A Nature most megjelent számában kutatók kifejtik, hogy az élet keresését olyan bolygókra kellene szorítanunk, amelyről a mi planétánk Nap előtti elhaladását is meg lehet figyelni ? ezzel ugyanis növelnénk az esélyét annak, hogy valóban észrevegyenek bennünket.
René Heller, a Max Planck Intézet naprendszerkutató csoportjának tagja úgy véli, hogy az olyan exobolygók után kellene kutatnunk, amelyeken az esetleg előforduló értelmes élet képviselői képesek megfigyelni bennünket ? olvasható a Nature tudományos folyóirat weboldalán.
A ?szuperföldnek? titulált HD 40307g csillaga lakható zónája közepén kering. Távolsága ?csak? 42 fényév, így egyszer talán távcsöveinkkel is megpillanthatjuk a felszínét. Akkor majd kiderül, olyan-e, amilyennek a rajzoló elképzelte. A Föld ugyanis egy olyan bolygó, amelyről már a Nap előtti elhaladásából megállapítható, hogy módosult légköre van, és az életről árulkodik földönkívüli barátaink pedig, ha szintén élet után kutatnak, könnyedén észrevehetnek minket.
A Nap előtti áthaladásokból, úgynevezett tranzitokból a bolygó atmoszférájáról könnyen meg lehet állapítani, hogy kémiailag módosult a rajta élő emberek, állatok és növények jóvoltából. A hamiltoni McMaster Egyetem tudósai szerint a jövőbeni élet után kutató projekteknek a Földtől 1000 parszeknyire (azaz 3260 fényévnyire) található csillagokra kellene koncentrálniuk, amelyek körül potenciálisan életet hordozó bolygó is keringhet.
Az elmélet jelentősen leszűkítheti azt a régiót, ahol érdemes az életet keresnünk, ugyanis a Föld Nap előtti tranzitja nagyon kis sávban látható csak a világűrből. Heller és a McMaster Egyetem asztronómusa, Ralph Pudritz átfésülte ezt a területet, és megállapította, hogy 82 a Naphoz hasonló csillag található benne. Mivel a kutatást csak a Hipparcos űrszonda adataira alapozva végezték, feltételezik, hogy a fel nem fedezett csillagokkal együtt ez a szám körülbelül tízezerre ugorhat.
Ha e csillagok valamelyike körül kering olyan bolygó, amelyen a miénkhez hasonló intelligens élet található, az idegenek már régen észrevehették, hogy a Föld lakható, és elkezdhettek jelezni felénk ? amit mi még nem vettünk észre, hiszen nem kerestük a jeleiket.
Abban a régióban, ahonnan a Földet megfigyelhetik, a legközelebbi csillag (egy fehér törpe), a Van Maneen-csillag. Egyelőre nem tudjuk, hogy keringenek-e körülötte bolygók, de ha igen, a mindössze négy parszeknyire lévő planétákról tökéletes rálátás lehet a Földünkre. ?Ha bármilyen civilizáció túlélte a csillag pusztulását, az könnyen megfigyelheti, ahogy a Napunk körül keringünk? ? mondta el Heller.
A földönkívüliek már akár észre is vehettek minket, és jeleket küldhetnek felénk – ezeket azonban észre kellene venni. Bár egyelőre a SETI nem készül ezekre a területekre szorítkozó kutatással, Pudritz azért megkezdte a K2, a Kepler űrtávcső missziójának adatait elemezni, hogy olyan civilizációkat keressen, akik esetleg bennünket próbálnak elérni. Ha sikerül felébreszteni a gyanút, hogy valahol megpróbálnak jelezni az emberiségnek, biztosan több, nagy költségvetésű akciót állítanak majd rá az ügyre.