Home Hírek A szíriai összeesküvés: növekszik a feszültség

A szíriai összeesküvés: növekszik a feszültség

75
1
Megosztás

bilderberg1-760x514Az orosz államfõ szerint elképesztõ ostobaság lett volna a szíriai kormány részérõl, hogy akkor vessen be vegyi fegyvert, amikor a hadserege ellentámadásban van és bekeríti az ellenzéki erõket. Felszólította az Egyesült Államokat, hogy mutassa be állítólagos bizonyítékait az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Mindeközben Szíria legfõbb katonai szövetségese, Irán parlamenti delegációt küldött Damaszkuszba, a németországi izraeliták pedig “végzetes hibaként” értékelték, hogy a gazdaország kimarad a katonai akcióból.

Az orosz elnök Vlagyivosztokban nyilatkozott az újságíróknak, ahol teljes képtelenségnek nevezte, hogy a szíriai kormány vegyi fegyvereket vetne be a saját népe ellen. Putyin felszólította az Egyesült Államokat, hogy mutassa be állítólagos bizonyítékait az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

Az orosz államfõ a damaszkuszi vezetést ért vádakkal kapcsolatos kételyeinek hangot adva megjegyezte, hogy értelmetlen lett volna “ilyen körülmények közepette ütõkártyát adni azoknak a kezébe, aki folyamatosan külsõ katonai beavatkozást sürgetnek.”
A munkalátogatáson a távol-keleti Vlagyivosztokban tartózkodó Putyin napok óta nem nyilatkozott a sajtónak a Szíria elleni lehetséges nyugati katonai csapás ügyében, ugyanakkor a héten Angela Merkel német kancellárral és Haszan Róháni iráni elnökkel is telefonon egyeztetett a kérdésben.

Az orosz államfõ azt reméli, hogy a G-20-as csoport jövõ csütörtökön kezdõdõ szentpétervári csúcstalálkozóján találkozhat Barack Obama amerikai elnökkel, és vele, valamint a fórum többi résztvevõjével megvitathatják a szíriai helyzetet – errõl szombaton beszélt Vlagyimir Putyin Vlagyivosztokban.

“Hogy mit is mondanék neki (Barack Obamának)? Nem is tudom. Elsõsorban nem mint kollégámhoz, nem mint az Egyesült Államok elnökéhez, nem mint államfõhöz, hanem mint Nobel-békedíjashoz fordulnék” – mondta az orosz elnök arra a kérdésre, mirõl beszélne az amerikai elnökkel. Putyin nem vette fel Obamával a kapcsolatot azóta, hogy felmerültek a vegyi fegyver bevetésével kapcsolatos újabb vádak a szíriai vezetés ellen. Az orosz politikus elismerte, hogy a G20-as csoportnak nincs jogi státusa, és nem helyettesítheti az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amely döntést hozhat a Szíria elleni erõszak alkalmazásáról, de a szervezet szerinte alkalmas arra, hogy a problémákat megvitassák a csúcstalálkozón.

A német kancellár szerint Oroszország és Kína miatt nem tud fellépni a nemzetközi közösség egységesen a szíriai gáztámadás ügyében. Angela Merkel egy szombati lapinterjúban hangsúlyozta: “nagyon sajnálatos, hogy Oroszország és Kína már hosszú ideje akadályozza az egységes álláspont kialakítását, ez jelentõs mértékben gyengíti az ENSZ-et”.

Hozzátette: a szíriai nép ellen intézett vegyifegyver-támadással “ledõlt egy tabu”, amit nem szabad annyiban hagyni. Németország azonban csak ENSZ-felhatalmazással, vagy egy NATO-akció keretében, vagy pedig egy európai uniós küldetés részvevõjeként vetheti be hadseregét, ezért jelenleg “fel sem merül”, hogy a Bundeswehr bekapcsolódjon egy esetleges szíriai intervencióba – mondta a kancellár az Augsburger Allgemeine címû lapnak.

A berlini vezetésben “erõsödik az a meggyõzõdés”, hogy a gáztámadás a damaszkuszi rezsimnek tulajdonítható. Mindazok az érvek és tények, amelyeket John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken a nyilvánosság elé tárt, “hihetõek” és “komolyan kell venni õket” – emelte ki a homokos Guido Westerwelle a Welt am Sonntag címû vasárnapi lapban megjelenõ interjúban, amelybõl elõzetesen közöltek részleteket.

