Home A múlt rejtélyei Az Indek

Az Indek

237
0
Megosztás

Indiai mítoszokban és legendákban szívfájdító utalásokat találunk egy rég elpusztult, elfelejtett civilizációra. A Kr. e. 2. Évezredb?l származó szanszkrit Rig-véda szerint a Kr. e. 1500 körül Indiát elözönl? árjákat a hindu isten, Indra vezette, akit er?drombolónak neveztek, mert “kilencven er?döt és száz ?si várat rombolt le”. A 20. századig pusztán mitikus településeknek tekintették ezeket az említett er?döket. Az archeológia az óta bebizonyította létezésüket.

Az 1920-as, 1930-as évek ásatásai során az egyiptomival és mezopotámiaival egyid?s civilizáció került napvilágra. Híresebb társaihoz hasonlóan ez is egy folyó, a mai Pakisztánt átszel? Indus-völgyében alakult ki, de nagyobb területen virágzott. Az Indus-völgyi kultúrát ma a történelem el?tti id?k legnagyobb birodalmának tartják. Csaknem 100 falut, várost és metropolist tártak fel abban a háromszögben, melynek alapja 960 km hosszan nyúlik el a tengerpart mentén, a folyó torkolatánál, csúcsa pedig 800 km-rel feljebb, az Indus fels? folyásánál van.

A világ els? várostervez?i

Amikor Sir Mortimer Wheeler 1944-ben az Indiai Archeológiai Intézet f?igazgatója lett, újra hozzáfogott az Indus-völgyi civilizáció két legnagyobb városát (északon Haragpát, 560 km-re délnyugatra pedig Mohendzsodárót, a “holtak dombját”) rejt? óriási földhalmok feltárásához.

A világ els?, tervezett városa…

A két település csaknem teljes egészében égetett téglából épült Kr. e. 2500 és 2100 között, s feltehet?leg a ma Harappai Birodalom néven ismert civilizáció f?városai voltak. A meglep?en jól szervezett, s egymásra felt?n?en hasonlító két testvérváros abban az id?ben a világ legnagyobb városi jelleg? települése volt. Kerületük meghaladta az 5 km-t, s ezzel csak a mezopotámiai Uruk vehette fel a versenyt.

Az eredetileg négyszög alakú Mohendzsodáro alaprajza a négyzetrács vonalait követi. Döngölt föld “kövezet?” 12 f?utcája (szélességük 9 és 14 m közt mozgott) egy tucat parcellára osztotta a várost. Közülük 11 szorosan egymás mellé épült, szabványos téglaházakból tervezett lakónegyed volt, itt kaptak helyet a kézm?vesek házai, az üzletek, a m?helyek. Domináns szerepet töltött be a városközponttól félrees? tizenkettedik parcella. Itt áll a 6 m magas, téglalap alakú mesterséges domb, a citadella, melynek f? épületei a Nagy Fürd?, a Magtár és a Gyülekez?csarnok nevet viselték. A citadellát a Kr. u. 2. században emelt buddhista kolostor impozáns sztúpája koronázza.

A házak többnyire azonos tervrajz szerint épültek: a tágas udvart lakóhelyiségek vették körül, melyek egyikéb?l sem hiányzott a kút és az emeletre vezet? lépcs?. Az ajtók, ablakok nem a f?utcára nyíltak. Talán a magánélet és a biztonság tette szükségessé, vagy egyszer?en a városi forgalom zaját és porát akarták kirekeszteni, de Mohendzsodáro valamennyi házába csak a várost behálózó számtalan sz?k mellékutca egyikér?l lehetett bejutni.

Mohendzsodáro nagy fürd?je

12 x 7 m terület?, 2,5 m mély téglamedence. A citadella téglatalapzatába süllyesztették, s gipszk?vel szigetelték. Két oldalán faburkolatú lépcs? vezetett le a medencébe, körülötte pedig faöltöz?k sorakoztak. Az archeológusok egy része egyfajta közfürd?nek tartja, míg mások rituális tisztálkodó helynek tekintik.

Mohendzsodáróban nagyszámban kerültek el? szép faragású pecsétek, s ez nem csupán a magas színvonalú kézm?vesség, hanem a fejlett gazdaság bizonyítéka is.

Pecsét…

A csereáru szerepét töltötték be az agyagedények, elefántcsont, épületfa és gyapotszövet beszerzésében, melyek az ?si kereskedelmi központon, Tilmunon (a mai Bahrein) keresztül érkeztek Mezopotámiából és a Perzsa-öbölb?l.

Kik voltak Mobendzsodáro urai ? A rejtély fontos kulcsa ez a kis törött szteatit (zsírk? figura), a városban talált 11 k?szobor egyike.

Zsírk? figura…

Kett? kivételével mindegyik férfiakat ábrázol borotvált fels? ajakkal, gondosan ápolt szakállal, tarkón felt?zött s fejpánttal rögzített hajjal. A ruhát díszít? lóhere talán vallásos jelentéssel bír. A dölyfös tekintet, a nyugalom talán az ind civilizáció díszruhás istenéé vagy pap-királyáé lehet.

