Home Tudomány és technológia A tudomány és Isten kapcsolata

A tudomány és Isten kapcsolata

0

Az elmúlt napokban Monica Grady bolygó és űrkutató (Liverpool Hope University) írt egy cikket Isten és a fizika kapcsolatáról. A szerző gondolatairól most mi is beszámolunk.

A szerzőt részben a karantén inspirálta cikke megírásában. Ilyenkor ugyanis az ember gyakran fogászkodik Istenhez: miért küldte ránk ezt a szörnyű járványt? Miért történik velünk ez a katasztrófa? A kérdés pedig, hogy Isten korlátozza-e a kémia és biológia törvényeit – ezáltal pedig az orvostudományt – érdekes elgondolás.

Monica Grady tudományosabban megfogalmazott kérdése ezeken kívül az volt, hogy ha Isten nem lenne képes felülmúlni a fizika törvényeit, akkor nem lenne olyan hatalmas erejű. De ha képes rá, akkor miért nem láttuk még, megdőlni a fizika törvényeit?

Például tud-e Isten gyorsabban menni mint a fény? Iskolában tanultuk, hogy a fénynél semmi sem lehet gyorsabb. Mégis, fizikusok korábban már feltételezték, hogy az úgynevezett tachyon részecskék képesek a fénynél gyorsabban haladni úgy, hogy közben elhajlítják az időt és a teret, átugorva a fizika törvényeit – ami gondot okozna Istennek. Más tudósok azonban elvetik ezt az elméletet, mondván, hogy ezek a részecskék sem képesek a fénynél gyorsabban haladni. Az a tény azonban, hogy semmi sem halad gyorsabban a fénynél, önmagában még semmit nem mond Istenről. Csupán annyit mond, hogy a fény a leggyorsabb létező dolog.

Egy másik érdekes elgondolás, hogy milyen messzire jutott eddig a fény a kezdetektől. Az Ősrobbanástól számítva ez a szám 1024 km a 13.8 milliárd év alatt. És mivel az univerum másodpercenként 30 millió km-el tágul, ennek két vége között kürülbelül 46 milliárd fényév van. Idővel pedig, ahogy növekszik a tágulással együtt a tér, a fénynek többet kell utaznia hogy eljusson hozzánk.

A legtávolabbi objektum pedig amit valaha megfigyeltünk, a GN-z11 nevű galaxis, amely 13.4 milliérd fényévre van. Amikor a fény elindult onnan, csupán 3 milliárd éves volt az a galaxis.

Mivel az ősrobbanás óta sok idő eltelt és azóta sokat tágult az univerum, lehetetlen ellátni a végébe. Éppen ezért egyes kutatók szerint lehet, hogy egyes helyeken a fizika törvényei mások vagy azok lokálisak. Ez pedig elvezet valami mégnagyobbhoz, mint az univerzum.

Több kozmológus szerint léteznek több univerzumok, melyek egymással párhuzamosan léteznek, de azok nem érintkeznek.

Azt tudjuk, hogy a részecskék kvantumfluktuációk révén keletkeznek, majd eltűnnek egy pillanat múlva. Ugyanez miért ne történhetne meg atomokkal vagy egész univerzumokkal? Egy elmélet szerint az ősrobbanást követően, nem minden tágult egyszerre. A részecskék ahogy fluktuálódtak, létrehozhattak kis buborékokat, melyek aztán tágultak, sok-sok univerzumot létrehozva, minden részecske szabadon ugyanezt csinálva.

De hogy jön a képbe Isten? A részecskék kezdetben létrehozták ugyan az elemekt, de az élethez szükséges finomhangolás fejfájást okoz a kozmológusoknak. A csillagokban végbemenő nukleáris folyamatok ugyanis megteremtették az élethez szükséges elemeket: ezek a szén, a nitrogén és az oxigén. Hogyan lehetséges tehát az, hogy a fizikai törvények és állandók rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, melyek végül megteremtik az élet kialakulásához a feltételeket?

Egyesek szerin csupán véletlenről van szó, míg mások szerint mindez Isten beavatkozása, ő az aki megteremtette az élethez szükséges feltételeket.

Csakhogy Istent nem fogadja el a tudomány magyarázatként. Ehelyett a multiverzum elméletet hozza előtérbe, melyekben végtelen számú folyamat létezhet az élet kialakulásához. De természetesen itt megint elmondhatjuk hogy a multiverzumot is Isten teremthete. A multiverzumok létezését azonban nem lehet megfigyelni, sem vizsgálni, így mindez csak elméleti szinten létezik.

Most gondoljuk el, hogy vajon Isten létezhet-e egyszerre több helyen. A kérdés a fizikában is ismert, hiszen a kvantummechanika éppen azt is vizsgálja, hogy a kvantumok hogyan tudnak megjelenni egyszerre több helyen.

Érdekes megfigyelés, hogy ha két egymással kapcsolatban álló részecskét eltávolítunk egymástól, ha az egyiknek valamilyen tulajdonsága módosul, akkor annak társa is módosulni fog. Hiába távol vannak, mégis függni fognak egymástól, mintha kommunikálnának egymással. Ráadásul ez a fajta kvantum kommunikáció gyorsabb a fénynél is.

Ezt a gondolatmenetet követve tehát, elképzelhető, hogy ilyen módon lenne gyorsabb Isten a fénynél és ilyen módon tud ott lenni egyszerre több helyen, még a multiverzumokban is, akárcsak a kvantumok? Mindehhez még egy kis hit kell és meg is vagyunk.

Aki azonban hisz Istenben, annak számára értelmetlen elgondolás az, hogy a fizika bármilyen hatással lenne rá, hiszen Ő mindenható. Aki nem hisz benne, annak ez a jellegű fejtegetés szintén értelmetlen. Éppen ezért a gondolatmenet talán annak lehet érdekes, aki nem tudja eldönteni, hogy létezik-e és szeretné elhelyezni Isten koncepcióját valamiféle tudományos keretek között.

A tudomány és a vallás mindenesetre különbözik: a tudomány bizonyítékra támaszkodik, a vallás hitre. A tudósok egyébként sem akarják sem bizonyítani, sem megtagadni azt, hogy Isten létezik-e, mert nincs olyan kísérlet, mellyek ezt a kérdést vizsgálni lehetne. Ha pedig hiszünk Istenben, akkor nem számít, mit mondanak a kutatók mert minden ami au univerzumbn történik, Istenhez kapcsolódik.

Isten és a fizika kapcsolata tehát nézőpont kérdése. A kutatónő cikkében pedig Terry Pratchett idézetével búcsuzik:

“A fény azt hiszi gyorsabb bárminél, de téved. Nem számít milyen gyorsan utazik, a sötétség hamarabb ott lesz előtte és várni fog rá.”

beate bachmann képe a Pixabay -en.