Home Cikkek Az Aurora nyomában

Az Aurora nyomában

172
0

Egy repülő melynek a neve rengeteg helyen elhangzik, mégsem tud szinte senki róla semmit. Nukleáris csapásmérő? Kémrepülő? A képzelgések szülötte vagy ténylegesen egy titkos repülőgépről van szó?

Mi is tulajdonképpen az Aurora?

Még az 1990-es évek vége felé került a nyilvánosság elé ez a név melyhez komolyabb információt akkor még nem tudtak társítani, az USA kormánya tagadott. Az idő teltével napjainkig egyre több és több információ bukkant fel nem hivatalos forrásokból, a legtöbb spekulálások és elméletek szülöttei.

Az Aurorát eleinte nukleáris bombázónak ítélték, a hidegháborús időszakban erőteljesen megindultak az olyan bombázó repülők fejlesztése melyek szuperszonikus sebességgel repülnek, képesek az egyszeres hangsebesség felé gyorsítani, ez által hamarabb és nagyobb biztonságban tudják eljuttatni bombaterhüket a kívánt célpontokhoz (ilyen fejlesztés például a B-70 Valkyrie nukleáris csapásmérő bombázó, melyet sosem fejeztek be a sikertelen kísérletek miatt). Ez a tény azért cáfolható, hogy bombázó lett volna, mert addigra már a hidegháborús időszaknak vége lett, és egyre több fejlesztés került napvilágra melyek kifejezetten stratégiai bombázók és kémrepülőgépek elhárítására születtek (erre példa a MiG-25 Foxbat elhárító vadász, melynek sebessége és hatótávja rivalizálta a legtöbb szuperszonikus repülőét), ilyen jellegű gépek építése abszolúttá vált.

aurora1

Aurora tervek

Viszont egy nagyon érdekes tényre lettek figyelmesek a rejtély után nyomozó emberek: 1990-re az U-2-es kémrepülő utódját, az SR-71 szuperszonikus stratégiai felderítőt (mely képes volt a hangsebesség háromszorosát is elérni) kivonták a forgalomból arra hivatkozva, hogy már rendelkeztek olyan eszközökkel melyek sokkal olcsóbbak és hatékonyabbak, mint ezek a gyorsan repkedő, de rendkívül költséges madarak. Ez a kijelentés azért volt meglepő, mert maga az SR-71 technológia szinte közel 50 évvel meghaladta a korát, rendkívül fejlett volt, hatékonysága is vitathatatlan volt. Ekkor jött a leglogikusabb válasz az ügyben: az Aurora nem lehet más, mint az SR-71 utódja.

Mi az amit tudunk róla?
Az Aurora egy kémrepülőgép, melyet rendkívül nagy titokban kezdtek el fejleszteni, és elméletileg ez a fejlesztés a mai napig is tart. A feltételezések szerint az Aurora képes elérni a Hiperszonikus sebességet. Ez megközelítőleg a hangsebesség ötszöröse. De vajon honnan jöhetnek ezek az extrém adatok a gépről?

SR-71

A NASA még 1990-ben elkezdte kifejleszteni a RAMJET illetve SCRAMJET hajtómű technológiákat, egy újabb innováció mely lehetővé tette a többszörös hangsebesség elérését, ezek a technológiák már az 1925-ös években létrejöttek papíron, de csak 1990-re sikerült tökéletesíteni és megvalósítani az elképzeléseket a hajtóműről. Ha megnézzük, a dátumok pont összefüggenek, és egészen kapóra jöttek az események, hogy elkezdődhessen a fejlesztése egy ilyen csúcsmodern gépnek. Ez a fajta extrém sebesség még hatalmasabb hatótávot adott volna a gépnek, az addig is lelőhetetlen SR-71 továbbfejlesztett verziója képes lett volna szinte pillanatok alatt észrevétlenül elrepülni és felderíteni bármilyen területet.

Miért tartana a mai napig is a fejlesztése?
Ez egy jogos kérdés, tudjuk, hogy kémrepülőről van szó, még ha nincs is hivatalosan bejelentve, továbbá tudjuk, hogy megvan hozzá minden alap a megépítéséhez, akkor mégis miért nem létezik hivatalosan? Erre a legegyszerűbb válasz az hogy rengeteg probléma merülne fel a gép megépítésével és alkalmazásával kapcsolatban:

1. Az SR-71 háromszoros hangsebessége az emberi szervezet számára nagyon megterhelő volt, a pilóták szkafanderben szállhattak csak be a gépbe, és csak egy bizonyos magasságon volt képes elérni a végsebességét, általában 24.000 méter magasan, ilyenkor kevésbé hatott a gravitáció is, de ha ugyanennek a sebességnek a háromnegyedét produkálja 12.000 méter magasan a gép akkor a pilóta szörnyet halna a hatalmas G erő túlnyomástól. Ha az Aurora tényleg képes elérni a hangsebesség ötszörösét, akkor nagyvalószínűséggel egy pilóta sem lenne képes vezetni.

2. Az előző pontból adódóan csak távirányítás által lehetne irányítani a gépet az extrém sebessége miatt, ez azért nem valósulhatott meg, mert még nagyon gyerekcipőben járt a távirányítási technológia, csak a 2005-ös évekre kezdtek el komolyabban távvezérelt szondákat tervezni és alkalmazni, de akkor sem volt még a legmegbízhatóbb.

3. Túl kevés technológiai innováció állt rendelkezésre ahhoz hogy megépíthessék, a sebesség és a tapasztalat már megvolt, de összerakni egy ilyen gépet lényegesen több akadályt vetett a tervezők elé, melyet akkoriban még nem volt lehetséges megoldani.

4. Előfordulhat, hogy a project már rég halott, a technológia hiányában a koncepció fennmaradhatott, de az Egyesült Államoknak nem szokása, hogy „álmokat kergessen”, több évnyi titkos katonai fejlesztések sorozata több millió dollárok áldozatával jár.

5. Az egyre gyorsabban fejlődő világban egyre másabb megközelítések érvényesülnek a hadászatban is, megváltoztak a hírszerzés és felderítés módszerei, manapság a hiperszonikus felderítő gépek már „elavultnak” számítanak.

Fény az alagút végén…
Sajnos túl sok ellenérv szól az Aurora ellen, akár létező, akár csak fantázia szüleménye is legyen. Ha valaha megépült volna, elfoglalhatta volna az SR-71 trónját.

Érdekes módon most 2013-ban felrebbent pár érdekes hír az interneten: az Amerikai Egyesült Államok hadserege újból érdekelt lett a stratégiai kémrepülőgépek alkalmazása terén. A hivatalos bejelentéseik szerint már dolgoznak az elméleti alapjain az új gépezetnek mely a legendás SR-71 után az SR-72 nevet kapná. A koncepció még csak papíron és illusztrációkon létezik, még egyelőre erősen megfontolás alá veszik az elkövetkező hónapokban vagy akár években is a fejlesztést.

SR-72

A kérdés már csak az, hogy vajon ez az idáig tartó vagy soha be nem fejezett Aurora Project folytatása? Igazság szerint ezt már nem tudjuk meg, sokkal inkább az SR-72-re fog terelődni a figyelem, melyet a mai korban több mint lehetséges megépíteni a rendelkezésre álló emberi tudományból. Egy biztos: az Aurora szó egy jó ideig fenn fog maradni a köztudatban, míg meg nem születik az a gépezet melyre tökéletesen fog illeszkedni ez a már legendának számító név.

Vincze Sándor