Jézusban minden kor, minden emberének legnemesebb vágyai váltak valóra – mondta egyszer egy híres teológus, s ezzel lovat adott azok alá, akik szerint Isten fia sosem létezett, pusztán kitalálták. Illetékesek persze rögtön megmagyarázták, hogyan is kell értelmezni a fenti szavakat, s idézték a 451-es kalcedonai zsinatot: ?Krisztus egyszerre tökéletes isten, és tökéletes ember. Olyan ember, aki lélegzik, vérzik, kételkedik és – mint a Biblia is mondja – ki volt téve minden kísértésnek, mégis b?ntelen tudott maradni.” Nos, ez a zsinat már meglehet?sen régen ült össze, de azért ne higgyük, hogy a ma emberét nem foglalkoztatja Krisztus alakja. 1988-ban például a velencei filmfesztiválon jókora botrányt kavart Martin Scorsese rendez? filmje, a Krisztus utolsó megkísértése.
A m? Nikosz Kazantzakisz – ? írta egyébként a Zorba, a görög cím? regényt is – hasonló botrányt kavart regényéb?l készült. A történet szerint Jézus a kereszten elképzeli, mi lenne, ha nem vállalná meghatározott sorsát, a kereszthalált, hanem megn?sülne, s mint sok gyermek boldog apja, békességben élne feleségével, Mária Magdolnával. Vagyis emberi, s?t hétköznapi sorsa volna.
Ez a történet nem új, évszázadok óta mesélik már.
De haladjunk sorjában, s tekintsük át Jézus, az ember történetét.
Már származása is bizonytalan. Az elmúlt évszázadok folyamán számtalan tanulmány bizonyította be, hogy Jézus, Mózeshez hasonlóan nem a zsidó nép szülötte volt. Ha elvetjük a Biblia szó szerinti értelmezését és a Megváltó isteni eredetét, akkor valóban létez? személyként kell elfogadnunk Jézust, és el kell gondolkodnunk azon, hogy vajon honnan jöhetett, honnan származhatott ez a különös ember?
Az egyik legelvetemültebb elmélet szerint egy moabita vagy elamita asszony gyermeke lehetett, akit egy gall provinciából származó római katona er?szakolt meg. Egy másik nézet szerint Jézus úgy nevezett phartus Kharax-Grapte hercegi származású. Ez a bizonyos phartus birodalom pedig nem más, mint az ?si hun birodalom déli része, amely a Távol-Keleten és Közép-Ázsiában terült el. Valahonnan innen indult el a Megváltó születésekor három mágus-pap, akiket ma már csak három királyokként emlegetünk. Pedig nem királyok voltak ?k, még csak nem is vallási vezet?k, hanem hatalmas tudással rendelkez? beavatottak, a világegyetem titkainak ismer?i.
Boldizsár (Baltazár) – a mai Baltisztán vagy Baluchistán területér?l jött, amely Pakisztán és India határán terült el és ugyancsak a hunok rokonai lakták.
Gáspár (Kaspar) – mint neve, Kasp-ár (Kasp ragyogása) is mutatja, a Kaspi-tenger vidékér?l érkezett, azaz a hun birodalom legdélibb csücskéb?l.
Menyhért (Melchiár) – pedig Mezopotámia Babilon környéki részén élt, a zigguratok és csillagvizsgálók földjén. ? ugyan nem állt rokonságban a hunokkal, ám a beavatást és a tudást ifjúkorában a hun mágusoktól és táltosoktól kapta.
A háromkirályok valamint országaik nevei az évezredek folyamán állandóan változtak és beépültek a modern nyelvbe, ezért rendkívül nehéz feladat kibogozni az összefüggéseket. Azt például kevesen tudják, hogy a hunok és a szkíták gyakorlatilag ugyanaz a nép. A görög történetírók, köztük Herodotosz is azt állították, hogy a szkíták a világ legels? népe, náluk öregebb nincs. Ezért hívták ?ket többek között hunoknak (Hun=un, uno, una, one, ein, egy, els?), míg a szkíta elnevezés a görög sagitta – íj szóból származik, hiszen a hunok voltak az akkori világ legjobb lovasai, akik vágta közben hátrafelé fordulva nyilaztak, csakúgy mint 600-800 évvel kés?bb Árpád népe. Hiszen ?k voltak az id?közben szétbomlott hun-szkíta birodalom leszármazottai, akiket akkor és azóta is úgy emleget a világ, hogy ungor, hongor, hungar, stb.
Vagyis világszerte úgy ismernek minket magyarokat, mint hunokat. A hunokat pedig a szkítákkal azonosítják, és ha elfogadjuk Jézus phartus-hun eredetét, amelyet több világhír? tudós bizonyított, akkor némi túlzással azt is mondhatjuk, hogy Jézus magyar volt.
Persze Jézust hasonló okfejtések nyomán nemcsak mi magyarok követelhetjük magunknak. Indiában például régészeti ásatásokkal bizonyítják Jézus ?kereszt utáni’ életének mozzanatait. Egy német protestáns valláskutató, bizonyos Holaer Kersten például könyvet is írt Jézus Indiában élt a keresztrefeszítés el?tt és után címmel. Ebben azt állítja, hogy Jézus Srinagarban, Kasmír f?városában van eltemetve. Es ez nem egy tudós fantazmagóriája, hiszen a világ számos kutatója vélekedik hasonlóan.