Home A múlt rejtélyei AZ EGYSEJTŰ, AMI MAJDNEM KIIRTOTT MINDEN ÉLETET A FÖLDÖN

AZ EGYSEJTŰ, AMI MAJDNEM KIIRTOTT MINDEN ÉLETET A FÖLDÖN

732
0
Megosztás

Ennek a cikknek az olvasása 4 percig tart

12620407_d8d21c2b5f4c559b04827e576ba68b2a_wm?Szükségessé vált a falu elpusztítása annak érdekében, hogy megmenthessük? ? mondta egy amerikai őrnagy a vietnami háború idején. Az idézetet azóta már többszörösen eltorzították, de nem kell ahhoz őrnagynak lenni, hogy ilyen okos következtetésekre jussunk. A cianobaktériumok nélkül például nem lenne élet a Földön ? mégis nekik köszönhető, hogy a Földről több milliárd éve csaknem minden élet kipusztult.

A cianobaktériumok nagyjából az első oxigénmolekulákkal egy időben jelentek meg a Földön. Primitív, egysejtű létformák ezek, még sejtmagjuk sincs – mégis nagy szerepet játszottak abban, hogy a Föld ma ismert élővilága kialakulhasson.
A Föld légköre nem dúskált mindig az oxigénben. Az atmoszféra többnyire nitrogénből (N2), szén-dioxidból (CO2) és metánból (CH4) állt. Az ősóceánban úszkáló anaerob ? tehát oxigént nem igénylő ? mikrobák nagyjából 2,5-3,5 milliárd éve a víz felszínére kerülve, a napfény hatására fotoszintetizálni kezdtek. Ezek voltak a cianobaktériumok ősei.

12620407_d8d21c2b5f4c559b04827e576ba68b2a_wm
Folyékony táptalajon tenyésztett baktériumok oxigénhez való viszonyuk szerint helyezkednek el: 1: Obligát aerob 2: Obligát anaerob 3: Fakultatív anaerob 4: Mikroaerofil 5: Aerotoleráns
Folyékony táptalajon tenyésztett baktériumok oxigénhez való viszonyuk szerint helyezkednek el: 1: Obligát aerob 2: Obligát anaerob 3: Fakultatív anaerob 4: Mikroaerofil 5: Aerotoleráns
12620405_a62eb8b6120b4d39f3efe8dbdc822d1f_wm
A cianobaktériumok a fotoszintézis során a szén-dioxidot és a vizet cukorrá és oxigénné alakították. A cukor rengeteg energiát jelentett számukra, és olyan evolúciós előnyt, aminek köszönhetően szinte minden más baktériumfajtát túlszaporodtak az óceánokban. A cianobaktérium-populáció valósággal felrobbant, és melléktermékként rengeteg oxigén képződött. De az oxigén voltaképpen mérgező anyagcseretermék. Korrozív gáz, mint a fluorin, melyet üvegmarásra használnak. És amikor bizonyos növényi sejtek hulladéktermékeként először képződött oxigén – úgy nagyjából hárommilliárd évvel ezelőtt -, iszonyú válságot okozott minden más életforma számára ezen a bolygón. Azok a növényi sejtek halálos méreggel szennyezték be a környezetüket.
? mondta a matematikus Ian Malcolm a Jurassic Parkban. A cianobaktériumokra gondolt. Az általuk termelt oxigént kezdetben felszívták a vastartalmú kőzetek és a bomló szerves anyagok, de idővel olyan sokan lettek, hogy a cianobaktériumok által termelt oxigén néhány százmillió év alatt felgyűlt a légkörben. A Föld egyre oxigéndúsabb hellyé vált. A többi egysejtű számára ez ökológiai katasztrófát jelentett. Két és fél milliárd éve az oxigén szinte minden élőlényt kiirtott; a tudósok csak oxigénkatasztrófa néven emlegetik a jelenséget. A légkörben azelőtt rengeteg metán volt. Mint tudjuk, a metán üvegházhatású gáz, és segített melegen tartani a Földet. De a metán (CH4) rekacióba lépett az oxigénnel (O2), amiből szén-dioxid (CO2) és víz (H2O) képződött. Ez már nem tudott annyi hőt megtartani, mint a metán, így a Föld légköre lehűlt, és beköszöntött az első igen hosszú ideig tartó, úgynevezett huroni jégkorszak. A folyamat 2,4 milliárd éve kezdődött és csaknem 300 millió évig tartott.
Az élet alkalmazkodott a megváltozott feltételekhez. Az aerobikus organizmusok elkezdték felszívni a légkör oxigéntartalmát, ami nagy energiát jelentett számukra; végső soron ez segítette elő az evolúciót. Az óceánokban egyre nagyobb baktériumok tűntek föl, amik egészben nyelték le a cianobaktériumokat ? ezt a folyamatot endoszimbiózisnak hívják. A cianobaktériumok azonban az új baktériumokban is folytatták a fotoszintézist; a két baktériumtípus így létrejött hibridjéből alakultak ki az első növényi sejtek. A cianobaktériumok még ma is léteznek, és szinte mindenhol megtalálhatók az erdőktől az óceánokig. Még mindig oxigént okádnak a légkörbe, miközben felszívják a nitrogént; így ammónia (NH3) jön létre, ami igen hatékonyabb műtrágya-alapanyag. A hasznosságuk tehát elvitathatatlan. Nélkülük nem lenne élet a Földön, legalábbis nem a ma ismert formájában. Ennek fényében ironikus, hogy épp a cianobaktériumok miatt tűnt el egyszer majdnem minden élet a Földről.

index.hu