?És ha te (Aszklépiosz) szeretnéd megérteni a valóság e misztériumát, akkor meg kell értened a férfi és n? között történ? szerelmi egyesülés csodálatos jelent?ségét. Amikor a csúcsra érnek, kilövell az ondó. Ebben a pillanatban a n? megkapja a férfi erejét, a férfi, az ? részér?l pedig, megkapja a n? erejét, miközben az ondó ezt teszi.?
?Ezért a szerelmi egyesülés titokban történik, azért, hogy a két nemnek ne kelljen szégyenkeznie a többiek el?tt, akik nem tapasztalják meg ezt a valóságot. Mindegyikük (a nemek) hozzáteszi (a maga részét) a nemzéshez. Ha mindez mások jelenlétében történne, akik nem értik a valóságot (mindez) nevetséges és hihetetlen lenne. És, továbbá, ezek szent misztériumok, szavakban és tettekben egyaránt, mivel nemcsak nem hallhatóak, de nem is láthatóak.?
?Ezért, az ilyen emberek (a hitetlenek) istenkáromlók. ?k ateisták és b?nösök. A többiek nincsenek sokan, s?t, a b?ntelenek inkább csak kevesen számoltatnak. Ezért, a b?nösök megmaradnak többségben, mivel azon dolgok megtanulása, melyeket elrendeltek számukra, nem jellemz? közöttük. Mivel a dolgok ismerete, melyeket elrendeltek, valójában az anyag szenvedélyének gyógyítására való. Ezért a tanulás nem más, mint a tudás gyermeke.?
?Ha azonban nemtör?dömség van, nincs tanulási vágy az ember lelkében (akkor) az olthatatlan szenvedélyek folytatódnak az ember lelkében. És újabb gonosz jön vele (a szenvedélyekkel), az olthatatlan fájdalom formájában. És a fájdalom emészti a lelket, és így a lélek férgeket szül a gonosztól és b?zt áraszt. De mindennek nem Isten az oka, hiszen tudást és ismereteket küldött az embereknek.?
?Triszmegisztosz, egyedül küldte ?ket az emberekhez?? ?Igen Aszklépiosz, egyedül küldte ?ket. És mindez egyezik azzal, amit mi mondunk neked, miért az emberek egyedül kapták meg a tudást és az ismereteket, ezeknek a javaknak az elosztását.?
?És most figyelj! Isten és az Atya, s?t az Úr, megalkotta az embert ki közvetlenül az istenek után következett, kiragadta ?t az anyag birodalmából. Mivel az ember teremtésekor anyagot is felhasznált [?] a szenvedélyek benne vannak. Ezért, folyamatosan átáramlanak a testen, emiatt az él? teremtmény nem képes más módon létezni, kivéve a táplálékszerzést, mivel halandó lény. Az is elkerülhetetlen, hogy az értelmetlen vágyak, melyek ártalmasak, benne éljenek. Az istenek számára, akik a tiszta anyagból jöttek létre, nincs szükség tudományra és ismeretekre. Az istenek halhatatlansága a tudás és a tudomány, mivel a tiszta anyagból jöttek létre. Ez (a halhatatlanság) biztosítja számukra a tudásban és a tudományban elfoglalt helyüket. Szükségképpen ? (az Isten) határt állított fel az ember számára; a tudomány és a tudás megismerésére rendelte.?
?Mindezekkel a dolgokkal kapcsolatban (a tudománnyal és a tudással), melyeket a kezdetekt?l fogva emlegetünk, ? (az Isten) tökéletes bennük, mindez pedig azt jelenti, mindezekben a dolgokban ? mentes a szenvedélyt?l és a gonosztól, kívánsága szerint. Az (embernek) halandó létet adott a halhatatlanságban, ? (az ember) jóvá (és) halhatatlanná válik, ahogy azt megmondtam. Mivel (Isten) teremtette (a) kett?s természetet számára: a halhatatlanságot és a halandóságot.?
