A XIII. század óta foglalkoztat sokakat a Torinói Szent lepel kérdése, Jézus Krisztus testének feltételezett lenyomatával. A torinói lepel egy 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles, halszálka-mintásan szőtt lenvászon kendő, amely egy olyan ember fényképészeti negatív képét hordozza, akit valószínűleg a keresztre feszítéssel egyező módon kínoztak meg.
A Keresztelő Szent János-katedrálisban őrzik az olaszországi Torinóban. A háromdimenziós negatí képben megjelenő alaknak világviszonylatban egyedülálló a képi megjelenése. A leplen vérfoltok és égési nyomok is láthatók, amelyek a franciaországi Chambéry várkápolnájában 1532-ben pusztító tűzvész nyomai.
A lepel heves viták tárgya tudósok, hívők, történészek és írók, de elsősorban szindonológusok körében. Sokak szerint a textília akkor színeződhetett el, amikor Jézus feltámadt a sírjából. A kétkedők szerint ez az elmélet egy középkori hiedelem, ami egy eddig ismeretlen, meg nem értett folyamatot próbált magyarázni.
Több mint nyolcvan tudományos kísérlet után sokan megkérdőjelezték a lepel valódiságát, de az igazi tudósok tovább nyomoztak. Pályi Gyula, az MTA doktora azt mondja, a tudomány jelenlegi állása szerint a lepel hiteles,ismertette a lepel útját a megtalálási helyétől, Edesszától egészen Torinóig, ahol ma is őrzik. Bemutatta a különböző természettudományi kutatások eredményét, többek között az ásványtan, a növénytan, az antropológia és a hematológia felől, valamint a lepel emberének kilétét is igyekezett feltárni.
Valóban! Ha megkérdőjeleznénk a valódiságot, milyen következtetésre lehetne jutni? Tudnánk-e ma ilyet készíteni, azaz hamisítani. Elképzelhető, hogy a lepel ismeretében, tudnánk ilyet reprodukálni, laboretóriumi körülmények között. Ha figyelembe vesszük, mikor került elő, és azóta nem cserélte ki senki, akkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy akkor ilyen lepel nem készülhetett. Mi okból készített, hamisított valaki akár a középkorban olyan leplet, amelyet négy-ötszáz év múlva lehet majd látni, érzékelni.
Amikor már lehetett volna hamisítani ? talán ? akkor már nem volt rá lehetőség. Egy háromdimenziós kép negatívját felmaszkírozni egy ilyen lepelre, még akkor lehetetlen volt, amikor már meg tudták álapítani, hogy mi van rajta ? állította akkor egy NASA szakember.
Elképzelhető, hogy ez a kegytárgy Magyarországon is járt, mondta az akadémia doktora. III. Béla királyunk lányát, Margitot Iszak Angelosz bizánci császárhoz adta feleségül, aki abban az időszakban a leplet őrizte. Az uralkodó trónfosztása után a császárné titokban magával vihette a különleges textíliát Thesszalonikibe, ahová új férjét követte.
Talán Budáig nem jutott el, csak Dalmáciáig, de Bizáncból biztosan elkerült az ereklye, tette hozzá a professzor. A lepel anyaga egy fehér ? bár a korának köszönhetően megfakult, megsárgult, ? vajszínű lenvászon anyag. Alkalmas egy ráfektetett emberi test (a leplet a fejnél visszahajtva) teljes befedésére.
Az időszámításunk kezdete körül a közel-keleten elterjedt szövőszékfajtán készítették. Korábban gyapotot is feldolgoztak rajta, mivel ilyen anyagmaradványok kerültek a len szálai közé. A rajta lévő képmás: amely a felszíni elemi ? rost ? szálak (Szépia ? szalmasárga színű) elszíneződésével keletkezett, anatómiailag pontosan követi egy keresztre feszített és ott kínhalált halt ember testének képét.
A férfialakon kívül, az így elhunytaknál várható módon, vérző sebek körvonalai ismerhetők fel. A közel-keleten gyakori AB vércsoportba tartozó emberi vér foltjai Krisztusnak, az evangéliumokban leírt bántalmazásaival vannak összhangban. Sebek: Krisztusnak az elfogatása után említett, az evangéliumokban leírt sebeire utaló jelek a leplen mind fellelhetők, nagyfokú egyezőséget mutatnak a passiótörténetben foglaltakkal.
A lepel restaurálását különben 8 évvel ezelőtt fejezték be. Ennek során a szakértők eltávolítottak az elszenesedett részekről mintegy 30, középkorban ráöltött foltot. Az amerikai kutató biztos benne, hogy most ő az eredeti szövetet vizsgálta. Ennek során lényegesen kevesebb vanillint fedezett fel, mint amennyit az 1998-as mintákban találtak. A vanillin a növényi sejteket alkotó lignin lebomlásakor keletkezik.
A vanillinvesztés meghatározása alapján a szövet életkora 1300 és 3000 év közöttire adódhat, írta a BBC által idézett tanulmányában Raymond N. Rogers, az által elvégzett vizsgálat megerősíti korábbi mikrobiológiai vizsgálatok eredményét. Izraeli kutatók a torinói lepel vizsgálatakor olyan polleneket és növényi maradványokat találtak az anyagban, amelyek abban a korban kizárólag a Közel-Keleten léteztek.
Egy olasz tudósnak sikerült a középkorban rendelkezésre álló eszközökkel elkészítenie a torinói lepel pontos mását, amivel szerinte végérvényesen bizonyítható, hogy Krisztus állítólagos képmását viselő, szentként tisztelt vallási ereklye középkori hamisítvány. Igen, csakhogy a középkorban, nem lett volna szükség pontosan elkészíteni azt a háromdimenziós negatívot, merthogy a XX. századi tudóson kívűl, eddig senkinek eszébe sem jutott, hogy ilyesmi is van rajta. Ez egy 1898-as kép készítésekor derült ki. Ha egy ugyanilyen lepelről készítették a hamisítványt, az hol van? Ha ez az első, minek ennyit cicomázni olyasmivel, amit csak többszáz év múlva lehet látni(esetleg)?!