Az ind civilizáció számos városa (az északi Harappától a t?le kb. 560 km-re délnyugatra található Mohendzsodáróig) az Indus folyó völgyvidékén helyezkedett el. Virágzó városok délkeleten is kialakultak, melyek közül Lothal volt a f? kereskedelmi kiköt?.

Ki igazgatta Mohendzsodárót ?

Az ind civilizáció megoldatlan rejtélyeinek egyike a felismerhet? templomok hiánya !!! Más ?si népeket pap-királyok vagy él? istenek irányítottak kifinomult ízlésre valló palotákból vagy templomokból. Mohendzsodáro uraira utaló egyértelm? bizonyíték nem került el?… Egyes jelekb?l arra következtethetünk, hogy az ind kultúra vallása a hinduizmus el?futára volt. Az indek több istent imádtak, köztük talán egy anyaistenn?t, akit sok kis szobrocska ábrázol, és egy háromfej?, szarvakat visel? istent, akit a hindu Siva el?djének vélünk.

Hogy mégis rendelkeztek szervezett vallással s papi testülettel, azt Mohendzsodáro citadellájának Nagy Fürd?je sejteti. A rituális fürdés ma is elengedhetetlen eleme a hinduizmusnak. Ezért sok régész vélekedik úgy, hogy a Nagy Fürd? egykor a papság által irányított rituális tisztálkodás helyszíne volt.

Mohendzsodáro fegyelmezett s tevékeny életmódot idéz fel, melyet talán, a mai indiai kasztrendszerhez hasonlóan, a dolgozók és a vagyont kezükben tartó keresked?k osztályának megkülönböztetésével értek el. A citadella másik figyelemre méltó épülete az egykori Városi Magtár, b?séges hellyel a búza és a rizs kicsépeléséhez, a gabona szárításához szükséges föld alatti szell?z?cs? rendszerrel, mindazzal, amit Wheeler a “város gazdasági gócpontjának” nevezett.

Bizonyos jelek alapján a régészek korai totalitárius államnak tartják a Harappai Birodalmat. Semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy létezett volna egy mezopotámiai jelleg?, a patrónus szerepét betölt? uralkodó osztály, s ez magyarázatot adhat arra, miért nem hozott létre az ind nép id?tálló m?vészetet. Az egy-két szobrocska, mint pl. az erotikus táncot lejt? lány figurája, az állat és istenábrázolásokkal díszített szép, faragott k?pecsétek, a bikát ábrázoló, életszer? agyagmodellek s a néhány díszített edény szegényes tükörképe egy valaha szervezett, s talán gazdag társadalomnak. A Mohendzsodáróban talált tárgyi leletek többsége ugyanis éppoly szabványos és haszonelv?, mint a város tervezése. Talán több kérdésre választ kapunk majd, ha a pecséthengerek feliratait, az ind írás egyetlen emlékét, sikerül megfejteni?

Egy civilizáció alkonya

Az Indus-völgy árterületei sokszor víz alá kerültek. Mohendzsodáro nagy része a talajvízszint alatt fekszik, s számos titkát a homok rejtheti. Kr. e. 1900-ra a városok hanyatlásnak indultak; vagy az állandó árvizek miatt, vagy azért, mert lakóik kimerítették az erd?k fakészletét, mely nélkülözhetetlen volt a házak újjáépítéséhez, felújításához szükséges tégla kiégetéséhez.

Amikor az árják elérték az Indust, valószín?leg már csak egy elkorcsosult, félvér, ?seik nagy városaiban nyomorgó népet találtak.

“Szétszaggatta az er?döket, ahogy az id? elemészti az öltözéket”, mondja Indráról a Rig-véda, és ha valóban ? vezette a hódító árjákat, kevés könyörületet tanúsított. Mert a munkaterület utolsó szintjén számos csontvázat találtak, kardcsapás nyomával a koponyájukon. Lemészárolták a férfiakat, n?ket, gyerekeket, jó néhányukat az otthonukban. Egy közkút mellett négy férfi és asszony fekszik, ahová holtan lezuhantak, egy hajdan nagy és egyedülálló keresked?nép utolsó leszármazottainak hátborzongató sírfelirataként.

Az ind várostervezés figyelem méltó eredménye a kiépített csatornahálózat. A kanálisokat nyilvánvalóan egy központi hatóság tervezte és tartotta fenn. Meghatározott távolságban aknák álltak bennük, ahonnan a munkások eltávolíthatták a szennyet. A kanálisokból téglával kirakott, nyitott vízelvezet? árkok vezettek a házak csatornarendszeréhez, mely zárt rendszer? agyagcs? hálózatból állt. Néhány ház még nyugati stílusú, ül?kés vécével is rendelkezett…