?És mindez azért történt így, mert Isten úgy akarta, hogy az ember jobb legyen, mint az Isten, mivel, valójában, az istenek halhatatlanok, az ember pedig halhatatlan és halandó. Ezért az ember hasonlatossá vált, mint az istenek, akik pontosan ismerik az emberek szerelmi viszonyait. Az istenek ismerik az emberek dolgait, és az emberek ismerik az istenek dolgait. És én az emberekr?l beszélek, Aszklépiosz, akik megszerezték a tudást és a tudományt. Azokról pedig, akik hiábavalóbbak ezeknél, nem alkalmas, hogy ilyesmikr?l beszéljünk, mivel mi isteniek vagyunk és szent anyagot tartalmazunk.?
?Mivel bens?séges kapcsolat jött létre istenek és emberek között, tudd meg Aszklépiosz, ebben az ember nagyon er?s lehet! Mint ahogy az Atya, az Univerzum ura, alkotta meg az isteneket, ezen a bizonyos úton, az ember is, mivel halandó, földhöz kötött, él? teremtmény, az egyetlen, aki nem olyan, mint az Isten, szintén képes istenek megalkotására. Nem csak azért, mert meger?södik, hanem azért is, mert meger?síttetik. Nemcsak hogy ? isten, hanem isteneket is alkot. Ugye megdöbbentél Aszklépiosz? Te is egy újabb hitetlen vagy, amiként sokan mások??
?Triszmegisztosz, egyetértek hozzám intézett (szavaiddal). És elhiszem neked, amit mondasz. Azonban teljesen megdöbbent? számomra ez a beszélgetés. És arra az álláspontra jutottam, az ember áldott, mert ilyen hatalom birtokában van.?
?És ami még ezeknél a dolgoknál is jelent?sebb, Aszklépiosz, az a rácsodálkozás nagyszer?sége. Nos, ugye az egyértelm? számunkra, mint az istenek fajához tartozóknak, és annak beismerése, mi sokkal inkább azok vagyunk, mint bárki más, hogy ez (az istenek faja) tiszta anyagból született. A testük igazából csak fej. És az ember az istenekhez hasonlatosan alkottatott meg. ?k (az istenek) az anyag legtávolabbi részér?l, és az (ember által alkotott dolgok), az ember küls? (valójából) származnak. Nem csak fejek tehát (amit az ember alkot), hanem úgyszintén a test többi részei is, lényegükhöz hasonlatosan. Ahogy Isten szándéka szerint az embert a saját képére alkotta meg, pontosan ugyanúgy, az ember a földön isteneket alkot a saját hasonlatosságára.?
?Triszmegisztosz, ugye nem a bálványokról beszélsz?? ?Aszklépiosz, te magad beszélsz a bálványokról. Gondold át ismét, te magad Aszklépiosz, ugyancsak hitetlen fél vagy ebben a beszélgetésben. Azokra mondod mindezt, akiknek lelkük és lélegzetük van, hogy ?k bálványok ? akik ezeket a hatalmas eseményeket elhozták. Te mondod mindezeket, aki próféciákat ad, miszerint ?k bálványok ? ezek, akik betegséget és gyógyítást adnak az embernek [?] nekik.?
?Vagy téged nem érdekel Aszklépiosz, hogy Egyiptom a menny képe? Továbbá, ez a menny lakhelye is mindazon er?knek, melyek a mennyben lakoznak. Az a helyes számunkra, ha az igazat mondjuk, a mi földünk (a) világ temploma. És az a helyes számodra, ha nem leszel közömbös a (földünkre) váró eljövend? id? iránt (amikor) az egyiptomiak látszólag hiábavalóan szolgálják az istenségeket, és minden tevékenységüket a környéken semmibe veszik. Mivel minden istenség el fogja hagyni Egyiptomot, és távoznak a mennyekbe. És Egyiptom megözvegyül; elhagyják az istenek. Az idegenek, akik Egyiptomba érkeznek, uralni fogják azt. Egyiptom! Továbbá, az egyiptomiaknak megtiltják, hogy imádják az Istent. S?t, halálos büntetés fenyegetésével kell szembesülniük, ha bárkit közülük Isten imádásán és tiszteletén kapnak.?
