Nem csak az épületek, tárgyak is vonzzák a transzcendentális világ entitásait. Hollywood legújabb horrorjai ettől olyan hátborzongatóak. Nem csoda, hogy a nézők hátán feláll a szőr, mikor találkoznak azzal: igaz történet alapján.
10. A halál széke
1702-ben egy Thomas Busby nevű férfit halálra ítéltek. Az akasztás előtt azt kérte, hadd fogyaszthassa a kedvenc kocsmájában az utolsó vacsorát. Miután elfogyasztotta az ételt, felállt, majd azt mondta: ?Halállal lakoljon az, aki bele mer ülni a székembe.? A szék ezután is a fogadóban maradt. A vendégek gyakran fogadtak, vajon ki mer beleülni, hiszen Busby átka hatott: nem élte túl senki, aki a székén helyet mert foglalni. A második világháborúból is fennmaradtak feljegyzések, miszerint azok a katonák, akik a székbe ültek, nem élték túl a háborút. Későbbről is ismerünk haláleseteket. 1970-ben egy kőműves tett próbát, kicsivel ezután pedig szörnyet halt, mikor a munkaterületén egy gödörbe esett. Egy évvel később egy tetőfedő kötött fogadást. Beleült a székbe, ezután pedig beszakadt a tető alatta, mikor dolgozni kezdett. A következő haláleset egy takarítónőhöz kötődik: a nő véletlenül a székbe esett, agydaganat okozta a halálát. A pub tulajdonosa 1972-ben egy múzeumnak adományozta a széket, ám az egyik szállító gyors pihenőt akart venni, ezért beleült az ülőalkalmatosságba. Nem sokkal később autóbalesetben lelte halálát. A múzeum vezetősége a levegőbe szögeltette a széket, hogy még véletlenül se tudjon senki sem beleülni.
9. A gyötrődő ember festménye
Sean Robinson nem sejtette, miféle festmény pihen nagyanyja padlásán, egészen addig, amíg 25 évvel ezelőtt meg nem örökölte. Az alkotás körül keringő legenda szerint a mű gonosz, mivel a festő, aki festette, a saját vérét keverte a festménybe, majd a festmény elkészülte után öngyilkos lett. A nagymama azt állította, félt a festménytől, mert az állandóan sírt, és amíg fel nem zárta a padlásra, egy sötét alak sétált a lakásban. Robinson családja hasonló jelenségeket élt át, miután a festmény lekerült a házukba. A gyereke leesett a lépcsőről, a felesége úgy érezte, valaki simogatja a haját, és a titokzatos, sötét embert is látták a folyosókon cirkálni. A családfő úgy döntött, kamerán rögzíti az eseményeket, így a Youtube csatornáján magunk is megnézhetjük, mi minden zajlott le az alkotás körül egy nap leforgása alatt. Becsapódó ajtóknak, megmagyarázhatatlan mozgásoknak és fehér füstnek lehetnek szemtanúi a nézők. Robinson ezután a pincébe zárta a képet, ám hallani sem akar arról, hogy valaha is eladja azt.
8. A gyilkos szobor
Ismertebb nevén: A halál istennője. A szobrot tiszta mészkőből faragták, felfedezésének időpontja pedig 1878-ra tehető. A lembi hölgy szobrát Ciprusban találták meg, keletkezését körülbelül Kr. e. 3500-ra saccolják. A megtalálók szerint, egy termékenységi bálvány lehet a szobor, egyfajta jelkép, ami kifejezi a földi halandók imádatát az istennőjük felé. A szobor megtalálása után az első tulajdonos Lord Elphont lett, aki bizonyára rémülten tapasztalta, miután a bálvány a birtokába került, hogy hét családtagja is elhunyt. A halálok okát nem lehetett megállapítani, mindnyájan rejtélyes körülmények között haltak meg. A tulajdonosra is hasonló sors várt. A következő két férfi is áldozatul esett a szobor átkának. Ivor Manucci és Lord Thompson-Noel szintén életüket vesztették családtagjaikkal együtt, miután a Halál istennője a tulajdonuk lett. A negyedik, és egyben utolsó tulajdonos, Sir Alan Biverbrook is belehalt a szobor ártásába. Felesége és két lánya is rejtélyes körülmények között hunytak el, így a két életben maradt Biverbrook fiú, bár nem hittek az okkultizmusban, eladományozták a szobrot a Skót Királyi Múzeumnak, ahol ma is megtalálható. Röviddel azután, hogy a bálvány a múzeum tulajdonába került, a szobrot kezelő első dolgozó is életét vesztette, akár csak az eddigi tulajdonosok. A múzeum kurátora elismeri, feltehetőleg természetfeletti erővel bír a szobor, ezért egy vastag üvegfal mögött őrzik, így emberi kéz nem érintheti a gyilkos tárgyat.
