A molyemberekről a közelmúltban készültek beszámolók a Föld több pontjáról. Biztosan sokan emlékszünk a molyemberre, ami Point Pleasant környékén jelent meg többször a 60-as években. A legtöbben akkor észlelték, amikor a Silver Bridge tetején üldögélt, közvetlenül a híd összeomlása előtt. Azt, hogy ő idézte elő a katasztrófát vagy valamilyen próféciaként jelent meg, találgatják. Azt viszont kevesen tudják, hogy nem csak Point Pleasantban, hanem a világ számos más pontján, valamint a csernobili katasztrófa előtt is megjelent a környéken… Sokan azt állítják, hogy 1963-ban a nyugat Virginiai Point Pleasantban a híres molyember megjelenése jövendölő horderejű volt. A kutatók szerint a lény jelenléte mindig valamilyen veszélyt jelez elő, mint ahogy előjelezte a Silver Bridge összeomlását is 1967 december 15-én. A Nyugat Virginiai Közlekedésügyi Hatóság szkeptikus volt az üggyel kapcsolatban, szerintük ugyanis a híd szerkezetileg rosszul volt felépítve. Egy ehhez kapcsolódó érdekesség szerint azonban a híd tartóoszlopainak száma 13 volt. A molyember pedig éppen 13 hónapig rémisztgette az embereket. Különös nem? A paranormális jelenségek világában nem csak a nyugat virginiai szárnyas lény a leghíresebb. A lény „rokonai” számos alkalommal jelentek meg a világ különböző pontjain gyakran a balsors hírnökeként.
Megállapíthatjuk, hogy a jelenés köré mára már egész hitközösség épült. A mibenléte azonban a tojás és a tyúk esetéhez hasonló: nem tudjuk biztosra, hogy a szerencsétlenségek okozzák a lény felbukkanását vagy maga a lény idézi elő a szerencsétlenségeket. Akárhogy is, a molyember öt évtizeddel ezelőtti megjelenése óta számos hasonló jelenségekről számoltak be a helyiek a bolygó számos pontjain.
Az egyik kevésbé ismert de mégis elgondolkodtató eset a csernobili katasztrófa előtti időszakban történt 1986-ban. Sok internetes oldal részletezi, hogy különös telefonhívások, rémálmok és furcsa események történtek a nukleáris reaktor dolgozóival. Ráadásul beszámolók is vannak egy különös fekete madárról, melynek szárny fesztávolsága nagyjából 10 méter lehetett. A madárnak a kinézete igen hasonlított a molyemberéhez: neki se látszott a feje, két vörösen izzó szempárja volt, nyak nélküli teste, mely egy emberi felsőtesthez volt hasonlítható.
Ahogy 1986 április 26-án a négyes számú reaktor fala megrepedt, kisebb robbanások sorozata egy óriási erejű robbanást idézett elő. Rengeteg ember ott ragadt, akik a halálos sugárzás és felszabaduló füst következtében később meg is haltak. A tűz oltása közben sok szemtanú látta a hatalmas fej nélküli madarat ahogy elrepül a füst felett.
A molyember megjelenése a Silver Híd összeomlása előtti hetekben mint a tragédia előrejelzése éppolyan párhuzamokat mutat mint az ehhez hasonló lény felbukkanása az ukrajnai katasztrófa során. Habár ezek a feltételezések nem bizonyítékok, mégis érdekesnek mondhatók, akárcsak John Kell híres könyve alapján készült Megszólít az éjszaka című film, mely szintén a molyemberrel kapcsolatos eseményeken alapul.
Az esetek további furcsasága, hogy a szemtanúk közül sokaknak látomásaik és vízióik támadtak a jövővel kapcsolatban. Ami még szintén hátborzongató: Millard Halstead megbízott és csapata olyan jelzéseket fogott a rendőrségi rádiókkal, melyek leginkább egy fölgyorsított magnószalag hangjára hasonlítottak, de semmit sem tudtak kivenni belőle.
Valóban történt ilyen észlelés Csernobil közelében, vagy a molyember csupán egy városi legendát elindító láncreakció?
