Az emberi civilizáció évezredek óta két különálló ágra osztódott Corey Goode, a titkos űrprogram informátorának legutóbbi beszámolója szerint. A Föld felszínén civilizációk emelkedtek fel és buktak el katasztrofális események, háborúk, más bolygókról beáramló menekültek, és az ide látogató földönkívüli civlizációk genetikai kísérleteinek eredményeként. A Föld kiterjedt föld alatti belső világában az emberiség másik ága menedéket talált, és évezredeken keresztül virágzott, megőrizve az ősi tudás formáit és a vérvonalakat, melyek még a katasztrofális felszíni változások előttre nyúlnak vissza.
Beszámolójában Corey egy találkozót ír le a hét emberi civilizációt képviselő tanács tagjaival, amit ő az “Ősi földi szakadár civilizációk tanácsának” nevez. Leírja a Tanács hatalmas történelmi perspektíváját, és hogy miért korlátozták vagy kerülték a kölcsönhatást a felszíni emberiséggel az évezredek során.
Goode ír a Tanács bizalmatlanságáról a felszíni emberiség irányába, melyet könnyen irányítottak és manipuláltak titkos társaságok , amelyek igazodtak egy behatoló, úgynevezett “Dracóniai” földönkívüli csoporthoz, akiknek az volt szándéka, hogy kihasználják az emberiséget.
Annak érdekében, hogy megvédjék magukat a felszíni emberiség agresszív és harci cselekményeitől, és egy nem emberi, úgynevezett “Raptor” föld alatti fajtól, az ősi szakadár civilizációk azt állítják, hogy úgy kellett tenniük, mintha Istenek és / vagy földönkívüliek volnának, hogy elrejtsék valódi helyüket.
Goode beszámolóját azon körülmények és események részletes magyarázatával kezdi, melyek az “Ősi földi szakadár civilizációk tanácsával” történt találkozóhoz vezettek. Elmondja, hogy a különböző titkos űrprogramok közötti kapcsolatok felbomlása, a magasan fejlett fegyverek beáramlása, és a “Gömblények Szövetségének” megjelenése hogyan vezettek el ahhoz, hogy az ősi Földi civilizációk stratégiai szükségességét érezték, hogy további szövetségre lépjenek.
Az első lépés az volt, hogy egy Tanácsot hozott létre a hét különböző szakadár csoport, melyek korábban különböző nézőponttal rendelkeztek, és az elszigetelődési politika hívei voltak. Érdekes, hogy ebben a viszonylag új Tanácsban nem található meg az ősi maja civilizáció, amit Goode korábban részletesen tárgyalt, akik egy nagyon pozitív szerepet játszottak az “önmagukat szolgáló”, emberiséget kihasználó földönkívüli csoportok hatásainak enyhítésében.
Ez az új szövetség lehetővé tenné az ősi Földi civilizációk számára, hogy szembeszálljanak az Illuminátus / Összeesküvés, és a Dracóniaiak által vezett földönkívüli szövetségeseik növekvő agresszív lépéseivel szemben. Utóbbiakat a Raptorok bíztatták, hogy terjesszék ki föld alatti területeiket a Földön, ami az ősi Földi civilizációk területi veszteségeihez vezetett. Goode a Raptorokat mint egy “különösen csúnya fajt” írja le “förtelmes hüllő jellemzőkkel, valamint csökevényes tollakkal, ami a hátukon fut végig.”
Goode részletesen leírja, hogyan tekinti magát a föld alatti Földi civilizáció fajilag tisztának, ellentétben a felszíni emberiséggel:
“Mindegyikük leírta saját felfogását rólunk a felszínen, akik megbetegedtek, és genetikailag szennyezettek. Azt mondták, hogy ők voltak az egyetlenek, akik megőrizték a különféle eredeti földi emberi vérvonalakat.
Közeli bolygókról érkező menekültek hullámai azóta genetikailag összekeveredtek a bolygón élő eredeti emberekkel, és átvették a hatalmat a felszíni világ fölött, mint egy pestis.”
Goode négy katasztrófára utal a Föld felszínén, amelyek a föld alatti szakadár civilizációk kialakulásához vezettek:
“Azt állították, hogy abban a közel 20 millió évben, melyben az eredeti emberi vérvonal megjelent a Földön, négy nagy kataklizma volt, melyek megváltoztatták a Föld tengelyét, forgását vagy Nap körüli keringési pályáját.
