Féktelen, halálhozó barbárok? Vagy Isten hírnökei? Valójában ki a négy lovas?
A négy lovasról a Biblia Újszövetségének utolsó könyvében, a Jelenések könyvében olvashatunk (János evangéliuma 6:1-8).
Az írás szerint az apostol álmában, Isten jobbjában egy könyv volt, melynek hét része hét pecséttel volt lezárva. A hetes szám a Bibliában a teljességet jelenti, így a könyv a jövő titkait tartalmazta.
És láték annak jobbkezében, aki a királyiszékben üle, egy könyvet, amely be volt írva belől és hátul, és le volt pecsételve hét pecséttel. És láték egy erős angyalt, aki nagy szóval kiálta: ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak pecséteit? És senki, sem mennyen, sem földön, sem föld alatt, nem tudta a könyvet felnyitni, sem ránézni. Én azért igen sírok vala, hogy senki nem találtaték méltónak a könyv felnyitására és elolvasására?
Mikor megnyílik az első négy pecsét, elszabadulnak a lovasok: a fehér, a vörös, a fekete és a fakó lovas. Akadnak eltérő értelmezések, ám a legelterjedtebb verzió szerint a négy lovas Isten hírnökei, akik elhozzák a végítéletet a földre.
Ekkor láttam, hogy a Bárány feltörte a hét pecsét közül az egyiket, és hallottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgő hangon szólt:
Jöjj!? Erre a szemem előtt egy fehér ló jelent meg. A lovasnak íja volt. Koszorút nyújtottak át neki, s ő diadalmasan kivonult, hogy győzelmet arasson.
Több alternatíva is létezik a lovas kilétére, a sajátos fordítások miatt eltérőek egymástól a lovasról olvasható leírások. A görög ige meghódítanit, legyőznit jelent, ezért a popkultúrában a Pestis nevet kapta. Leggyakrabban egy íjjal a kezében, vészjósló neve miatt pedig gonosznak ábrázolják. Albrecht Dürer volt, aki a nyomorúság négy aspektusaként ábrázolta először a lovasokat. Az első lovas gyakorta járt együtt a katonai hódításokkal. Billy Graham evangélista új megvilágításba helyezte a lovast, ugyanis a fehér lovat az Antikrisztusként értelmezte, amely hamis próféciát képvisel.
Valójában azonban egészen másról lehet szó. Irenaeus, egy 2. századi keresztény teológus a fehér lovast Jézussal azonosította, aki a sikeres evangéliumterjedést volt hivatott szimbolizálni. Számos tudós támogatta ezt a feltételezést, és később Márk evangéliumára hivatkozva Isten Igéjét értelmezték a fehér lovasként. A fehér szín az igazságot szimbolizálja a Bibliában, így Krisztust nem egy hódítóként, inkább hírvivőként ábrázolják, akik megjövendöli az apokalipszis eljövetelét. Későbbi értelmezések szerint a lovas nem is egy lovast jelöl, inkább Krisztus feladatát jelképezi, aki feltöri a hét pecsétet, és megmutatja az emberiségnek a jövő titkait. Krisztus, mint lovas, a Szentléleket is képviselheti. Jézust több festmény is egy fehér lovon ábrázolja, amint feltámadása után a mennybe jut. Miért lett mégis Pestis a lovas neve?
Ez a pusztító betegség egy világméretű fertőzést jelöl, ami a történelem sötétebb korszakaiban tombolt a városok körül. A magyarázat az ábrázolásokban keresendő, ugyanis a lovas egy íjat tart a kezében. A mitológiában az íj azt az isteni eszközt jelképezte, amelyekkel betegségeket, rontást küldtek a transzcendens világ lakói a halandókra. Homérosz Iliászában Apollón egy lövéssel dögvészt küldött a görögökre, így megállapíthatjuk, nem új keletű az íj és a pestis összekapcsolásának gondolata. Vicente Blasco Ibá?ez 1916-os regénye, Az apokalipszis négy lovasa ( a könyv adoptációkat 1921-ben és 1962-ben forgatták ), egy korai példája a pestis témakör feldolgozásának, ugyanis hófehér lovon ülő íjászát egy nyilakat lövöldöző barbárnak írta le, aki bármerre járt, betegséget és halált terjesztett, ugyanis nyilainak hegyét méregbe mártotta, hogy ezzel betegítse meg az embereket.
Amikor a második pecsétet feltörte, hallottam, hogy a második élőlény szólt: Jöjj! Erre előjött egy vörös ló. Aki rajta ült, hatalmat kapott, hogy megbontsa a földön a békét, hadd gyilkolják egymást az emberek. Hosszú kardot adtak neki.
Az ember eredendően erőszakos. A békeidők túl hamar érnek véget, a háborúk a nyers agresszióról, vallási buzgalomról, vagy egyszerűen a kapzsiságról szólnak. Nem kell messzire tekintenünk, hiszen a 20. század épp elég bizonyítékot tár elénk. A technika ugrásszerűen fejlődött az örökös fegyveres konfliktusok miatt. A világháborúk, az etnikai tisztogatások, a polgárháborúk mind ékes példái az emberi erőszaknak. A Biblia jóslata szerint eljön az az idő, mikor több millióan fognak elpusztulni nagyobb csapások által. Ez lehet természetes illetve mesterséges halál is.
