Home A múlt rejtélyei Az Egyetlen Isten keresése

Az Egyetlen Isten keresése

495
0
Megosztás

Ennek a cikknek az olvasása 6 percig tart

Isten keresését mindig is rejtélyekkel teli történetek jellemezték. A spirituális leírások gazdagon részletezik ezeket a történeteket: hogyan próbálta az ember megtalálni az Egy Igaz Hitet. Az első kiemelkedő fordulat az Istenkeresésben akkor történt, amikor az ókori többistenhitet felváltott az egyistenhit, háttérbe szorítva a korábbi isteneket. Az első ilyen személyiség a zsidók Krisztusa volt. Elképzelhető-e, hogy a Szent Grál nem más, mint a Krisztust megjelenését előrevetített próféciák voltak?

Ezeknek a próféciáknak nagy szerepe lehetett, ugyanis sikert jósoltak meg előre: a Krisztusba vetett hitet. Azelőtt ez a próbálkozás Egyiptomban sikertelen volt: Akhnaton fáraó hiába igyekezett bevezetni a monoteizmust, nem vált népszerűvé a nép körében. A kezdetekről a Teremtés Könyve beszél, amely bíztató jövőt jósol. Az emberiség felemelkedéséről Ábrahám is beszámol, később pedig Ur városa is jelentős színhelyévé válik a krisztusi zarándokoknak. Ábrahám megkapja Urt istentől azzal a feltétellel, ha követi a tanait. Isten kérése teljesítve lett: megszületett Izsák, majd Jákob, akik mind istenkövetőkké váltak. Izraelben 12 törzs jött létre, melyek mind fontos szerephez jutnak: Levi vezető szerephez jut a papi szolgáltatásokban. Júdeában pedig Dávidot választják királlyá.

Izrael egy varázslatos hellyé válik, az ígéret földjévé. Mózes pedig törvényeket alkot és megkapja a Frigyládát, amelyet páran Isten törvényeinek megtestesüléseként fognak fel. A Frigyládát gondosan őrizték, az Ígéret Földjére pedig nem léphetett be az aki nem fogadta el Isten törvényeit. Egy angyal arra szólította fel Izrael népét, hogy függetlennek kell maradnia a többi vallástól. A Frigyláda időközben elveszett akárcsak a Szent Grál. Egy olyan spirituális ereklyévé változott, amely mögött valamilyen ősi technológia állhat.

A végítéletben szerepel is a Frigyláda, mint tárgy, amely független a tértől és időtől. A Mózes birtokában lévő tárgy szimbolizálta és össze is tartotta Izrael törvényeit: a leírások szerint fenntartotta a rendet az országban. Ahogy a zsidók keresték a sivatagban az Ígéret Földjét, találunk leírást arról is, hogy Mózes vizet varázsolt a sziklából – a szikla pedig mozogni kezdett és követte a népet a vándorlás során. Szó esik egy titokzatos eledelről is, melyet mannának neveztek: azt tartották róla, hogy angyali táplálék, melynek íze a mézre hasonlított. Éjszaka megdermedt, nappal viszont a hő hatására megolvadt, így fogyaszthatóvá vált. További misztikus tárgynak számítot az Urim Thummin is.

A történészek nem teljesen értenek egyet abban, mi lehetett ez az eszköz, de annyi bizonyos, hogy 12 kővel függ össze, melyek bölcs válaszokat adtak kérdésekre. Ezt az eszközt Mózeen kívül senki nem közelíthette meg mert arra biztos halál várt. Rajta kívül egyszer az évben Izrael legfőbb papja is jogosult volt megtekinteni a tárgyat, amennyiben meggyónta bűneit. A tárgyak működtetését természetesen Krisztus is ismerte. Az Egyiptomi Fogságot követően Izrael hamarosan saját fegyveres erővel rendelkezett és kezdett önállóvá válni. Mindez megteremtette a Messás eljövetelét is. Ezt megjósolta Ézsaiás próféta is 1200 évvel azelőtt mondván, hogy egy nap megváltó gyermek fog születni egy szűztől. Valami azonban történt ekkor, mert megjelent a gonosz is. János evangéliumában Krisztus utal arra, hogy a 12 próféta között az egyik gonosz.