?És azon a napon, a nemzet, mely istenfél?bb, mint az összes többi nemzet, nem lesz többé istenfél?. Nem tölti meg többé a templomokat, ám a templomok tele lesznek sírokkal. Nem istenekkel lesz tele, de (tele lesznek) holttestekkel. Egyiptom! Egyiptom olyanná válik, mint valami legenda. És nemzeti vallásotok tárgyai [?] lesznek [?] a csodálatos dolgok [?], és [?] és ha a szavaid kövek és csodálatosak. És a barbárok jobbak lesznek nálatok, egyiptomiak, ebben a vallásban, legyen szkíta, hindu vagy más ebb?l a fajtából.?
?És mi ez az egész, amit Egyiptommal kapcsolatban mondok? Nekik (az egyiptomiaknak) nem kell lemondaniuk Egyiptomról. Azokban az id?kben (amikor) az istenek elhagyják Egyiptom földjét, és felmennek a mennybe, akkor az egyiptomiak meghalnak. És Egyiptomot sivataggá teszik az istenek és az egyiptomiak. És számodra, Folyó, lesz egy nap, amikor több vér áramlik benned, mint víz. És a holttestek magasabbra (tornyozódnak fel), mint a gátak. És az, aki halott, nem lesz meggyászolva, oly mértékben, mint aki életben marad. Valójában, ez utóbbiakat ismerik majd mint Egyiptomiakat az ? nyelvük szerint a második peridusában (az id?nek). ? Aszklépiosz, miért sírsz? ? Olyannak fog látszani, mint egy idegen tekintete szokásaira. Az isteni Egyiptom még ezeknél is jobban fog szenvedni. Egyiptom ? az istenek kedvese, és az istenek lakhelye, a vallás iskolája ? példájává válik az istenfélelem nélküli világnak.?
?És azokban a napokban a világ nem lesz csodálat tárgya, [?] és halhatatlanság, nem fogják imádni sem [?]. Mivel azt mondjuk, ez nem jó [?].Nem közönséges dolog és nem is egy kép, amivé átalakult. Azonban veszélyt jelent, hogy valamennyi ember számára egyfajta határt jelent. Ezért megvetett lesz ? a világ csodálatos istene, az összehasonlíthatatlan munka, melyet az istenek birtokolnak, az ember-formájú kép. A sötétséget részesítik el?nyben a világossággal szemben, és a halált az élettel szemben. Senki sem emeli tekintetét a menny felé. És az istenfél? embert b?nösnek tekintik, a nem istenfél?t pedig bölcsként tisztelik. A gyáva embert er?snek ítélik. És a jó embert megbüntetik, mint b?nöz?t.?
?És ami a lélek természetét illeti, és a lélek dolgait, és a halhatatlanság dolgait, együtt mindazokkal, amit eddig mondtam neked, Toth, Aszklépiosz és Ammon ? nemcsak nevetségesnek lesznek bélyegezve, de hiábavalónak is. de higgy nekem (amikor azt mondom) hogy ezeknek az embereknek a lelkét veszélyeztetni fogja a végs? veszedelem. És új törvényt alkotnak.. [két sor hiányzik]? ?k [sor hiányzik]? jók. A b?nös angyalok megmaradnak az emberek között, (és) velük, (és) b?nös dolgokra vezetve ?ket vakmer?en, az ateizmusba, háborúkba, és fosztogatásba, természetellenes dolgok megtanítása által.?
?Azokban a napokban, a Föld nem lesz stabil, az emberek nem járnak hajókkal a tengerekre, és nem fogják ismerni a csillagokat az égen. Az Isten minden titkos hangja elcsendesül, és a leveg? fert?z? lesz. A világ szenilitásba süllyed: ateizmusba, becstelenségbe, és a nemes szavakat visszautasítja.?