Minden alkalommal, amikor egy ilyen esemény történt, az “elit”, vagy papi kaszt tisztán megőrizte a genetikai vérvonalát azáltal, hogy elszigetelték magukat a föld alatt. Ezek a kis csoportok túléltek, míg a felszíni civilizációk elpusztultak.”
Ezek a civilizációk időről időre segítettek a felszíni emberiségnek újjáépíteni megsemmisült társadalmaikat aszerint, amit Goode-nak elmondtak:
“Túl az idő óceánjain és kisebb felszíni pusztító eseményeket követően, amelyek nyilvánvalóan elég katasztrofálisak voltak, a korábbi civilizációk szinte minden jelét kitörölték a túlélők emlékei közül. Csak fejlett istenekről szól mítoszok és legendák maradtak fenn.
Azt állították, hogy időről időre felbukkantak, hogy újra indítsák a túlélők civilizációját, akik velük a legközelebbi kapcsolatban voltak genetikailag.
Azt is elmondták, hogy ezek a túlélő fajok azt feltételezték, hogy ők a saját legendáikban felbukkanó istenek voltak. Úgy döntöttek, hogy hagyják azoknak, akiknek segítettek, hogy azt higgyék, hogy ők istenek voltak annak érdekében, hogy megtartsák föld alatti civilizációjuk titkát és biztonságát.”
Goode elmondja, hogy más világokból érkező menekültek árasztották el a Föld felszínét, és elkeveredtek a túlélő populációban a kataklizmákat követően:
“Ezen hihetetlen történet mellett azt állították, hogy egyre fejlettebb csoportok kezdtek érkezni a naprendszerünkön kívülről a kataklizmikus események alatt és azokat követően. Ezek az új csoportok elkezdték kihasználni a helyzetet, például tenyésztették és manipulálták ezen naprendszer bennszülötteinek genetikáját.
Azt állították, hogy a Föld lett a célpont más lakott bolygókról menekülők számára. Fejlett földönkívüliek szállították át ezeket a menekülteket ide több hullámban, ahogy a katasztrófák bekövetkeztek a saját bolygójukon. A menekülő fajok genetikailag hasonlóak voltak az eredeti Földi emberekhez, de sokkal agresszívabbak.”
Az ősi Földi civilizációk tudtak az “Őrzőkről”, vagy az “Ősi építő fajról”, amit Goode számos Gaiam TV interjúban ismertetett:
“A föld alatti csoportok azt állították, hogy volt egy olyan ősi civilizáció, amely védte a galaxisnak ezt a régióját, szó szerint több milliárd éven keresztül. Őket nevezik “Az Őrzőknek”, és a titkos űrprogram mint “Ősi építő faj” hivatkozik rájuk. Ez az Őrző faj rendkívül fejlett volt. Nem volt egyetlen másik földönkívüli csoport, akik akár csak gondolni mertek volna rra, hogy megsértésk az ő űr régiójukat.”
A felszíni emberiség megváltozott attól az időponttól számítva, hogy az ősi Földi civilizációk leköltöztek a föld alá. A felszíni emberiség fenyegetést jelentett számukra:
“Ezen lakott világok túlélői a Naprendszerünkben a Földre költöztek. Ők rendkívül agresszívak voltak, és elkezdtek szaporodni és keveredni a Föld eredeti népességével a felszínen.
Ez nem sokkal az előtt volt, hogy a föld alatti csoportok a létezésük ellen irányuló fenyegetésként látták ezt az új kevert fajt. Ez az új kevert faj alkotja a jelenlegi felszíni populációt.”
Az ősi emberi társadalom kifejtette, hogy miért kellett becsapni a felszíni emberiséget annak érdekében, hogy szembeszálljanak a földönkívüliek napirendjével:
“Továbbra is úgy tűntek fel, mint távoli genetikai rokonai a felszínnek, mint istenek és felemelkedett tanítók, hogy segítsenek fejleszteni a civilizációjukat és önmagukat spirituálisan. Ez abban a reményben történt, hogy esetleg képes lesznek legyőzni genetikus programozásuk agresszív részét. Ez az erőfeszítés napjainkban is folytatódik.
Úgy döntöttek, hogy földönkívülinek mutatkoznak más csillagrendszerekből, amíg a felszíni populáció technológiailag eléggé kifinomulttá válik. Azt mondják, hogy továbbra is ezt teszik, hogy azok, akikkel kapcsolatba kerültek továbbra is a csillagokra nézzenek, és ne a lábuk alá.”
