Home A múlt rejtélyei A varázslók tudománya. Tumo

A varázslók tudománya. Tumo

555
0
Megosztás

Ennek a cikknek az olvasása 3 percig tart

Ha a tanítvány valóban olyan rejtett képességekkel rendelkezik, amelyek csak a mester segít­ségével fejleszthetők ki, megkezdődhet az oktatás. A növendéknek el kell sajátítania a teste feletti uralmat (jóga-technika): uralnia kell lélegzésének ritmusát, akaratától függően szabályoz­ni szívműködését. A mester feladata meghatározni az ehhez vezető gyakorlatok számát és milyenségét, a gyakorlás ütemét. Ha a mester úgy ítéli meg, hogy az elsajátított fokozat eléggé megalapozott, a tanuló egy lépcsőfokkal feljebb léphet.

A varázslás egyik legalacsonyabb foka a tumo képességének kifejlesztése, bár hihető szem­­tanú egy sem akad, aki valaha is látott volna olyan varázslót, aki képes lett volna a tumo gyakorlására.

A tumo lényege az, hogy a tibeti tél fagyában, félmeztelenül vagy egészen meztelenül bar­­lang­­ba zárt, meditáló szerzetes vagy varázsló, olyan lelki-fizikai hőt fejleszt testében, amely megóvja a fagyhaláltól.

A tumo elmélete és technikai kivitelezése a következő: a tibeti medicina szerint az ember szervezetét sajátos energiahordozó-rendszer hálózza be (nem azonos az ér- és idegpályákkal!). A hordozórendszer egy baloldali, egy jobboldali és egy testközépen végighaladó főpályára oszlik. E főpályákról mellékpályák ágaznak le: ezekben áramlik az életenergia. A központi pálya az ún. életpálya; ennek sérülése vagy hibás működése halálhoz vezet.

tummo

A pályák bizonyos pontjain energiaközpontok helyezkednek el, amelyek a pályákban futó energiát koncentrálják. Hét állomást ismerünk. A legalsó a ?gyökérközpont?, amely az anus és a scrotum között helyezkedik el. Ez az életerő titkos forrása. Nem sokkal efölött található az a központ, amelytől a nemi erő függ, s amelynek a varázslásnál különösen nagy jelentősége van. Energiaközpont van a köldökben, a szívben, a gégefőben és a szemek fölött, a homlok közepén. Ez az a bizonyos harmadik szem, amelyről keleti és nyugati források oly sokat beszélnek.

A központokat egy, az agyban található hetedik központ irányítja, ellenőrzi és hangolja össze. A tanuló feladata az, hogy különböző gyakorlatok során annyi energiát halmozzon fel ezek­ben a központokban – a nemi centrum különösen nagy szerepet játszik a meleg kisugárzá­sában -, hogy adott esetben az összegyűjtött energia elegendő hővé alakulhasson át.

A szerzetesek elbeszélése szerint a hetekre vagy hónapokra jeges barlangba zárt, meditáló szerzetes képes a leghidegebb telet is elviselni anélkül, hogy fagyhalált halna vagy akár fagysérüléseket szenvedne. A lehetséges fiziológiai magyarázat szerint a meditáló valamiféle mesterséges lázt idéz elő magában, amely még a jeget is megolvasztja a környezetében.

Tummo2

S bár a tumo főleg nyugat-európai forrásokban, mint a tibeti varázslás és titkos tudományok nyilvánvaló példája és mint elfogadott tény szerepel, érdemes meghallgatnunk az egyik leg­illetékesebb szakember, M. Herrmanns véleményét, aki misszionáriusként majd? egész életét Tibetben töltötte.

A német misszionárius, aki hosszú évekig élt a vörössüveges varázslók környezetében, egyetlen alkalommal sem tudott tumót gyakorló varázslót megfigyelni. Sőt, egy szerzetes, aki maga is varázsló hírében állt, bevallotta, hogy maga sem tudta kifejleszteni magában a tumo tudományát, sőt egyetlen embert ismert csak, aki valóban képes volt rá, hogy éljen vele. Ez a varázsló saját mestere volt, aki tíz évet szentelt az életéből arra, hogy a tumo birtokába kerüljön.

Pedig a tumo a legkönnyebb varázslat, amivel egy valamirevaló varázslómesternek rendel­kez­nie kell.

Démonok és varázslók Tibetben
Lőrincz L. László
Budapest, 1988.