Természetesen nem csak a hídon üldögélő molyember volt az egyetlen eset, amikor megmutatta magát a lény. Jan Harold Brunvald író „Népszerű városi legendák” című könyvében sok molyemberrel való találkozás szerepel a 60-as évekből, közülük az egyik fejezet „A barátom halála” címet viseli. Egy nő meséli el a történetet, akinek a barátja egyszer gyalog elindult gázolajért egy benzinkútra, de később a fiút felakasztva találják meg a kocsija felett lógva. Állítólag a molyember végzett vele. Brunvand szerint azonban a molyemberről szóló történetek csupán gyerekeknek szóló meséskönyvek vagy éppen túlszenzácionált és elégtelenül dokumentált eseményeken alapulnak. A dolog már ott elbukik, hogy a legtöbb történet szájról szájra terjed így egyre pontatlanabb lesz a történet. Brunvand elmélete szerint az eseményeknek kell hogy legyen valami alapja, mégis csupán a népi folklórhoz tartoznak.
Brunvand megemlít egy kaliforniai tanárnőt is, aki nagyon sokat segített neki az ügyben. A tanárnő tanítványait a történetek annyira érdekelték, hogy a molyemberrel kapcsolatos könyvekért, írásokért a Point Pleasan-ti Kereskedelmi Kamarához fordultak. A társaság volt olyan szíves és küldött egy csomagot a tanulóknak, melyben rengeteg újságcikk és egy könyvlista volt az üggyel kapcsolatban. Brunvald a listában olyan könyvcímeket is talált, melyekre képtelen volt rátalálni. Ilyen könyv például a „Molyember jóslatai” valamint a „Túl sokat tudtak a repülő csészealjakról” című könyv is. Brunvaldnak igen nehéz dolga volt megállapítani melyek voltak a hiteles források (melyek közül sok történet túlzónak, kitekertnek tűnt), így kénytelen volt sokszor a legjobban megfogalmazott, szakszerűen leírt írásokra támaszkodni.
Egyesek szerint a molyember nem más mint egy mutáns lény, ami valamilyen vegyi vagy nukleáris kísérlet következtében keletkezett. Ez a magyarázat elfogadhatónak tűnhet, egy dolog azonban biztos: a molyember megjelenése során szinte mindig történik valami szerencsétlenség. További tény az is, hogy a molyember sok személy halálát is okozta. Nem egyszerű tehát egyértelműen eldönteni a kérdést, hogy a lény pozitív vagy negatív szándékú-e. Ami még apró észrevétel, ám érdekes tény, hogy a legtöbb autót, amelyeket a molyember üldözőbe vett, éppen olyan nők vezették, akik menstruációs ciklusukban voltak. Ezenkívül sok állat tetemét találták meg vérbe fojtva. A nyomozók szerint a legtöbb állat végbelét eltávolították és mérhető sugárzás volt a környéken.
Nézzük meg, milyen beszámolók épülnek még a szárnyas lények köré:
Az első madár vagy molylepkeszerű lény észlelése az ókori Babilonba tehető. Az írásos emlékek beszámolnak arról, hogy a lény hónapokkal vagy hetekkel tűntek fel különböző katasztrófák előtt.
1985-ben Mexikóvárosban több ember is jelentette, hogy látta molyembert a mexikói földrengés előtt.
A 2001-es ikertornyok ledőlése előtt is látták a molyembert Pennsylvaniában.. Erről fénykép is készült, ahogy átrepül a város egy része felett. A fényképen jól látszik, hogy a teremtmény túl nagy ahhoz, hogy bármilyen madár legyen.
2002-ben Georgiában egy Tbilissi nevű városban a helyi újságok számoltak be néhány fiatalemberről, akik állításuk szerint információt kaptak egy „szárnyas fantomtól”, aki szerint a Szent Dávid templom veszélyben van. Ezt követően április 25-én földrengés okozott súlyos károkat a templomban.
A tbilissi-i esetet követően hónapokkal később Kínában is azt állították, hogy látták a molyembert. Ekkor egy MD-82-es típusú repülőgép zuhant le. A katasztrófát követően több riport is készült olyan emberekkel, akik azt állították, tudtak a közelgő tragédiáról, mert egy olyan ember mondta el nekik, aki úgy néz ki mint egy molylepke. Mindezeken kívül Irakból és Afganisztánból is vannak ehhez hasonló beszámolók. A fényképek és a szemtanúk állítása mindenesetre azt sugallja, hogy valami igenis történt 1966 és 1967-ben Nyugat-Virginiában. Okozhat-e azonban ez az eseménysorozat egy further-reaching effektust, (egy adott esemény újabb és újabb városi legendákat szül)? Az, hogy a point pleasant-i eseményeket követően hasonló szárnyas teremtményeket véltek látni szerte a világon, ezt is alátámaszthatja. Vagy lehetséges-e, hogy a többi molyember is valamiféle titokzatos lény, amelynek az a célja, hogy figyelmeztessen bennünket egy közelgő tragédiára?
Stefan Keller képe a Pixabay -en