Home Cikkek Az egyház nem aggódik

Az egyház nem aggódik

0

A NASA hétf?n jelentette be, hogy a Couriosity marsjáró szerves összetev?t észlelt a bolygón, de eredetükben még nem biztosak. A kutatók egy ?K?fészeknek? nevezett formációból származó porból vett mintában szokatlan anyagokat, ként, sókat, illetve szenet tartalmazó vegyületeket fedeztek fel. El?bbi anyagok egyes elméletek szerint a földi élet kialakulásában is szerepet játszottak, a szénvegyületek pedig akár egykor él? szervezetek maradványai is lehetnek. A szakért?k azonban egyel?re óvakodnak kijelenteni, hogy a marsi életre találtak bizonyítékokat. Elképzelhet?, hogy az anyagokat maga a Curiosity, vagy egy másik ?rszonda juttatta a Marsra. Emellett hasonló anyagokat korábban is találtak már az ?rben, és ezek jelenléte nem feltétlenül utal él? szervezetekre. Szénvegyületek gyakorinak számítanak például üstökösök felületén, amelyek egyesek szerint a földi élet kialakulásához is hozzájárultak azzal, hogy eljuttatták ezeket az anyagokat az élet fenntartására alkalmas bolygóra, ?megtermékenyítve? ezzel a Földet.

“Ez egy tudományos, nem vallási kérdés? ? mondta Székely Dénes teológus, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kanonokja. ?A katolikus egyház egyre nyitottabb a hasonló kérdésekben, erre jó példa a Galilei-per felülvizsgálata, amellyel kimondták: a tudományt és vallást külön kell választani? – utalt Székely a négyszáz évvel ezell?tti események felülvizsgálatára, majd emlékeztetett az egyház 2009-es bíborosi konferenciájára, ahol kimondták, hogy ?nem állnak az olyan tudományos tények útjában, mint az evolúció?, hiszen azok nem mondanak ellent Isten létének.

A kanonok szerint összeegyeztethet? a vallással az az elmélet is, hogy az élettelen anyagokból spontán létrejöjjenek él? szervezetek, akár a Földön, akár más bolygókon, közvetlen isteni beavatkozás nélkül. A katolikusok szerint Isten a természetes fejl?désbe, az ember kialakulásába csak akkor avatkozott be, amikor lélekkel látta el az éppen csak kifejl?dött embert. ?Valljuk, hogy a földi élet csúcsa az ember, az annál alacsonyabban álló lények csak anyagi jelleg?ek, míg az embernek van szellemi, isteni része, a lélek. A lélek jele a racionalitás. Ez a jelenleg ismert él?lények közül csak az emberben van meg, az állatok ösztönösen viselkednek, míg az ember racionálisan.

Amennyiben valaha felfedezünk egy másfajta intelligens létformát, érdekes teológiai kérdés lesz, hogy nekik van-e lelkük, és vonatkozik-e rájuk a megváltás.? ?A Bibliában csak a Földr?l van szó, egyszer? embereknek lett kinyilatkoztatva, nem csillagászoknak. Ett?l még semmi nem utal rá benne, hogy ne lehetne azon kívül is élet? ? mondta a Magyarországi Baptista Egyház egyik lelkésze, aki szerint, ha volt is a Marson élet, azt Istennek kellett teremtenie. A baptisták egyébként szinte teljesen szó szerint értelmezik a Teremtés Könyvét: nem hisznek például az evolúcióban, úgy tartják, minden földi életformát egyszerre teremtett Isten, nem több millió, hanem néhány ezer évvel ezel?tt. Mint mondta, nem mond ellent a tervezettség elvének az, hogy egy bolygón látszólag ok nélkül kialakuljon, vagy megsz?njön az élet, mert a b?nbeesésnél ?elromlott” az eredetileg tökéletesnek teremtett világ. A lelkész azonban kizárta annak a lehet?ségét, hogy egy más bolygón az emberhez hasonló értelmes faj létezzen: ?Hitünk szerint háromféle lény van, amely lélekkel, értelemmel rendelkezik: az ember, az angyalok és a Gonosz szolgái. Ezeken kívül nem létezik más intelligencia. A különböz? ufó- és parajelenségek is vagy embert?l származnak, vagy egy másik dimenzióból, Isten vagy a Sátán szférájából? ? mondta.

