Néhány évtizeddel ezelőtt egy titokzatos csillagászati eszköznek tűnő szerkezetet fedeztek fel Peloponnészosz és Kréta szigetei között, valahol az Égei-tengeren. A tárgy, amelyet az antiküthérai szerkezetnek neveztek el, egyike azon tárgyaknak a világon, melyek fejtörést okoznak a tudósoknak. A tárgy eredete számos kérdést vet fel. Ki készítette, miért és mikor?
A felfedezés
A szerkezetet 1902. május 17-én fedezték fel halászok a Kréta előtti vizekben, mintegy 40 méter mélyen a tengerben, egy római hajóroncsban, amely az i. e. 1. században süllyedt el. Több ezer éves rozsga borította.
A leletet még abban az évben feltárták, és egy Valerios Stais nevű régész megvizsgálta, majd megvásárolta az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum számára.
Ezt követően évtizedekig figyelmen kívül hagyták a leletet, mivel túl bonyolultnak és túlságosan kidolgozottnak tűnt ahhoz, hogy a roncsból előkerült többi lelettel egyidős legyen. Anélkül, hogy megvizsgálták volna, modern kori szemétnek bélyegezték, holott ennél sokkal többről volt szó.
A tudós rámutatott, hogy ebből az időszakból származó bronzszobrokat is csak elsüllyedt hajók rakományában találtak, a többi valószínűleg kohókban végezte.
A vizsgálat
Az eredeti szerkezetet nem engedték külföldön tanulmányozni, és még a múzeum épületéből sem lehet kivinni. Így a tudósok kénytelenek voltak a vizsgálógépeket a múzeumba szállítani.
Összesen 82 töredéke került elő, amelyeket a későbbi kormeghatározó vizsgálatok alapján Kr. e. 140-100 körüli időszakra datáltak. Több mint ötven évvel a felfedezés után Derek de Solla Price régész nagyító alatt vizsgálva az építmény fő részét, észrevette, hogy fogaskerekeket tartalmaz.
Az ezt követő években a bronzdarabokat először röntgennel, majd az idő előrehaladtával a legújabb technológiai eszközökkel is megvizsgálták, de a szerkezet rendeltetése és készítőjének kiléte homályban maradt.
A röntgenvizsgálat és más modern eszközök segítségével kiderült, hogy a szerkezet több mint 37 kézzel készített bronz fogaskerékből és korongból áll.
A szerkezet több mint 2000 írásjelet és szimbólumot tartalmaz. Előlapja egy órára hasonlít, két koncentrikus körrel, amelyek közül az egyik a görög állatöv, a másik pedig az egyiptomi naptárt jelképezi. A legnagyobb kerék 27 foggal rendelkezik. A tárgy 33 cm magas, 17 cm széles és 9 cm mély, bronzból készült, és egy fából készült tokban van elhelyezve.
Rendeltetése
A kutatók szerint az antiküthérai szerkezet egy napközpontú, vagyis heliocentrikus szemléletű számítógép volt, amelyet csillagászati jelenségek kiszámítására és modellezésére használtak.
Ez újabb bizonyíték volt arra, hogy az emberiség 2000 évvel ezelőtt fejlett csillagászati ismeretekkel és technológiával rendelkezett. Ez természetesen megdöbbentő volt. Nem hiányzott a sajtóvisszhang sem, sok kutató azt állította, hogy ilyen eszköz akkoriban nem létezhetett. Az egyik kutató, Michael Wright azonban szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy a modell valóban a heliocentrikus szemléletet tükrözi.
A tengerfenéken töltött idő által súlyosan megrongált mechanikus számítógép a régi, 19. századi órák pontosságának és bonyolultságának jegyeit viseli magán. Pontos rendeltetése még ma sem állapítható meg biztosan. Valószínűleg a csillagászatban használták, ahogy már említettük: pontos méréseket végeztek vele a Napról, a Holdról és a bolygókról.
Korábbi kísérletek azt is kimutatták, hogy a szerkezet a Hold különleges mozgását is képes leírni. Mivel a Hold nem szabályos körpályán, hanem ellipszis alakú pályán mozog a Föld körül, sebessége a hónap folyamán többször változik, egyik ponton lelassul, másik ponton felgyorsul.
