Home Cikkek A szabadenergia

A szabadenergia

1242
0
Megosztás

A szabadenergia fogalmát máig sem definiálták kielégít?en a fizikusok. Több elméleti fizikai probléma tisztázását tartják szükségesnek, és több irányból próbálják a kérdéskört megközelíteni, bár a megépített és m?köd? berendezések az eddig megfogalmazott koncepciókkal valószín?leg össze sem függnek, ezért alá sem támaszthatják azokat kell?képpen.


A szabadenergia eredetét érint? eddigi tapogatózások eredménytelensége mögött többek között a mai fizika elégtelen energiadefiníciója áll. Tulajdonképpen minden energia szabadenergia, amit a vertikális csatornából mesterségesen csatolunk ki. A mesterséges megjelölés rendkívül fontos, mert a szabadenergiával kapcsolatos személyes problémák is csak a technikai eszközökkel mesterségesen megnyitott csatornák esetén jelentkeznek.

A mesterséges energiakicsatolás leggyakrabban alkalmazott módszerei (eszközei) az alábbiak:

1. A kettes-hármas osztás alapján meghatározott frekvenciákra hangolt, kaszkádszer?en kapcsolt mechanikus, elektromos vagy elektromechanikus rezg?körök (pl. Morray-berendezés).

2. A különböz? térid? struktúrához kapcsolódó fizikai er?terek egymásba alakításával m?ködtetett berendezések (pl. egypólusú generátor).

3. A MÁSODIK és HARMADIK FEJEZETben már többször is utaltunk rá, hogy az alakzatok szimmetriája árulkodik eredetükr?l, az eredetükre jellemz? dimenzió-viszonyokról. A különböz? szimmetriával rendelkez? alakzatok tehát más és más energiával rendelkeznek. A testek alakváltozását energiaváltozás kíséri, amit energiakinyerésre lehet használni. (Pl. a hidrogénfejleszt? készülék a buborékok alakváltozásából nyer energiát.)

4. Térid?struktúra-váltást megvalósító berendezések (pl. speciális transzformátorok, vagy a Tesla-berendezés, amely valószín?leg ilyen volt).

A szabadenergia hasznosításával foglalkozókat rendkívül izgatja az, hogy mi állhat azoknak a szerencsétlenségeknek a hátterében, amelyek ehhez a tevékenységhez kapcsolódnak. A komplex szférikus tér analógiájára bontsuk aspektusokra a jelenséget, és soroljuk be ezeket a történéseket:

1. Testi aspektus A szabadenergiát kicsatoló berendezés mintegy átnyúlva az els? id?záron torzulásokat okoz a szellemtest szerkezetében. Mint tudjuk, a szellemtest els? rétege (éteri test) felel?s a test, a szervek morfológiájáért és a szöveteken belül m?köd? összetartó er?kért. Az éteri test gyengülése – az étertesttel fennálló kapcsolata folytán – szöveti-morfológiai elváltozások formájában jelenik meg.

2. Érzelmi aspektus Társadalmi ellenállás, félelem az iránt, amit nem ismerünk, nem tudjuk megmagyarázni. Amit nem értünk, az veszélyeket hozhat ránk. A szabadenergiával foglalkozók szintén félnek ett?l az ismeretlen jelenségt?l, de maguk sem tudják elkülöníteni a társadalmi üldöztetés és a rejtélyes megbetegedések okozta félelemt?l.

3. Mentális aspektus Azok a történések, amelyek ezt a tevékenységet kísérik: ellehetetlenülés (állásvesztés), rejtélyes elt?nés. Ezek az események mindig az inkarnációból való kilépés irányába mutatnak.

A fenti aspektusok tehát ugyanannak a láthatatlan dolognak képezik egy-egy oldalát, bár ez egy hétköznapi ember számára nem nyilvánvaló. Sokszor különböz? érdekcsoportok (elekromos m?vek, olajtársaságok), vagy fels?bb entitások kerülnek gyanúba. Végigelemezve az elmúlt évezredeket – mert a szabadenergia felfedezése nem a mai fizikusok érdeme – azt kell mondani, hogy ezekhez hasonló szerencsétlenségek az Ókorban és a Középkorban is együtt jártak ezzel a tevékenységgel, csak a kornak megfelel? módon fejez?dtek ki, a kor eseményeibe kaméleon módjára illeszkedtek be. Egyértelm?en felfedezhet?ek azonban az emberi hibák, a szabadenergiával kísérletez?k személyes vétségei, amelyek a hasonló vétségekhez viszonyítva sokkal súlyosabb következményekkel jártak.