?Elterjedt az a vélekedés, hogy a hasonló felfedezések megingathatnák az embereket a hitükben. Bennem nincsenek ilyen félelmek, hamis az a vélekedés, hogy a természettudomány megcáfolhatja Isten létét. Nem tudja sem megcáfolni, sem igazolni? ? mondta Fabiny Tamás evangélikus teológus. Szerinte jogos feltételezés, hogy Isten nemcsak a Föld, hanem a teljes univerzum teremt?je, így lehetséges, hogy a Földön kívül is teremtett életet. ?Izgalmas teológiai kérdés, vajon lehet-e földön kívül b?n és megváltás. Ehhez kapcsolódhat egy idézet János evangéliumából, amelyben Jézus azt mondja: ‘Más juhaim is vannak, amelyek nem ebb?l az akolból valók’. Ezt általában úgy értelmezték, hogy a más juhok a pogányokat jelképezik, és a lényege, hogy a megváltás nemcsak a zsidókra vonatkozik. Viszont akár úgy is értelmezhetjük a mondatot, hogy nem földi lényekre vonatkozik.? Fabiny szerint a teremtéstörténetr?l ma már egyértelm?, hogy ?nem tudományos írás, hanem hitvallás?, és az a gondolat, hogy a teremtés koronája az ember, ?csak a mi önzésünket tükrözi, hiszen a szöveg embereknek, emberi léptékkel íródott?. Szerinte a teremtett világban lehetséges, hogy létezzen az emberrel egyenrangú, értelmes élet.
Köves Slomó, az EMIH – Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezet? rabbija kérdésünkre szintén azt mondta, a földönkívüli élet teóriája nem összeegyeztethetetlen a teremtéstörténettel, s?t lehet, hogy a Bibliában még utalásokat is találhatunk rá. ?A Bírák könyvében, Debóra énekében van egy szakasz, amely így szól: ‘Átkozzátok Mérozt ? mondta Isten angyala ? átkozva átkozzátok lakóit, mivel nem jöttek az Örökkévaló segítségére, az Örökkévaló segítségére a h?sök között’. Már a korai zsidó kommentárok vitatkoztak azon, mit jelent a Méróz név.

Egyesek szerint egy város, vagy uralkodó neve lehetett, mások szerint viszont Méróz egy csillag neve volt, amelynek a lakói nem jöttek Debóra segítségére. Volt, aki a Méróz nevet a Marssal hozta összefüggésbe.? Ha létezik is földön kívüli intelligencia, az viszont nem egyenérték? az emberrel ? állítja a vezet? rabbi. ?A teremtésnek az ember volt a célja, illetve az ember által elérend? cél. Ami különlegessé teszi az embert, az a szabad választás, mégpedig erkölcsi alapon. Csak ember lehet az, akinek erkölcsi szabad választása van, tud dönteni jóról és rosszról. A felel?sség, a b?n csak az ember tekintetében merülhet fel.? Köves Slomó egy 1998-as cikkében már foglalkozott a földön kívüli élet lehet?ségeivel.

Ebben Menachem Mendel Schneerson, a lubavicsi rebbe, amerikai haszid rabbi írásaira hivatkozott, aki úgy vélte, ?emberhez hasonló értelmes lények csak akkor létezhetnének, ha meg lenne adva nekik is a szabad választás lehet?sége?. Márpedig szabad választás csak a Tóra birtokában lehetséges, azt pedig Schneerson kizárta, hogy a Sínai-hegyen kívül máshol is lett volna Tóra-átadás, és hogy többféle Tóra létezzen. Ezért szerinte a zsidó vallás szerint lehetséges primitív földön kívüli létformák létezése, emberhez hasonló értelmes lényeké viszont nem.