A műszer pontosságának illusztrálására Andrew Carol, az Apple szoftvermérnöke megépítette a szerkezet mechanikájának pontos másolatát Lego-ból, és ennek segítségével pontosan megjósolta a 2024. április 8-i napfogyatkozást.
A mechanizmus annyira pontosnak tűnik, hogy valószínűleg több tökéletlen prototípus is megelőzte. Ilyen prototípusokat azonban még nem találtak a régészek.
Mint látható, minden idők egyik legfontosabb régészeti felfedezéséről sokan úgy vélik, hogy egyfajta korai csillagászati számítógép lehetett. De az, hogy az ókori görögök hogyan fejlesztették ki a bronz fogaskerekek elképesztően bonyolult sorával teletűzdelt szerkezetet, továbbra is rejtély – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy milyen időszakban készült.
Egy 2022 novemberi tanulmány szerint a szerkezet először i. e. 178 december 22-én léphetett működésbe. A kutatók szerint egy napfogyatkozás pontosan ezen a napon történt a másnapi téli napfordulóval egyhuzamban, így mindkettő fontos esemény volt, mindez pedig kiváló indulási dátum lehetett.
Bár ez a következtetés kétségtelenül érdekes, nem minden szakértő ért ezzel egyet. Például, ha a konkrét kezdődátum helyes lenne, akkor a készülék által megjelenített egyéb évszakok és dátumok pontatlanok lennének (például a szőlő érési szezonja február közepén van), így ez az elmélet sem igazán állja meg a helyét.
Az építő
De ki készítette és hol? Egyes elméletek szerint a mechanizmus feltalálója a sztoikus filozófus Arkhimédész volt. A legújabb kutatások azonban nem sokkal jutottak közelebb a megoldáshoz.
A szerkezetet lehet ugyanakkor, hogy Korinthoszban készítették a matematikus és fizikus Arkhimédész tervei alapján. Az ókori zseninek tulajdonítják annak a katonai felszerelésnek a feltalálását is, amely lehetővé tette a szirakúzai görögök számára, hogy közel két évig ellenálljanak a Szicíliát megszálló római seregeknek. Ugyanakkor Cicero egyik művében említést tesz egy olyan eszközről, amelyet állítólag Poszeidón készített.
Az ókori írások szerint Arkhimédészt Szirakúza kifosztása során megölték, a készüléket Marcellus római hadvezér lopta el. Az eszközt a római család családi ereklyeként őrizte, és Cicero talán barátként tekintett rá.
2010-ben a kutatók felvetették, hogy az antiküthérai szerkezet működése inkább a babiloni asztrológián alapul, mivel a szakértők szerint a görögök sokat kölcsönöztek a babiloniaktól, beleértve az asztrológiát és a mechanikai terveket és megoldásokat.
Vannak azonban sokkal vadabb elméletek is, amelyek szerint a szerkezet idegen lények műve volt. A legenda szerint a sokat emlegetett Annunaki faj volt az, amely az emberi fajt a Földre hozta.
Idegen eredet
Az ősi idegen elmélet hívői szerint az emberi faj az idegenek teremtménye, és ők a mi isteneink is, akik időnként meglátogatták a Földet az égből. Innen származnak később a különböző barlangrajzok, szobrok és hieroglifák, amelyek hatalmas, hosszúkás fejű lényeket, űrhajókat és dögevő szobrokat ábrázolnak. Az idegenek ilyen és ehhez hasonló építményeken keresztül akarták megosztani tudásukat az emberiséggel.
A paleoasztronautikai nézet szerint a földönkívüliek már az őskor óta látogatják a Földet. Tették ezt azért, hogy tanulmányozzák az őskori embereket, és teljesen új dolgokra tanítsák őket. Ez lehetett az egyik oka annak, hogy az emberek elkezdtek szerszámokat készíteni, később megtanultak írni és olvasni, és az Antiküthérai szerkezet ennek a technológiai fejlődésnek az eredménye lehetett.
Annyi bizonyos, hogy az ókori görögök jól ismerték a mérnöki tudományokban, és több forrás is említést tesz görög fogaskerekes szerkezetekről.
Talán az újabb kutatások még több titokra deríthetnek fényt, ha újra lemerülhetnénk a tengerfenékre.