Michael Egnor idegsebész 2008-ban mutatta be az elme tapasztalásának folyamatát. Egnor az elméletében az elmét az anyag fölé helyezi. A következő sorokban áttekintjük, szerinte milyen szinteken történik az elme információfeldolgozása:
Szándék
A szándék az elme állapotára utal, annak azon képessége, hogy véghez vigyen valamit, ami azon kívül van. Egy papíron lévő tintafoltnak önmagában nincs értelme, azonban ha az elme ír valamit, akkor annak már lesz, mivel valamilyen szándékot akar kifejezni az írás – az elme által. Az anyag azonban az értelem, a szándék közvetítő szerepe, így a világunkban csak másodlagos szerepet tölt be.
Kválé
A fájdalmat sokféleképpen lehet leírni, azonban mindenki másképp éli meg. Ezt az egyéni átélést azonban nem az anyag határozza meg, mert akkor mindenki pontosan ugyanazt érezné, ugyanolyan mértékben és minőségben.
Önazonosság
Mindig ugyanazok a személyiségek vagyunk, annak ellenére, hogy az agyunk szerkezete az öregedés során folyamatosan változik. Az agyunkban lévő anyag jelenleg nem ugyanaz, mint ami tíz évvel ezelőtt volt benne. Mégis, az önazonosságunk, az öntudat ugyanaz mint volt és állandó. De mi felel az állandó tudatosságért? Vannak elméletek, miszerint az emlékezet az, ami az önazonosságot alkotja, de ebben még nincs egyetértés. Ki az, aki rendelkezik az emlékekkel? Hiszen az emlékekért a tudat a felelős, tehát az emlékek nem lehetnek a személyiség létrehozói. Kell, hogy legyen egy nem anyagi természetű dolog, amely felelős az elméért és független az időtől.
Korlátozott hozzáférés
A korlátozott hozzáférés annyit jelent, hogy mi vagyunk az egyetlenek, akik hozzáférnek saját gondolatainkhoz. Elmagyarázhatjuk másoknak mit hogyan gondolunk, mások kijavíthatnak, átfogalmazhatják, de a tapasztalat, azok átélése akkor is a miénk marad. Még a hazugságvizsgáló gépek vagy a mágneses képalkotó gépek (MRI) sem tudják megtapasztalni gondolatainkat. Ezek csupán anyagi szinten adnak visszajelzést az agytevékenységről. Az orvosok, idegsebészek akármennyire ismerik az agyat, azoknak a gondolatait csak a tulajdonosai tapasztalhatják meg. Mivel tehát az anyagnak nincs hozzáférése az elméhez, így az elme felette kell, hogy álljon.
Megváltoztathatatlanság
Ez a pont valakinek a gondolataira utalnak, melyeket nem lehet befolyásolni. Ha én a piros színre gondolok, akkor azt senki nem cáfolhatja meg, hogy én valóban a piros színre gondoltam. Anyagi szinten nem lehet ezt a gondolatot megváltoztatni. Persze el lehet térni a gondolattól és lehet valami másra gondolni, mégis, anyagi szinten nem lehet módosítani a gondolatainkat, hacsaknem engedünk a befolyásnak és önakaratunkból gondolunk valami másra.
Szabad akarat
Ha az elmét mégis az anyag hozná létre, akkor igen nehéz lenne megérteni, hogyan működik a szabad akarat. Az anyag ugyanis meghatározott törvényszerűségek alapján működik. Ennek következtében a gondolatainkat az agy kémiája kellene, hogy meghatározza. De a kémiában nem léteznek morális kérdések, mint jó vagy rossz, igaz vagy hamis. Például enzimeket érintő folyamatok nem lehetnek igazak vagy hamisak, ezek egyszerűen léteznek. Vannak filozófusok, akik szerint a szabad akarat valójában az anyagi világ meghatározott formája. Más filozófusok szerint az anyag nem határozza meg a szabad akaratot.
Mennyire hihetünk annak, hogy az elmét az agy hozza létre? A materialista felfogás szerint minden mentális cselekedet az agyban végbemenő folyamatok eredménye. A neuropszichológia összefüggéseket keres az agyi tevékenység és a viselkedés között, de ne felejtsük el, hogy mindezt egy különálló szemszögből teszi. Nem éli át ugyanazt, mint a vizsgált személy.
A materializmus lehet, hogy választ ad arra, hogy milyen összefüggés áll fenn az agyban végbemenő folyamatok és bizonyos viselkedések között, azonban nem tud elszámolni az egyéni tapasztalással, azzal, ahogyan átéljük a gondolatainkat. Mondhatnánk azt is, hogy a tudomány és a materializmus kívülről figyeli meg az anyagi folyamatokat, de az elme tapasztalása belső élmény. Ez talán az egyetlen pont, ahol a materializmus és az idealizmus egyetért. Könnyen lehet, hogy több egyetértés lesz a jövőben, ami által fény derülhet a világ más rejtélyeire is.
Michael Egnor | paranormal.hu | Gerd Altmann képe a Pixabay -en