Home Cikkek Az elnöki átok

Az elnöki átok

16
0
Megosztás
A Sóni átok (más írásmóddal sauni, angol átírással Shawnee) egy, az Amerikai Egyesült Államokból származó legenda, amelyet a hivatali idejük alatt elhalálozott amerikai elnökökkel hoztak összefüggésbe. Egyéb megnevezései: Tecumseh átka, Elnöki átok, Nulla Év átok és Húsz éves átok.

William Henry Harrison (akkor még Indiana állam kormányzója) megvesztegette az indián törzseket, hogy whiskyért árusítsák ki földjeiket. Ez dühítette fel a sóni törzsfõnököt, Tecumseh-et, aki háborút indított a fehérek nyugati terjeszkedésének megakadályozására. Tecumseh seregét Harrison hadai 1812. november 7-én Tippecanoe-pataknál legyõzték, majd több településüket felégették. A törzsfõnök élve került ki a csatából, de a két évvel késõbb lezajló thamesi csatában (1813. október 5.) életét vesztette. A legenda szerint, halála után testvére, Tenskwatawa megátkozta Harrisont és mindazon személyeket, akiket nullára végzõdõ évben választanak meg amerikai elnöknek (ez 20 évenként következik be). A sóni varázslók megjósolták, hogy Harrison lesz az elsõ, akin az átok megfogan.

  • William Henry Harrisont 1840-ben valóban megválasztották az Egyesült Államok kilencedik elnökének, de beiktatási beszéde közben megfázott és 1841. április 4-én tüdõgyulladásban elhunyt. Utódja John Tyler vette át az elnöki munkát.
  • A húsz évvel késõbb megválasztott Abraham Lincolnt már második terminusa alatt érte a halál: 1865. április 14-én a Washingtoni Ford színház elõadását nézõ elnököt hátulról fejbe lõtte John Wilkes Booth, a Konföderációval szimpatizáló színész. Lincoln egy nappal késõbb belehalt sérülésébe. Az akkor huszonhét éves merénylõ, a volt konföderációs hatóságok tudta nélkül hajtotta végre a merényletet, amely azonban nem egyéni akció volt: cinkosai ugyanabban az idõpontban sebesítették meg életveszélyesen William Henry Sewardot, valamint próbálták megölni az alelnököt, Andrew Johnsont is. A merénylet közben megsérült (eltört a lába) Booth pár nappal késõbb végezte be egy virginiai ültetvényen, ahol egy, a dohány tárolására használt csûrbe behúzódva halálos sebet kapott a katonákkal szemben kialakult tûzharc folyamán. Cinkosait kötél általi halálra ítélték, majd felakasztották.
  • 1881. július 2-án lövés dörrent a Baltimore és Potomac pályaudvaron, Washingtonban. Az akkori elnökre, James Garfieldra hátulról lõtt rá Charles Julius Guiteau, egy zavaros gondolkodású ügyvéd. Indítéka az volt, hogy nem kapott meg egy diplomáciai állást és terve szerint Garfield utódjának, Chester Arthurnak kormányában majd jut neki is hely. Terve azonban nem vált be. Bár védõi elmeállapotára hivatkozva megpróbálták elmegyógyintézetbe záratni, de a bíróság halálra ítélte és 1882. június 30-án kivégezték. Garfield két és fél hónapig küzdött saját életéért. Megmentése érdekében sok mindent megpróbáltak. Szobájába légkondicionáló rendszert vezettek be. Alexander Graham Bell pedig egy detektorszerû módszerrel igyekezett a lövedék helyét megtalálni. Garfield 1881. szeptember 19-én adta fel az életért folytatott harcot. Valószínûsítik, hogy a sterilizálatlan orvosi mûszerek miatt kapott vérmérgezés volt a halál tényleges kiváltó oka.
  • Leon Frank Czolgosz, egy anarchista okozta halálát William McKinleynek, amikor egy fogadáson, 1901. szeptember 6-án kétszer rálõtt. Az egyik lövedék több szervet is (gyomor, vese) megroncsolt, majd a hasnyálmirigyben fejezte be útját. Az orvosok egy ideig bíztak az elnök felépülésében, de az nyolc nap múlva (szeptember 14.) távozott az élõk sorából. A tettes, anarchista lévén, nem ismerte el a bíróság jogát, ellenben beismerte tettét. A tárgyalás végén, az egyébként acélgyári munkást az ítélõszék halálra ítélte. Az ítéletet 1901 október 29-én Auburnban hajtották végre, villamosszék által.
  • A máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolt John F. Kennedy 1963. november 22-én a texasi Dallasban kapott több halálos lövést, amelyekbe fél óra múlva halt bele. Az elnök kocsijában utazó texasi kormányzó, John Connally is súlyosan megsebesült a becsapódó lövedékektõl, azonban csodával határos módon, Jacqueline Kennedy egy találat sem érte. A merénylõt, Lee Harvey Oswaldot, bár letartóztatták és kihallgatták, nem tudták bíróság elé állítani, ugyanis két nappal merénylet után szintén megölték.
  • A 29.-ként megválasztott, Warren G. Harding a következõ, akinek halálát is az átokhoz kötik. Bár halálának hivatalos és elfogadott oka ? a szívpanaszoktól és emésztési zavaroktól legyengült szervezetben ? trombózis okozta agyvérzés, elterjedt olyan híresztelés is, hogy öngyilkos lett, vagy esetleg a felesége mérgezte meg. Utóbbi álláspontoknak azonban semmi alapja sincs. 1923. augusztus 2-a halálának idõpontja.
  • A háromszor (1936, 1940, 1944) is megválasztott Franklin Delano
    Roosevelt
    szintén betegség következtében hunyt el. Mégpedig egy georgiai fürdõhelyen. A vérnyomási problémákkal küzdõ és érelmeszesedéstõl szenvedõ államférfi agyvérzést kapott 1945. április 12-én.