A Sátán megjelenését Pál apostol is előrevetítette. Egyesek szerint a napjainkban zajló közel-keleti háborúk szintén a Sátán tevékenységének tulajdoníthatók. A krisztusi vallás gyökereinél megjelenő személyek nagy hatással bírtak más vallásokra is: az iszlám szintén Ábrahámból származtatja a szent vérvonalat. Ábrahám korábban gyermektelen volt, később lett egy felesége Sára. Mivel Sára idős asszony volt, nem mert gyermeket vállalni, így béranyaként megbízta szolgáját, Hagart, aki fiatalabb volt nála. Sára úgy tervezte, hogy a gyermeket később átvenné tőle. Hagar ezt követően gyermeket adott Iszmaelnek. Ez a gyermek viszont nem az Ígéret Gyermeke volt, így Sára megszégyenülve érezte magát. Sára panasszal fordult Istenhez, aki megharagúdott rá és száműzte őt.

Iszmaelről tudni kell, hogy az Arab Félszigeten élő törzsek őse volt. Kitartásának és spirituális beállítottságának köszönhetően még a legmostohább sivatagi területeken is virágzó kultúrákat hozott létre az Iszlám keretein belül. Ez a kultúra látva a Kereszténység felemelkedését, igyekezett megtartani saját vérvonalát generációkon keresztül amellett, hogy kitartott monoteista világnézete mellett. Ebben az időben jön be a történetbe Mohamed is, aki egy barlangban Gabriel arkangyal felfedi számára a hitet, melyet a Koránban foglal össze. Mohamed megerősítette az Arab Félszigeten élő törzsek kapcsolatát Allah nevében.

Ez egy jelentős lépés volt, hiszen korábban az Iszlám nem működött egységes vallásként. Mintegy ezer évig ez a vallás háborítatlanul virágzott, majd a Kereszténység előretörésével visszaszorult. Mohamed vallására jellemző, hogy egy adott személybe vetíti ki a hitet, aki természetfeletti képességekkel rendelkezik. Ez nem más, mint az Egy Isten elismerése imákon, iszlám kódokon keresztül ideértve a Ramadant is és a Mekkába való zarándokutakat. Az Iszlám felemelkedése egyúttal háttérbe szorította Krisztus megszületésének hírét és a saját útját járta.

Eközben Kínában is megjelent az első komolyabb misztikus tanokat kifejtő írás, a Tao The Ching. Krisztus előtt 500-ban megjelent Buddha is, akit az egyetlen felvilágosult személynek tartottak. Perzsiában ekkor mér régóta tartott az Egy Isten keresése: Zoroaster próféta, aki Ahura Mazdától kapta a látomásokat, a politeizmus ellen szólalt fel. A monoteizmust már az ókori Görögországban is voltak akik támogatták: Pitagorasz iskolái szintén az egyistenhitbe vetették a hitet. Eközben megbukott Egyiptom, Görögország felemelkedett, majd szintén elbukott. Ezt követően színre lépett a Római kultúra, majd ennek eltűnésével ért véget az ókor.

Palesztínában az Istenkeresést némileg akadályozta a római megszállás, amely sokszor elégedetlenséget váltott ki. Az emberek nem bíztak meg a rabbinikus ortodox szolgálatban, a közhangulat feszült volt. Itt azonban felemelkedőben volt az esszénusok tevékenyége is, akik egy közelgő spirituális megváltást láttak a közeljövőben, magukhoz vonzottak követőket. Krisztus halála után a Kereszténység több ágra szakad, Mohamed pedig kihírdeti az Iszlámot.

Seres Gábor | paranormal.hu