Az emberek elhiszik a hülyeségeket, ha azt hiszik, hogy egy tudós mondta, állítja a tanulmány. Az új kutatás rávilágított arra, hogy hajlamosak vagyunk bármit elhinni, amit bizonyos források mondanak.
Egy nemrégiben végzett kísérlet során egy nemzetközi kutatócsoport olyan számítógépes algoritmust fejlesztett ki, amely az intellektuális megfogalmazások és tudományos divatszavak túlzott használatával intelligensnek és hihetőnek hangoztatott abszolút ostobaságokat szajkózott.
Hogy lássák, mennyire hihetőek a hihetetlen mondatok, 24 országból 10 195 embernek mutattak példákat, és azt mondták nekik, hogy a mondatok egy tudóstól vagy egy spirituális gurutól származnak.
Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők 76%-a találta hitelesnek a tudós mondatait, míg 55%-uk a spirituális guru mondatait tartotta hitelesnek.
A kutatók úgy vélik, hogy ezek az eredmények az úgynevezett “Einstein-hatást” bizonyítják, amikor a megbízható információforrásokat, például a tudósokat, hihetőbbnek tartják, mert úgy vélik, hogy ők hitelesebbek.
“Evolúciós szempontból a hiteles tekintélyek, például tanárok, orvosok és tudósok iránti tisztelet olyan adaptív stratégia, amely lehetővé teszi a hatékony kulturális tanulást és a tudás átadását” – írták a kutatók.
“Valóban, ha a forrást megbízható szakértőnek tekintik, az emberek hajlandóak elhinni az adott forrásból származó állításokat anélkül, hogy teljesen megértenék azokat”.”
Einstein esetében a munkássága valószínűleg meghaladja a legtöbb ember felfogóképességét, mégis a többség valószínűleg szinte bármit hitelesnek tartana, amit mondott.
“Az állítások racionális értékeléséhez szükséges eszközök és megbízható forrásinformációk hiányában az emberek valószínűleg a hitelességre következtetnek a csoportra vonatkozó hiedelmek alapján, amelyhez a forrás tartozik” – írták a kutatók.
“Ebben a folyamatban a saját világnézet és a forrás csoportjához tartozó csoport világnézete közötti hasonlóságok a jóindulatú és megbízható forrás közvetítőjeként szolgálhatnak”.