?És amikor mindezek a dolgok megtörténnek, Aszklépiosz, akkor az Úr, az Atya és Isten, az els? Isten, a teremt?, mikor pillantást vet a megtörtént dolgokra, véghezviszi terveit, melyek jók, szemben a z?ravarral. Megszünteti a hibákat és levágja a gonoszt. Olykor hatalmas áradatot hoz rá, abban meríti el, máskor megégeti perzsel? t?zzel; és ismét máskor háborúk során morzsolja szét és járványokat küld rá, amíg el nem hozza? [4 sor hiányzik]? a munkáét. És ez a világ születése.?
?Az istenfél?k természetének helyreállítása, akik jó emberek, egy bizonyos id?periódusban történik majd meg, melynek sohasem volt kezdete. Az Isten szándéka szerint nem volt kezdete, mivel az ? természete éppen ilyen, a szándéka szerint (nincs kezdete). Az Isten természete a szándék. Az ? szándéka pedig a jó.?
?Triszmegisztosz, a cél, ezek szerint (ugyanaz, mint), a szádék?? ?Igen, Aszklépiosz, mivel a szándék (része) a tervnek. Mivel <?> (Isten) nem kíván olyasmit, ami tökéletlen. Mivel ? tökéletes, minden részletében, olyasmit kíván, amit (már) teljes mértékben birtokol. És minden ami jó, az is benne van. És ami a szándéka az a szándéka. És minden szándékában a jóság van jelen. Ezért mindene megvan. És az Istennek az a szándéka ami az ? szándéka. A jó világ egyben képe a Jóságnak is.?
?Triszmegisztosz, a világ jó?? Aszklépiosz, Igen, jó, amint azt tanítottam neked. Ezért? [két sor hiányzik] a lelke és élete [?] ?a világnak [?] anyagban ölt testet, azok, melyek jók, az évszakok váltakozása, és a szépség, és a gyümölcsök érése, és az ezekhez hasonlatos dolgok. Mindezek miatt, Isten irányítja a magas mennyeket is. Ott van mindenhol, és minden helyet figyel. Ahol ? van, ott nincs menny és nincsenek csillagok. És szabad a test kötelékeit?l.?
?A teremt? most az a helyet felügyeli, mely az Föld és a menny között van. A Neve ?Zeus?, ami annyi tesz ?Élet?. Plutonius Zeus a föld és a tengerek ura. És nem birtokolja az összes él?lény táplálékát, mivel Kora (az, aki birtokolja) a gyümölcsöket. Ezek az er?k mindig is hatalmasak a Föld körében, ám másokéi mindig ?-Aki-Van-t?l erednek.?
?És a Föld urai visszavonják magukat. És várost alapítanak maguk számára Egyiptom egyik sarkában és a lenyugvó Nap irányába fogják építeni. Minden férfi elmegy majd ide, akár tengeren érkezzen, akár a part mentén.?
?Triszmegisztosz, hol fognak ezek a dolgok végbemenni?? ?Aszklépiosz, egy nagy városban, mely Líbia hegyei között található? [két sor hiányzik]? megfélemlíti [?] mint valami hatalmas gonoszságot, figyelmen kívül hagyva a helyzetet. Halálesetek történnek, melyek a test szenvedésének megsz?nésével járnak, és a száma (a testé) mely (meghalt) teljessé teszik a test számát. A test egyesülésének számáért. A test meghal, amikor már nem tudja támogatni hordozóját. Ez a halál: a test lebomlása és a test érzékelésének megsz?nése. És nem szükséges ett?l félni, nem csak amiatt, hanem az ismeretlenek dolgok miatt sem, és a hitetlenség (a félelem forrása).?