Azoknak, akik nem ismerték még fel az események virtuális jellegét, szeretnék egy példát elmondani azzal kapcsolatban, hogy a hétköznapi ember számára az eseménykonverzió egyes mozzanatai mennyire elkülöníthetetlenek. Színházi el?adás folyik. Az egyik színész egy rendkívül ellenszenves egyéniséget alakít. A színész összeesik. A többi szerepl? odaszalad hozzá, és bejelentik, hogy infarktust kapott. A közönség ujjong. Percekbe kerül, mire megértik, a színész kapott infarktust, nem a szerepl?. Nem tudták a színjátékot megkülönböztetni a valóságtól.

Kicsit most a spirituális érdekl?dés? emberekhez szólunk. Az ember szellemét halála után Azráél, a halál angyala vezeti át a vertikális csatornán, mert ? tudja mikor jött el ennek az ideje, és ? tudja, hogyan kell ezt tenni. Születésünk el?tt szintén egy angyal, a véd?angyalunk vezet el minket a megfelel? id?be és helyszínre a megfelel? testhez. Ezekhez a dolgokhoz érteni kell!

Tudott, hogy a szellemidézéshez is érteni kell, be kell tartani bizonyos szabályokat, máskülönben a szellemidézést követ? id?ben szerencsétlenségek érik a résztvev?ket. Itt is a szintek közötti közlekedés eredend? veszélyességéb?l, és nem a különböz? entitások haragjából következnek be a negatív események.

A szabadenergia a szintek közötti energiakapcsolódás folytán létezésünk alapját képezi, a szabadenergiával való foglalkozás létezésünket közvetlenül érinti, és abban nyilvánul meg, függetlenül attól, hogy ezt felismerjük-e vagy sem. A karmikus kapcsolódások felismerése azonban igen fontos lenne: nem más emberek érdekei és nem fels?bb entitások bosszúja vezet szerencsétlenséghez, hanem azt magunk okozzuk, csupán éppen az id?struktúrába való beavatkozás miatt az ok és okozat között eltelt id? rendkívül lerövidül.

Ez nem jelenti azt, hogy a szabadenergia nem hasznosítható, hanem azt, hogy tisztában kell lenni azzal, hogy milyen feltételek mellett veszélytelen ránk, illetve másokra és az egész társadalomra nézve – amennyiben más embereket is bevonunk a munkába, és a szabadenergia hasznosításába. A feltételek a fizikai síkon megszokottakhoz képest igen szigorúak, de tudnunk kell, hogy ezek a normák fels?bb szinteken magától értet?d?ek.

Ismerjük meg pontosabban a szabadenergiát, de ne fizikai szempontból, mert az csak a látszathoz vezet! Meditáljunk egészen addig, amíg nem látjuk, és fel nem ismerjük az objektum és a szubjektum Egységét, azt, hogy az események, amelyek körülvesznek minket mi magunk vagyunk. Így megértjük, hogy a múltbeli eseményeknek be kellett következniük, és a szabadenergia ügyében bölcsebb döntéseket tudunk majd hozni, tudni fogjuk, minek mikor jön el az ideje.

Azt is lehetségesnek tartom, hogy ha valaki meglátja, mi az a szabadenergia, nem is biztos, hogy – akár saját célra is – hasznosítani fogja, mert rájön, nem is annyira szabad. Amíg szabad addig veszélyes. Felismervén a hozzá kapcsolódó kötöttség-eket, korlát-okat, már nem mondhatjuk veszélyesnek, de szabad-nak sem. A szabad-ság és a kötöttség, mint pozitív és negatív ellenpólusok feltételezik egymást, csak egyszerre létezhetnek: ha az egyikre igényt tartunk, a másikat is el kell fogadnunk.

A szabadenergiával szinonim értelemben használják a nullponti- és a vákuumenergia kifejezést. Ezek ugyanazt a fogalmat fejezik ki, azonban lényegesen eltér? emberi hozzáállást jelölnek:

nullponti energia: az abszolút nulla fok elérésekor is jelenlev? energia (értsd: a számunkra meg nem nyilvánuló világból származó energia);

vákuumenergia: a vákuumban is jelenlev? energia (értsd: a nem anyagi világ energiája, vagy anyagi, de nem a mai atommodell szerint értelmezhet? energia);

szabadenergia: szabad, mert mindenki számára tetsz?leges mennyiségben ingyen, mindenféle er?feszítés nélkül hozzáférhet?; (értsd: szabad, mert gazdája elveszett vagy nem tart rá igényt, ezért elhagyta; vagy amib?l ingyen élhetünk, és nem kell többet dolgoznunk).

Nem árt rajtuk elgondolkodni!