7. Az átkozott baba
1896-ban ez a félelmetes baba egy Robert Eugene Otto Key West nevű fiúcska tulajdonát képezte, aki Floridában lakott. A játékot egy szolga adta neki, akiről az a hír járta, hogy igen jártas a fekete mágiában, és feltehetőleg nem szerette a fiú családját. A kisfiú, mivel imádta a babákat, nagyon örült az ajándéknak, és gyakorta előfordult, hogy hosszasan beszélt vele. A ház szolgái arról számoltak be, aggódnak Otto, a ház urának biztonságáért, mert nem egyszer hallották, egy démoni hang válaszolt a kisfiú feltett kérdéseire, illetve látták, ahogy a baba szobáról-szobára elhaladt az ablak előtt, mikor senki sem tartózkodott a házban. Hamarosan beigazolódtak a szolgák feltételezései. Egyre gyakoribbá vált, hogy a szülők a feldúlt házba léptek be, a vázákat törötten találták, a kis Robert pedig tagadott mindent: állítása szerint a baba tette tönkre a berendezést. A házat a szülők halála után Robert örökölte, aki 1972-ben hunyt el. A házat ezután egy másik család vásárolta meg. Az egyik tag, egy kislány, nézelődés közben megtalálta a babát a padláson. A szülők elmondása szerint nagyon megrémült, mivel a lány váltig állította, a baba meg akarta őt ölni. A játékot végül egy múzeumba adták Key Westbe, ahol a mai napig látható. Az a legenda tartja, engedélyt kell kérni a babától, hogy kép készülhessen róla, mert ha az illető nem teszi, átok sújtja. Ha mégis megtörténik, a múzeumban lehetőség van úgynevezett ?átkozott? levelet írni, amiben bocsánatot kérhetnek a látogatók a babától, és mentesülnek a sötét varázslat alól.
6. A maguktól mozgó székek
Newport Rhode Island egyik legrégebbi város az Egyesült Államokban.1690 környékén alapították a kikötővárost, ami később a forró, nyári napokon a gazdag családok kedvenc célpontjává vált. Newport kúriái mindig is legendásak voltak a szellemtörténeteikről. Oliver Hazard Perry Belmont volt az, aki a leghíresebb kísértetjárta kúriát építette. A házban talált tárgyak majdnem mindegyike összefüggésbe hozható paranormális jelenségekkel, ám a leghíresebb kísértetjárta tárgyak azok a székek, amik a kúria vendégfogadó helyiségében voltak. A látogatók gyakorta panaszkodtak arra, mikor leültek, hidegnek, undorítónak, kényelmetlennek érezték a bútorokat. Felfigyeltek rá, a kezüket statikus elektromosság járta át, és úgy tűnt, mintha a székben mindig ült volna valaki. Úgy vélték, az ülőalkalmatosságoktól betegek lettek, ezért életre kelt a legenda: a székek láthatatlan erőt képviselnek, amivel képesek kiszipolyozni a bennük ülő személyből a lelket. Nem egyszer előfordult, hogy a benne ülő vendéget egyszerűen kilökték magukból. Eleinte úgy tűnt, mintha a jövevények a saját ügyetlenségük miatt estek le ülőhelyeikről, ám miután majdnem mindenkivel megesett, nyilvánvalóvá vált a tulajdonosok számára, hogy nincs minden rendben a székeikkel.
5. A táncoló esküvői ruha
1849-ben egy gazdag, neves család lánya, Anna Baker beleszeretett egy alacsony származású vasmunkásba. Anna apja, Ellis Baker nem engedte, hogy a szerelmespár egybekeljen, ezért száműzte a fiút a városból, akinek Altoonában kellett élnie. Anna meggyűlölte az apját, és élete végéig ebben a haragban élt, majd halt is meg. Mielőtt élete szerelmét száműzték, Anna készíttetett magának egy esküvői ruhát, amiben hozzá kívánt menni a fiúhoz. Az apja azonban közbelépett, és a ruhát egy gazdag helybélinek, Elizabeth Dysartnek adta. A nő kárörvendőn viselte Anna menyasszonyi ruháját, ami csak fokozta a reménytelen szerelmes dühét. Sok évvel később a ruha egy múzeumba lett kiállítva, amit a Baker kastélyban alakítottak ki. A látogatók azt állították, Anna halála után a ruha magától kezdett mozogni. Főleg akkor észlelték az aktivitást, mikor telihold volt. Szemtanúk szerint a csinos ruha jobbra-balra szokott forogni, mintha csak egy láthatatlan menyasszony illegetné magát a tükörben. A parakutatók sokat foglalkoztak a ruhával, ám egyértelmű bizonyítékot nem sikerült találni arra, hogy a ruha valóban él-e. Sokak szerint azonban Anna Bakernek a síron túl sikerült csak visszaszereznie a ruháját, és a mai napig gyönyörködik benne.
