A Szegedi Boszorkányszigetnek rejtélyes és kísérteties történelme van. A helynek napközben csendes arculata van, de a sötétség beálltával szembesülhetünk annak rémisztő múltjával. Ez a látszólag nyugodt félsziget Magyarország szívében található, ott, ahol a Tisza kanyarog. A helyet azonban nem az idilli tájképek miatt ismerik, hanem a történelem egy sötét fejezete miatt, melynek visszhangjai még ma is hallhatók. Mindez Magyarország utolsó és legjelentősebb boszorkányüldözése miatt. De mi is a Szegedi Boszorkánysziget rémisztő története, és milyen kísértetk lakják a fákkal borított területét?
A Szegedi Boszorkánysziget valójában nem sziget, hanem inkább egy félsziget, amely a Tisza folyóba nyúlik. Mondfhatjuk azt is, hogy ártéri erdőről van szó. A nevét Magyarország utolsó boszorkányperéből kapta, ami halálos ítélettel és máglyán elégetéssel végződött.
A történelem furcsa fintora, hogy ez nemcsak az utolsó, hanem egyben a legátfogóbb boszorkányüldözés is volt Magyarországon. A korabeli néphit szerint a boszorkányok (akik lehetnek férfiak vagy nők) tehettek a rossz időjárásról vagy gyenge termésről. Az 1728 előtti években árvíz, éhínség és szárazság sújtotta a lakosságot. A babonás emberek boszorkánytevékenységet véltek felfedezni a csapások mögött, ami téves vádakhoz és feljelentésekhez vezetett. Végül, 1728. július 23-án, tizenkét embert (köztük hat férfit és hat nőt) végeztek ki a Szegedi Boszorkányszigeten: vízpróbának vetették alá őket – hogy meggyőződjenek róla, valóban boszorkányok-e – majd máglyán elégették őket.
Az elítéltek és kivégzettek között volt Szeged akkori leggazdagabb embere, Rózsa Dániel is, akit egykor a város képviselőjeként ismertek, valamint egy városi bába, Nagy Anna. A vádlottak általában bevallották, hogy boszorkányok, hiszen csak a vallomás és beismerés jelentette a szörnyű kínzások végét.
Ugyanakkor a mai napig különös és hátborzongató hangok töltik be ezt az erdős területet éjszakánként, ami napközben egyébként egy barátságos és kiváló túrázási hely. Ahogy leszáll a sötét, az erdő életre kel: túlvilági zajok, elveszett lelkek jajveszékelése hallatszik, ahogy újra és újra átéli kínhalálát.
Ahogyan felfedezzük a Szegedi Boszorkányszigetet, nyilvánvalóvá válik, hogy a történelem hosszú árnyékot vetett erre a egykoron sötét területre. A Szegedi Boszorkánysziget egyben szimbóluma is az emberi félelemnek, az áldozathibáztatásnak és az igazságtalan vádaknak. Ez a kísérteties történet arra ösztönöz minket, hogy elgondolkodjunk az empátia, a megértés és az igazság fontosságáról a babona sötét árnyékában.
Fotó: Somorjai Ferenc