Van a Földünkön egy olyan objektum, ami majdnem sértetlenül maradt ránk, ami annyira szilárd, hogy szinte elpusztíthatatlan, ugyanakkor annyira ismert, hogy az általa hordozott üzenet mind a mai napig rejtve maradt. Nem másról van szó, mint a gízai Nagy Piramisról.
Ez az egyiptomi IV. dinasztia második fáraójának, Khufunak nevéhez f?z?dik, s 4500-5000 évvel ezel?tt építettek, ez a legnagyobb a hetven egyiptomi piramis közül. Igaz, egy kicsit már megkopott, de így sem vesztett semmit szépségéb?l, és rejtélyeib?l is akad jócskán, ami megfejtésre vár. Nem is a nagysága vagy a tömege az, ami igazán figyelemre méltó: a f? délkör kijelölésén túl , ez egy hatalmas id?kabin, amiben egy let?nt kultúra halmozta fel hihetetlenül nagy tudását a jöv? számára. Való igaz, a sírrablók többször is behatoltak, hogy kincsekkel megrakodva távozzanak, de csak a keser? csalódás volt az, amit magukkal vihettek. Mivel sem a m?vészetben, sem más tudományban nem voltak járatosak, így nem vették észre a valódi kincset, amit a piramis kamrái rejtettek és rejtenek még ma is. A királykamrában is csak egy üres szarkofág áll , betörésre vagy vandalizmusra utaló nyomok nélkül.
Az igazi felfedezést a modern kor embere tette meg, ez pedig nem más mint, mint maga a piramis elhelyezkedése, bels? méretei, térfogata és járatainak iránya. A titkos bölcsességet többek között egy bennszülött keresztény szekta is életben tartja, amelynek tagjai származásukat az ?si egyiptomiakig vezetik vissza, amikor Egyiptom még keresztény terület volt, néhány száz évvel a muzulmán hódítások el?tt. Ez a szekta még ma is egy ?si egyiptomihoz hasonló vagy abból származtatott papi nyelvet használ, és titkos összejöveteleiken az ?si egyiptomi isteneket tisztelik. A piramis igazi titkára a tizenkilencedik század elején Napóleon és emberei gyakorlatilag véletlenül bukkantak rá. Amikor a francia hadsereg térképészei fel akarták térképezni Egyiptomot, úgy gondolták a piramis kiválóan alkalmas háromszögelési pontnak.
Amikor közelebbr?l megvizsgálták, észrevették, hogy a piramis keleti oldala pontosan keleti irányba mutat, tökéletesen párhuzamos a szélességi körökkel, s?t annyira pontos, hogy ezt csak irányt? segítségével lehetett megépíteni. Azt is felfedezték, ha az északnyugati és délkeleti, valamint a délnyugati és északkeleti sarkokat összeköt? átlókat meghosszabbítják, a meghosszabbítások pontosan befogják a Nílus deltáját. További érdekesség, hogy a délkör a piramis csúcsán halad át, majdnem pontosan két részre vágja a Nílus deltáját. Ha követjük a piramison áthaladó délkört, ahogy körbefut a Föld körül, észrevehetjük, hogy pontosan két részre osztja a lakható kontinenseket.
Ha a délkört tovább követve a Déli-sarkon átmegyünk a Föld másik, oldalára, ahol nyilvánvaló, hogy több a víz, azt tapasztaljuk, hogy a Csendes-óceánt is majdnem pontosan két részre osztja. Már több mint 200 éve mérik a piramis legkülönfélébb pontjait archeológusok, asztronómusok, építészek, mérnökök, asztrológusok. Sok tudós élete nagy részét a piramis titkainak megfejtésére áldozta. A legkönnyebben megérthet? statisztikák és példák azt sugallják, hogy a piramis egy jól megépített könyvtár, ahol hatalmas és pontosan egymáshoz illesztett kövek helyettesítik a könnyen elpusztítható pergament és papirusztekercseket.
Óriási raktára ez a tudományos ismereteknek, mely a sivatagban várakozik gigantikus id?kabinként, hogy az elég széles tudományos eszköztárral rendelkez? jövend? korok majd értelmezhessék a benne tárolt információkat. Bárkik építették is a Nagy Piramist , tudniuk kellett, hogyan készítsenek pontos csillagtérképet, amelynek segítségével képesek pontos földrajzi hosszúságot számítani, így világtérképet rajzolni és biztosan utazgatni a kontinensek között. Ha a tudást meg akarjuk kímélni, akkor olyan hordozó eszközre kell felírnunk, hogy az gyakorlatilag elpusztíthatatlan legyen, vagy pedig a tudásnak kell olyan hasznosnak lennie, hogy annak továbbításáról a jöv? népei maguk gondoskodjanak.