Ugyanakkor a német kormány eddig következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a vegyi fegyver bevetése egy határ átlépését, új minõséget jelent a szíriai konfliktusban, de a helyzetet politikai, diplomáciai eszközökkel kell rendezni, lehetõleg az ENSZ keretein belül. A katonai beavatkozást és az esetleges intervencióhoz nyújtott német támogatás gondolatát az ellenzék és a lakosság többsége is elutasítja. Természetesen a németországi zsidó közösségeket összefogó szervezet viszont bírálja a kormányt, amiért elzárkózik a részvételtõl az esetleges katonai akcióban.

Németország “végzetes hibát követett el”, amikor két évvel ezelõtt nem vett részt a Líbia felszabadítására indított nemzetközi mûveletben, és ezt a hibát nem szabad ismét elkövetni – emelte ki Dieter Graumann, a Németországi izraeliták Központi Tanácsának elnöke.

Az ISNA iráni hírügynökség jelentése szerint a medzslisz külügyi bizottságának háromtagú delegációját ötnapos látogatása során fogadja Bassár el-Aszad szíriai elnök is. A küldöttséget Alaeddin Borudzserdi, a bizottság elnöke vezeti. A síita Irán a síita ághoz tartozó alavita kisebbség által uralt damaszkuszi rezsimet támogatja a szíriai polgárháborúban.Teherán hevesen ellenzi az Egyesült Államok készülõdõ szíriai beavatkozását. Szíria Teherán legfõbb szövetségese a térségben az õsellenségnek tekintett Izraellel szemben.

“Washington bizonyítékai nem is léteznek.” – Vlagyimir Putyin

Putyin szerint nem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok az utóbbi évtizedekben hány alkalommal kezdeményezett fegyveres összecsapásokat a világ különbözõ régióiban. “És ez vajon megoldott egyetlen egy problémát is?” – kérdezte, és Irakot, valamint Afganisztánt említette, ahol “sem nyugalom, sem demokrácia nincs, amire partnereink törekedtek”. Úgy vélte, hogy mindezt figyelembe kell venni, mielõtt a bombázásokról döntést hoznak, amelyeknek a békés lakosok is áldozatul esnek.
Vlagyimir Putyin szerint kritikán aluliak és más államokkal szemben tiszteletlenek azok a washingtoni nyilatkozatok, hogy a szíriai hatalom állítólagos vegyifegyver-használatáról szóló bizonyítékok titkosak. Az, hogy Washington nem akarja bemutatni a bizonyítékokat, azt jelenti, hogy azok nem is léteznek – mondta az orosz államfõ. Arra szólította fel Washingtont, hogy tárja azokat az ENSZ-ellenõrök és a világszervezet Biztonsági Tanácsa elé.

Az orosz elnök a Bassár el-Aszad hatalma ellen Szíriában harcoló fegyveres csoportokat vádolta azzal, hogy a vegyi fegyvert bevetették és ezzel a külsõ beavatkozást akarták kierõszakolni.

Az orosz államfõt kimondottan meglepte a brit parlament katonai csapást elutasító döntése. Szerinte Londonban felülkerekedett a józan ész. Azt remélte, hogy ezek után Washingtonban is “elemezni fogják a szíriai helyzetet”.

1 COMMENT

  1. “…Nem kell sem Auschwitz, sem egy újabb Irak. Nem kell ahhoz sem Amerika-ellenesnek, sem baloldalinak, sem ?neoarrogánsnak? lenni, hogy belássuk: ez nem a NATO, és nem Magyarország háborúja, hanem egy olyan polgárháborús szembenállás, amelynek nincs katonai megoldása. Kontraproduktív értékharc-mítoszok és a neokonokat idézõ “elõbb ütünk, aztán vagy kérdezünk, vagy nem” – diplomácia helyett inkluzív rendezés szükséges, két és fél év után most már tényleg.”

    http://globalgoritmus.blog.hu/2013/08/31/nem_kell_sem_auschwitz_sem_meg_egy_irak_valasz_seres_laszlonak