?De mi az ami nem ismert, vagy megtagadott?? ?Figyelj Aszklépiosz! Létezik egy hatalmas démon. A nagy Isten kijelölte ?t, hogy felügyelje és ítélje meg az emberek lelkét. És az Isten a leveg?ég közepébe helyezte ?t a Föld és a menny közé. Nos hát, amikor a lelkek elhagyják (a) testet, szükségképpen találkoznak ezzel a démonnal. Abban a pillanatban ? (a démon) körülveszi (a lelket) és megvizsgálja abból a szempontból, milyen személyiséget alakított ki magának élete során. És ha úgy találja, hogy minden cselekedetét jámboran hajtotta végre attól kezdve, hogy megérkezett ebbe a világba, ez (a démon) elengedi ?t.. [egy sor hiányzik]? hozzáfordul [?] De ha azt látja, [?] benne [?] gonosz cselekedeteket hoz életébe, megragadja ?t, felviszi nagy magasságba és aláveti, bezárja tehát a menny és a Föld közé, és megbünteti súlyos büntetéssel. Elveszi t?le a reményt és nagy fájdalmat hoz rá.?
?És az a lélek nem helyeztetik sem a Földre, sem a mennybe, hanem a világ egének nyitott tengerébe érkezik, a helyre, ahol hatalmas t?z lobog, és kristályvíz, és nagy felfordulás van. A testeket különböz? kínoknak vetik alá. Olykor t?zbe vetik ?ket, azért hogy elpusztuljanak. Nem mondható, hogy ez lenne a lélek halála, mivel mindez a gonosztól származik, azonban halálos büntetés.?
?Aszklépiosz, fontos, hogy mindezeket a dolgokat elhidd és féld ?ket, azért, hogy ne kelljen szembesülnünk velük. A hitetlenek nem istenfél?k, és b?nöket követnek el. Továbbá, kényszerítve lesznek a hitre, és mindezeket a szavakat nemcsak szájból hallják, hanem saját maguk megtapasztalják valódiságukat. Ha megtartanák hitüket, nem törekednének ezekre a dolgokra. Nemcsak? [egy sor hiányzik]. El?ször is Aszklépiosz, a Földön mindenki meghal, és azok, akiknek teste megsz?nik [?] a gonoszé [?] ebb?l a fajtából való. Azok pedig akik itt vannak, nem hasonlatosak azokhoz, akik ott. Így azok a démonok, akik [?] férfiak, annak ellenére [?] ott. Így hát ez nem ugyanaz. Ám ?szintén szólva, az istenek, akik itt vannak, többeket büntetnek meg minden nap, akárki, bármióta is rejt?zzön itt.?
?Triszmegisztosz, mi a b?n megjelenési formája ott?? Nos, Aszklépiosz, azt gondolhatod, ha valaki elvesz valamit a templomban, az már nem istenfél?. Ez a fajta ember tolvaj, vagy bandita. Ez a ügy az istenekre és az emberekre tartozik. De ne hasonlítsd össze ?ket akik itt vannak azokkal, akik a másik helyen. Szeretnék err?l neked bizalmasan beszélni, egyetlen részletét sem fogják elhinni. Azok a lelkek akiket nagymértékben eltölt a gonoszság nem jönnek majd és mennek fel az égbe, hanem démonok lakta helyekre kerülnek, mely fájdalommal eltöltött, (és) mindig vér és mészárlás folyik, a táplálékuk pedig sírás, gyász és sóhajtozás.?
?Triszmegisztos, kik ezek a ?démonok?? ?Aszklépiosz, ?k azok, akiket úgy hívnak ?fojtogatók?, és azok, akik letaszítják a lelkeket a szennybe, és akik ostorozzák ?ket, és azok, akik vízbe vetik ?ket, és azok, akik t?zbe, és azok, akik fájdalmat és szerencsétlenséget hoznak az emberre. Mindezek miatt ?k nem isteni lélekb?l valók, és nem az ember racionális lelkéb?l. Sokkal inkább a szörny? gonosztól származnak.?