban súlyos ütődések és zúzódások érték, melyek megfeleltek a jlgeső okozta sérüléseknek is. Azt feltételezik, hogy a tó körüli maradványok valóban vihar áldozatai lehettek. Mások kihűltek a hideg miatt vagy lavina végzett velük.
Azt viszont nem tudni, hogy a Földközi tenger térségéből származó emberek hogyan kerültek oda 1800 körül. Nincs történelmi feljegyzés arról sem, hogy történt volna hosszabb felfedező út Ázsiába. Az is lehet, hogy lehet, hogy nem kimondottan a Földközi tenger cidékéről származnak, hanem valahonnan közelebbről és közösek voltak az őseik a tó körül élő emberekkel.
Amit még a vizsgálatok megállapítottak az az volt, hogy a csoport, amely különbözik a többségtől, más étrenden éltek: például kevesebb kölest ettek mint azok, akik akkor Dél Ázsiában élnek.
Egy másik elmélet szerint ezek a halottak Nagy Sándor seregeinek leszármazottai lehettek, mi megmagyarázhatja, miért van bennük földközi tengeri vonás. David Reich genetikus (Harvard University) 2019 megállapította, hogy a Pakisztánban található Kalash kisebbség tagjai hordoznak vonásokat a Földközi tenger vidékén élő emberekkel. A probléma azonban az, hogy a rejtélyes csontváza nem azonos genetikájú a Kalash kisebbség tagjaival, amely összekeveredett az Ázsiában élő emberekkel. Nincs jel arra sem, hogy ezek az emberek valaha keveredtek volna ázsiaiakkal.
A kutatók szerint az is elképzelhető, hogy az étrendjük alapján egy különálló szárazföldi területen élt csoportról van szó, akik végül elmentek a Himalájába. De hogy zarándoklat céljából vagy más célból, az rejtély.
Douglas Preston szerint a tó környéke még mindig nincs kellően megvizsgálva. A tó ugyanakkor népszerű kiránduló útvonalon áll, így más előfordult, hogy a túrázók elmozdították vagy elvittek magukkal csontokat. A vizsgálatokat az is megnehezíti, hogy a hely nehezen közelíthető meg mert igen magasan van.
Veena Mushrif-Tripathy archeológus szerint elképzelhető, hogy a tóban vannak jó állapotban megőrzött tetemek, vagy akár lágy szövetek, használati tárgyak. Ha további vizsgálatok feltárnának ilyen leleteket, azzal közelebb jutnánk a megoldáshoz.
ahmed adly képe a Pixabay -en.