A vörös ló és lovasa ezt a nem természetes folyamatot hivatott szimbolizálni. A legkönnyebben azonosítható, mivel a kard és a vörös szín egyértelműen a vért és a háborút jelenti. Akadnak azonban olyan szimbólumok, amelyek némi fejtörést okoznak az értelmezőinek. János a vörös kifejezésére a görög pyrros szót használja, amely nem csupán a színt jelöli, hanem az égés folyamatát is. A görög szótárban a vörös szín kifejezésére az eruthros szó áll rendelkezésünkre, így a pyrros egy speciális jelentést hordoz magában: villódzó, vörös fény, a tűz narancsszín lángja, pokolian pusztító futótűz. A héber nyelv nem egy ilyen hasonlóságot mutat. A vörös, mint bibliai kifejezés azonban nem a tüzet, hanem sokkal inkább a vért szimbolizálja.
A véráldozat, a véres erőszak mellett azonban érdekes módon a gazdagságot és a luxust is jelenti. Ezek a sorok a második pecsét feltörése után olvashatóak. A másik érdekes szimbólum a nagy kard. Dávid zsoltáraiban isteni eszközként jelenik meg, amely Isten ítéletét hivatott végrehajtani. Mózes könyvében az engedetlenek elleni bosszú eszközeként funkcionál. Innen az elgondolás, a második lovas Isten akaratából gyilkol. János evangéliuma kitér a vörös lovas emberekre gyakorolt hatására is. Egy vörös lóról olvashatunk, amelyre bárki ül fel, annak elsődleges céljává válik, hogy elvegye a boldogságot és a békességet a földről, és azt akarja, hogy az emberek egymást öljék.
A második pecsétet tehát világosan a konfliktus, a háború, a pusztítás és a véres halál képviseli. Téves feltételezés, miszerint a vörös lovas csupán a háborúkért felelős. A második pecsét felnyílásakor ugyanis nem csak világméretű pusztítás következik be. A lovas a kisebb, egyéni gyilkosságoknál is jelen van. János evangéliuma szerint a pecsét felnyílásával nő az erőszakos bűncselekmények száma, csoportokba verődött, kártékony emberek pusztítanak. Gyilkosságok, családi viszályok, személyes viták uralják az emberek mindennapjait. Nemzet támad nemzet ellen, ország ország ellen.
Amikor feltörte a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élőlény szólt: Jöjj! Ekkor fekete lovat láttam, lovasa mérleget tartott a kezében. Úgy hallottam, mintha a négy élőlény közt szózat hallatszott volna: ?Egy mérő búza egy dénár, három mérő árpa egy dénár. De az olajat és a bort ne bántsd!
A harmadik lovas egy fekete lovon lovagol, és a popkultúrában Éhínségnek nevezik. Logikusnak tűnik a felbukkanása, hiszen a háború és a világméretű viszály mindig éhínséggel sújtotta a háború áldozatait. A fekete lovast mérleggel a kezében ábrázolja. Ez az eszköz arra szolgál, hogy érzékeltesse, milyen súlyos ára volt az ételnek egy nagy pusztítás után. A mérleg egyik serpenyőjében búza vagy árpa van, a másikba pedig pénz kerül. Ez az egyetlen lovas, amelynek megjelenését ének kíséri. Az Éhínség lovasáról tudvalevő, hogy felemeli a gabona árát, hogy az éhező ember az amúgy is kevés vagyonából ne tudjon magának élelmet venni. Érdekesség viszont, hogy az olaj és a bor nem hiánycikk a lovas érkezésekor. A Jelenések könyvében erre is találhatunk magyarázatot: az olajfák és a szőlők gyökerei sokkal mélyebbre hatolnak, mint a búzáé, az árpáé, ezért nehezebben is pusztul ki. Ez az egyik értelmezés, a másik pedig sokkalta nagyobb társadalomkritikát hordoz magában, mint az előző magyarázat.
A gazdagok számtalan luxusterméket halmoztak fel, többek közt bort és olajat is. Ezeknek a termékeknek a halmozása háttérbe szorította a búza felhasználását, ezért drágábbá váltak az alapvető élelmiszerek. A harmadik magyarázat szerint a bor és az olaj a keresztény hívőknek a szentséget szimbolizálja, ezért nem pusztítja el a lovas. A három alternatíván kívül létezik még egy megközelítés, amely inkább egy szimbólumnak tekinti a fekete lovast. A gazdagok pusztító erejét jelképezi, amely nagy nyomást gyakorol a társadalmi rétegekre, és képes kiélezett osztályharcot előidézni. Maga a ló színe is, a fekete egy jelkép, hiszen csak a gazdagok voltak képesek megfizetni a fekete festéket. A gabona a ?munkásosztályt? jelképezi, amely lassan felmorzsolódik a gazdagok uralma alatt.
