A személyiség nem egyenlő az identitással. Az identitás az Én teljes egészét jelenti, melybe belefoglalhatjuk a személyiséget és annak összes alternatív formáját, valamint magát a Belső Ént és annak az összes alternatív formáját. Az identiás része a személyiség és a személyiség része az identitás is. A kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz, de akik jelenleg vagyunk, nem lehetünk a Teljes Én, mivel nem férünk hozzá az anyagi valóság korlátozó keretei miatt. Az identitás tehát több személyiséget magába foglal, akik valójában mi vagyunk, a kettő azonban még sem azonos, mert jelenlegi személyiségünk mögött egy sokkal nagyobb identitás áll. Ehhez az identitáshoz viszont bizonyos esetekben hozzáférhetünk: például álom és a halál során.
A kettő között lényeges különbség van. Álom során az ego felbomlik és a Belső Én tapasztalataival szemléljük a valóságot, ekkor betekiontést kapunk belső lényünkhöz, miközben személyiségünk az anyagi valóság szintjén marad. Halál során már kicsit más a helyzet: a személyiség megsemmisül, tapasztalatai és tudása integrálódik a Teljes Én tudatával és eggyé válunk vele. A Belső Én és a személyiségünk azonban többdimenziós természetű, még akkor is, ha az ego csak a fizikai valóságra koncentrál.
Az alternatív valóságok és pusztán az a tény, hogy a Belső én szinte korlátlan fókusszal rendelkezik, többdimenziós tulajdonságokkal ruházza fel az entitást. Egyszere képes több valóságban és dimenzióban létezni. Sőt, nem csupán képes rá, folyamatosan ezt teszi. Végtelen számú alternatív változata egyszerre több dimenzióban létezik arra törekedve, hogy a tapasztalat minél szélesebb és színesebb skáláján fejlődjön. Az ego ugyan nem tud róla, de személyiségünk most is, ebben a pillanatban is egyszerre több alternatív valóságban létezik.
Az identitás számára nyitva állnak azok a kapuk, meyleken áthaladhat a valóság több dimenziójába. Nincsenek korlátok, melyek határt szabnának az én számára, kivéve akkor, ha az én felállítja magának. Korlátok tehát nincsenek, hacsak nem állítunk saját magunknak. A dimenziók szabadon átjárható, egy pszichológiai rendszer sem zárt. Ez vonatkozik minden tudatformára is, mert a valóság maga is többdimenziós.
A végtelen számú ego mind a Teljes Én részét képezik. Ezek állandó kommunikációban vannak egymással, még akkor is, ha nem tudunk róla. A Teljes Én azonban tökéletesen tisztában van összes alternatív személyiségének, melyek folyamatosan az önmegvalósítás állapotában vannak. Minden én rendelkezik a maga sajátos valóságával, de ezek a tapasztalatok nincsenek elzárva a többitől. Bármelyikhez hozzá lehet férni és meríteni lehet tudásából.
A személyiségek a Teljes Én olyan komponensei, melyek saját fókuszukból tapasztalják meg az anyagi valóságot. Ugyanez vonatkozhat más valóságokra is, nem kell feltétlenül a fizikai világban gondolkodni. Más dimenzióstruktúrákban is épp oly érvényesek a személyiség többdimenziós tulajdonságai, mint az anyagi valóságunkban. A személyiségek tehát a Teljes Én alkotóelemei, melyek együtt alkotják az entitást.
Hogyan képződik az Én tudata? Az entitás folyamatosan mozog, mivel mozgással tudja megtapasztalni a valóságot, ugyanakkor az entitás részei is folyamatos mozgásban vannak. Ezeknek a mozgásoknak a hálózatából tevődik össze az entitás, melyben minden személyiség aktívan részt vesz. Az identitás tehát azon dolgozik, hogy minél jobban materializálja magát, ezért a mozgás tapasztalatot eredményez. Amellett, hogy az identitás stabilitásra, azaz tökéletességre törekszik, számára elérhetetlen, mert a mozgások állandó változásokat idéznek elő. A mozgások okozta változások mellékterméke lesz az Én tudat, amely tisztában van azzal, milyen változások történtek a mozgások során.
Az identitás motivációs ereje tehát a megismerés vágya, önmaga megismerésének teljessége, amely lehetetlen, hiszen ha az identitás elérné a tökéletességet, megszűnne létezni mivel elvesztené a stabilitás miatt a mozgást és nem lenne meg a vitalitása, amely a folyamatos megismerés vágyára irányul.
Seres Gábor – paranormal.hu