4. A Myrtles ültetvény hátborzongató tükre
A panzió sokak szerint kísértetjárta épület, a legfélelmetesebb helynek tartják számon nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon. Az idelátogatók szerint valamiféle sötét erő uralja a helyet. A feljegyzések alapján az ültetvény 1796-ban épült, és nem is akárhová, egy indián temetkezési hely fölé. A bejegyzések szerint 10 gyilkosság is történt a helyszínen, így a látogatók szerint nem szokatlan, hogy mindennaposak a paranormális jelenségek. Mindenhonnan észlelni különös dolgokat, ám a legkísértetiesebb helyiség az, amelyikben a képen látható tükör van. A látogatók rendszeresen számolnak be arról, idegen alakokat látnak a tükörben, vagy gyermekek kézlenyomataitól tarkállik az üveg felülete. A legenda úgy tartja, a tükörbe vannak zárva Sara Woodruff és gyermekinek lelkei. A mérgezésben elhunyt család tagjai a látogatók szerint a mai napig a tükörben ragadtak, és üzenni próbálnak az arra járóknak ezen az eszközön keresztül.
3. Az ebay kísérteties festménye
2000-ben egy névtelen ebay felhasználó árusítani kezdett egy festményt, ami vélhetőleg Bill Stoneham munkája volt. Ez a festmény ma már a legkísértetiesebb műalkotások rangsorában az első helyet foglalja el. A festményen egy kisfiú látható, aki egy üvegajtó előtt áll egy félelmetes babával az oldalán. Aki látta a festményt, azt mind kiverte a víz, rosszullétre, hirtelen gyengeségre panaszkodott. Nem csoda, hogy felkapottá vált, és hollywoodi sztárok is birtokolták már. Az utolsó tulajdonosa egy házaspár volt, ők is az ebayen igyekeztek megszabadulni tőle. Gyakori volt, hogy vendégeik megmozdulni látták a festményt, vagy a kisgyerekek sikítva menekültek ki a szobából, aminek a falán a festmény függött. A felnőttek úgy érezték, egy láthatatlan kéz ragadta meg őket, mások pedig azt mondták, hirtelen, szinte robbanásszerűen forró lett a levegő, mintha egy kemencébe pottyantak volna. Még azok is furcsa jelenségekről számoltak be, akik interneten keresztül látták a festményt. Nyugtalanságról, rossz érzésről írnak, mintha a festmény már a puszta látványával terrorban tartaná őket. Egy férfi azt is állította, a vadonatúj nyomtatója nem volt hajlandó kinyomtatni a festményt, pedig a gép tökéletesen működött, és minden más nyomtatási feladatot elvégzett. A festményt végül egy művészeti galéria vásárolta meg, és állította ki. A galéria megnyitóján a kép készítője meglepetten tapasztalta, hogy a műve egy paranormális vizsgálat tárgya. A kiállítás után két nézőről tudnak a galéria tulajdonosai, akik röviddel azután, hogy megnézték a festményt, meghaltak.
2. Annabelle, a démoni baba
1970-ben egy asszony a bolhapiacon vásárolt egy Borzas Ann stílusú babát az egyetemista lányának. A fiatal hallgató nagyon örült a játéknak, és magával is vitte a lakásába. Röviddel a baba érkezése után ő és a lakótársa egyaránt furcsa dolgokat kezdtek észlelni a házban. A legtöbb ilyen esemény a babával volt kapcsolatos. Sokszor mozgott magától, vagy került át egyik szobából a másikba úgy, hogy ahhoz senki sem nyúlt. Papírdarabokat is találtak a baba körül, amelyek szét voltak tépve, ám így is kivehető volt egy kisgyermek kézírása az apró fecniken.