Amikor feltörte a negyedik pecsétet, hallottam, hogy a negyedik élőlény szólt: Jöjj! Erre fakó lovat láttam, a Halál ült rajta, nyomában az alvilág. Hatalmat kapott a föld negyed része fölött, hogy karddal, éhínséggel, halállal és fenevadakkal pusztítsák az életet.
A negyedik, egyben utolsó lovas. Érdekes módon csak neki ad a Biblia nevet, a többit nem nevezi meg. A három lénnyel ellentétben ez a lovas nem tart a kezében semmit. A fegyvere az alvilág. Vannak azonban ábrázolások, amelyeken kaszával a kezében vágtat előre. Színe fakó, nincs konkrét szín megnevezve. Különböző értelmezések szerint ez lehet zöld, halványzöld, sárga, halványsárga. A görög khliros szó a klorofil gyökere, amely számos orvosi feljegyzésben megtalálható. Ezzel a színnel azonosították a beteg vagy halott emberek színét. (Néhány művészi ábrázolásban a ló színe határozottan zöld, amelyet a már régóta erjedő hullák színéhez hasonlítanak.) Több értelmezés szerint is a Halál a négy lovas közül a legfőbb, ő hordozza magában a legnagyobb pusztítást. Míg a többinek fegyverre van szüksége, addig a negyedik lovas a puszta megjelenésével idézi elő az apokalipszist. A popkultúrában a Halál eljövetelével végleg megkezdődik a világ pusztulása, hiszen elhozza a poklot a földre. Furcsa mód erről a lovasról tudni a legkevesebbet. Alig akad más értelmezés, ami nem a fatális végjátékot szimbolizálja.
Mint már említettük, a 11. század környékén a keresztény próféciák szerint a lovasok a közelgő világvégét hirdették. A pecsétek feltörésével sorban következnek a csapások, amelyek végül az emberiség háromnegyedének kipusztulásához vezetnek. Modern tudósok szerint a lovasok nem próféciát ábrázolnak, sokkal inkább a 11. századi középkor történelmét. Az érvelés megalapozott, hiszen a fehér lovas íjjal a kezében nagyon hasonlított a Pártus Birodalom harcosaira, akik előszeretettel használtak íjat és nyilakat. Nem mellesleg a fehér ló is hozzájuk kapcsolható.
A történészek szerint I. Vologases, pártai sah harcba szállt a Római Birodalommal, és jelentős fölénnyel győzelmet is arattak i. e. 62-ben. A történelmi kontextus magyarázatot adhat az Éhínség lovasának meglétére is. I. e. 92-ben Titus Flavius Domitianus császár kísérletet tett a gazdaság megreformálására, ám törekvései ellenére a nép éhezett. A búza- és az árpatermesztés jelentősen visszaesett, míg a szőlő és az olaj termelése a régi kerékvágásban folyt. Ez lehet az oka az Éhinség lovasának bor és olaj kímélő tevékenységére. A vörös lovast vallásos értelemben Háborúnak keresztelték.
A történészek szerint valóban a vért szimbolizálja a szín, ugyanis a Jelenések könyve polgári forradalmak idején íródott, ezért a vérontás, a gyilkolást, az erőszakot jelenti. Amerikai protestáns tolmácsok elterjesztették a nézetet, miszerint a Jelenések könyve mai modern eseményeket vetítenek elénk. A színekhez különböző történelmi korszakok rendelhetőek: például a vörös szín a kommunizmushoz tartozik, míg a fekete a kapitalizmushoz kapcsolható. Néhány Biblia szakértő a lovasokat az angyalokkal azonosította (Mihály, Gabriel, Rafael és Uriel), akik ismertek a hét arkangyal közül.
Tudjuk magunkról, előszeretettel adunk értelmet az értelmetlenre, innen is az a félreértés, hogy az egyiptomi zavargások során a képernyőkön megjelenni látták a negyedik lovast. De mi vitt tízezreket erre a következtetésre?
A videón jól látszik, hogy egy halványzöld alak jelenik meg a képernyő jobb oldalán, majd mintha vágtatni kezdene, újból eltűnik a tüntetők között. A videó prófécia lenne? Több tízezer youtube kommentet olvashatunk a videó kapcsán, amely a vélemények széles skáláját mutatja.
Egyesek azt állítják, a videó a fakó lovast ábrázolja, aki a negyedik feltört pecsét miatt magával hozta az alvilágot, míg mások egy kósza fényfoltnak vélik. Egy lelkes kommentelő el is magyarázta az egész fénytörési folyamatot, ám még így sem sikerült meggyőzni a hívőket. Lehet, hogy tényleg a Halál vágtat a kamerák előtt?
Németh Eszter
A 11. század történetében, ugyan hol szerepelnek a pártusok? Nem rossz a cikk, de ilyen sületlenségek ne kerüljenek már bele, rendben? És nagyon nem mindegy, hogy i.e. 92. (Caesar is kicsi volt még, tán nyolc éves), vagy i.sz. 92.