Home Cikkek Az afgán Buddha szobrok

Az afgán Buddha szobrok

0

? Gazdasági kényszer sürgeti a jelentős preiszlám kori leleteket rejtő kelet-afganisztáni lelőhely feltárását, ugyanis csak a munka végeztével nyithatják meg az alatta nyújtózó, hatalmas bevétellel kecsegtető rézbányát. Később 2600 éves Buddha-szobrok kerültek elő az afganisztáni rézbányából, a kínai cég megbízásából leletmentő ásatásokat végző régészeket szorítja az idő.

Kép 1.A Mes Aynaknál folyó ásatások eddig három buddhista kolostort és egy szobrokkal, érmékkel, reliefekkel és faldarabokkal teli rézbányát tártak fel, ami önmagában elég ahhoz, hogy minden idők egyik legjelentősebb afganisztáni lelőhelyévé tegye a területet.

A Kabultól 35 kilométerre délre levő hegységben 2009 óta először találtak ékszereket. A szakemberek szerint még legalább három kolostor maradványát rejtheti Mes Aynak, amely ezzel a baktriai kincseiről elhíresült Tillya Tepéhez felzárkózva az afganisztáni régészeti panteon újabb emléke lehet. Logar tartomány régészeti leletei az i.sz. 1-7. századra keltezhetők. A területet először a kelet-iráni nyelvű nép, a kusánok majd a heftaliták népesítették be, később pedig a muzulmánok vették birtokba Afganisztánt. ?Az arany, a falfestmények és a szobrok mind-mind azt mutatják, hogy az itt élők nagyon gazdagok voltak? ? magyarázta Hans Curvers vezető régész.

afgan-buddha_32005

A most felfedezett ? aranyból készült medálokat, ékszereket és drágaköveket tartalmazó ? kincslelet áldás, de egyben átok is az afgán kormánynak, amely elszántan küzd azért, hogy ásványkincseit pénzzé téve erősítse több sebből vérző gazdaságát. A régészeti lelőhely egy jelentős rézbánya felett helyezkedik el, amelyet egy kínai cég vásárolt meg három évvel ezelőtt. A hárommilliárdos vételár Afganisztán legnagyobb befektetésének számít, igaz, állítólag ehhez kellett a korrupt bányászati miniszter is, akit 30 millió dollár fejében sikerült jobb belátásra bírni.

A privatizációból az afgán kormány markát évi 350 millió dollár üti ? ez Kabul adóbevételének 20 százaléka ?, de a régészeti munkálatok miatt a bánya még nem üzemel. Ehhez fel kell tárni az összes leletet, s folytatni a szovjet érában telepített taposóaknák felszámolását, amivel 2014-re végezhetnek.

afgan-buddha_35250

A szobrokat egy ősi buddhista kolostor romjai között találták meg a Mes Aynaknál dolgozó régészek. A hírek szerint a szobrok biztonságos helyre kerülnek, azonban az épület maradványait és a sztúpákat a rézbánya megnyitásával egy időben lerombolják. A kolostor romjait a Kínai Kohászati Vállalatcsoport fedezte fel, a Peking támogatását élvező vállalat a világ második legnagyobb rézbányájának megnyitására készül Afganisztánban.

A szakemberek reményei szerint a keleti Logar tartományban található Mes Aynak Buddha-szobrai nem fognak osztozni a monumentális bámijáni szobrok sorsával. Emlékezetes, hogy az 54 méter magas alkotásokat 2001-ben Afganisztán új urai, a szélsőséges tálibok robbantották fel azon az alapon, hogy azok nem az ország iszlám gyökereit hangsúlyozzák.

A vállalat eredetileg azt szerette volna, ha sikerül megnyitni a bányát 2011 végére, de a kabuli kormányzattal kötött hallgatólagos megállapodás értelmében további három év áll a régészek rendelkezésére, hogy megmentsék a terület archeológiai emlékeit. Félő azonban, hogy még ez az idő is kevés lesz a munkálatokra ? figyelmeztetnek szakemberek.

Eddig több mint 150 szobrot találtak, néhány azonban olyan nehéz, hogy azt lehetetlen megmozdítani, ráadásul a régészek híján vannak azoknak az anyagoknak, amelyek a konzerváláshoz szükségesek. ?Ez egy tízéves régészeti projekt? ? így Laura Tedesco, aki az amerikai nagykövetség égisze alatt dolgozik a helyszínen.

afgan-buddha_35155

?Ez az egyik legfontosabb pontja a Selyemútnak? ? jelentette ki Philippe Marquis, a szakember egyike azon három francia tanácsadónak, aki segíti a területen dolgozó 15 afgán régészt. ?Amink van, azzal meg lehetne tölteni az egész afgán nemzeti múzeumot? ? tette hozzá.

Az afgán régészek már a hatvanas években tudatában voltak Mes Aynak értékének, de a munkálatok csak 2008 után, a helyi és a francia régészeknek köszönhetően indulhattak meg. A bányában hatmillió tonna réz lapul, ami mai áron több milliárd dollárnak felel meg. Látva az ország gazdasági helyzetét és a kínai kormány érdekérvényesítő képességét, nem tűnik elhamarkodott kijelentésnek, ha azt állítjuk: megint a szakma (és Afganisztán kulturális öröksége) fogja húzni a rövidebbet.

Látogatók.hu