A legfélelmetesebb mégis az volt, mikor a baba magától felállt, ami fizikai képtelenségnek bizonyult, hiszen abban rongy lábai lehetetlenné tették, hogy elbírja a saját súlyát. A rémült lányok egy médiumhoz fordultak, aki megállapította, a babát egy Annabelle nevű kislány szeretné birtokolni, aki a bérházuk építése közben hunyt el. A médiumnak szimpatikusak voltak a lányok, és látva a félelmüket, úgy döntött, beköltözik a házukba, hogy szemügyre vegye a baba ténykedését. A szellem nem vette ezt jó néven, ezért megnőtt a paranormális események száma a lakásban. Tettlegességre akkor került sor, mikor a médium barátját megtámadták éjszaka a lakásban, reggelre pedig az egész törzse tele volt karmolásokkal. A lányok végső elkeseredettségükben a híres paranyomozókat, Ed és Lorraine Warrent hívták segítségül. A duó kiderítette, a babát nem egy szellem birtokolja, hanem sokkal inkább egy démon szállta meg, aki akaratát a lányokon keresztül kívánta érvényesíteni. A fiatalok a házaspárnak adták a babát, akik egy vitrin mögé zárták a játékot a következő felirattal: ?Veszélyes: Ne nyisd ki!? Az eset megihlette a hollywoodi rendezőket, ez alapján készült a The Conjuring, azaz a Démonok között című film. Alul látható a kép a filmbéli Annabelle babáról, míg fentebb az igaziról.
1. A Dibbuk doboz ősi, gonosz szelleme
A dibbuk doboz az ősi, zsidó hagyományok szerint egy olyan eszköz, amelyet a démonűzések során használtak. Ebbe a dobozba száműzték azokat a lényeket, amelyeket sikerült kiüldözni a halandókból. Ez a bizonyos doboz az ebayen is szerepelt, és borzalmas háttértörténete miatt méltán birtokolja listánkon az első helyet. A hátborzongató történet 2001 szeptemberében kezdődött, mikor egy antik gyűjtő részt vett egy portlandi ingatlan árverezésén. Az aukción egy 103 éves zsidó nő holmijait árusították ki. Az idős asszony háborús túlélő volt, aki megmenekülve a nácik rémuralma elől csak két elemet és egy dobozt hozott magával. A hölgy unokája azt mondta, a nagyanyja mindig óva intette attól, hogy kinyissa a dobozt, mert állítása szerint abba egy gonosz szellemet, úgynevezett dibbukot zártak. Azt kérte, vele együtt temessék el a dobozt is, ám ez ütközött a zsidó hagyományokkal, ezért az eladásra került a ház aukcióján. A gyűjtő, úgy gondolta, talán érzelmi okokból nem akarnak megválni a doboztól, ám a családtagok hevesen ajánlgatták az antik tárgyat. Így került a doboz a régi házból egy bolt pincéjébe. Szinte azonnal megmagyarázhatatlan események sorozata vette kezdetét. Az ajtók maguktól bezáródtak, a lámpák kiégtek, ijesztő sikolyokat lehetett hallani a bolt alagsorából. Amikor másnap megvizsgálták a bolt dolgozói, mi történt odalent, erős macskavizelet szag terjengett a levegőben, a pince izzói pedig mind kitörtek. A gyűjtő nem hitt a doboz ártó erejében, ezért a ládát az édesanyjának ajándékozta, aki alig hogy megkapta a démoni tárgyat, stroke-ot kapott.
A kórházban egyre csak azt hajtogatta, ?utálom az ajándékom?, mindeközben pedig megállíthatatlanul záporoztak a könnyei. A régiségkereskedő megpróbálta elajándékozni a dobozt, ám az mindig visszakerült a családhoz. Egyesek azért adták vissza, mert nem tetszett nekik, mások pedig azért, mert rossz érzésük támadt, ha a dibbuk doboz a közelükben volt. A család elkeseredett tagjai ezek után rémálmoktól szenvedtek, mindannyian ugyanazt élték át elalvás után. Elmondásuk szerint számokat, mozgó árnyékokat kezdtek látni a szemük sarkából. Miután végre belátták, valami megmagyarázhatatlan történik a családdal, a családfő online kezdett megoldást keresni a problémájukra. Keresés közben elaludt a számítógép felett, és arra riadt fel, hogy valaki a nyakába liheg. Mikor felkapta a fejét, egy árnyat látott, aki a folyosóra rontott ki a szobájából. Ekkor döntött úgy, hogy a dobozt elárverezi az ebayen. A leírásban részletesen ismertette az antik darab történetét, valamint mindazt a borzalmat, amin keresztülmentek. A démoni tárgy végül elkelt, Jason Haxton vásárolta meg, aki könyvet is írt a doboz erejéről, később pedig 2012-ben egy horrorfilm is készült a történtek alapján, ami nem más, mint a Possession, azaz a Démoni doboz.
legendavadasz