Az ősi emberi civilizáció nem optimista a felszíni emberiség azon esélyeit illetően, hogy meg tudják változtatni agresszív viselkedésüket a Gömblények Szövetsége érkezésének ellenére sem, akikről az előbbiek azt hiszik, hogy ők az ősi Őrzők:
“Azt mondták, hogy nem optimisták azzal kapcsolatban, hogy képesek leszünk végrehajtani ezt, még a folyamatos energetikai változások, vagy az Őrzők visszatérése és támogatása ellenére sem. Nagyon meglepő volt hallani, ahogy nyilvánvalóan a Gömb Szövetségre utaltak, mint Őrzőkre.
Ezen föld alatti csoportoknak az a benyomása, hogy még a teljes nyilvánosságra hozatal és a manipulatív földönkívüliek eltávolítása után is több nemzedékbe fog telni, mire meggyógyulunk, és mint civilizáció fejlődni leszünk képesek. Csak akkor fogunk tudni egyenrangú felekként nyílt kapcsolatba kerülni az ő civilizációjukkal.”
Az ősi szakadár civilizációk nem boldogok, hogy a Titkos Űrprogram Szövetség mint az Őrzők/Gömblények Szövetsége közvetítőjeként jár el.
“Nem voltak éppen felvillanyozva ezen új tanács megalakulásával kapcsolatban, vagy a Titkos Űrprogram Szövetséget elérve arra kérni, hogy kapcsolatot létesítsenek az újonnan visszatért ‘Őrzőkkel’.
Úgy tűnik, hogy az Őrzők nem fogják felvenni velük a kapcsolatot maguktól. Ha akarnak bármiféle elérést, akkor csapatként kell velünk dolgozniuk.
Határozottan kijelentették, hogy ők ezt kényszerűségből teszik. Szövetségüket az a rengeteg probléma kényszerítette ki, amivel szembe kellett nézniük. Ebbe beletartozott a halálos ellenállás, amikor különböző föld alatti földönkívüli menekültekkel, és ‘ősi, ember előtti Földi fajokkal’ találkoztak.”
Goode kifejtette, hogy az ősi földalatti civilizációk félnek a felszíni emberiségtől:
“Ezek az emberek félnek tőlünk. Nagyon agresszív genetikát örököltünk azon menekült csoportoktól, melyeket a bolygónkra költöztettek, valamint genetikai manipulációk eredményeként különböző ‘Nagy kísérletező földönkívüliek’ és a Draco-k részéről.”
Sokkal több információ olvasható Goode beszámolójában az ősi föld alatti civilizációk filozófiájáról és tevékenységéről, valamint kapcsolataikról a földönkívüli látogatókkal és a felszíni emberiséggel. Goode azt mondja, hogy meglátogatta a könyvtárukat is, ami a beszámoló második részének lesz a témája.
Corey Goode legújabb jelentése biztos, hogy sok vitát fog eredményezni azon személyekkel kapcsolatban, akik azt állítják, hogy kapcsolatba kerültek földönkívüliekkel, és akiket valójában becsapott egy vagy több ilyen ősi föld alatti emberi szakadár civilizáció.
A leginkább ellentmondásos talán az az állítás, hoy a föld alatti emberek genetikailag tisztábbak, mint a felszíni emberiség, ami lehetővé teszi számukra, hogy hozzáférjenek olyan ősi technológiákhoz, melyeket az “Ősi építő faj ” hagyott hátra. Ez Edward Bulwer-Lytton könyvének, a “Vril – Az elkövetkező faj hatalma” (1871) állításaira emlékeztet, amely nagy hatással volt a 19. század végén.
Lytton könyve egy föld alatti emberi fajt ábrázol, amely a Vril Erőt használja ki magasan fejlett technológiákat használva. Lytton könyve hozzájárult a német Vril Társaság megalakulásához, és a 20. század első titkos űrprogramjának létrejöttéhez.
Ha Goode beszámolója a legújabb Titkos Űrprogram találkozóról pontos, akkor a felszíni emberiség előbb-utóbb nyílt kapcsolatba kerülhet föld alatti őseivel. Sok ellentmondásos kérdés fog felmerülni, és korábbi megoldandó konfliktusok, ahogy mindannyian tudomást szerzünk egy sokkal gazdagabb és összetettebb emberi történelemről, mint ahogy azt korábban gondoltuk.