Az 1530-as évek elején Mexikóba érkez? Gonzalo Pizarrót és kis létszámú seregét, minden bizonnyal meglepte, milyen könny? volt elfoglalniuk az országot. Az uralkodó Inka Birodalmon belül törzsi háborúk dúltak, gyalogosai pedig fel sem vehették a harcot a spanyol lovasokkal. 1536-ban a legy?zött inka uralkodó, Manko Kapak elmenekült f?városából, Cuzcóból, és Vilcabamba néven új várost alapított, ahol dinasztiája még további 36 évig fennmaradt.
1911-ben Hiram Bingham, a Yale Egyetem tanára azért utazott Peruba, hogy felkutassa Vilcabambát, s meghatározza az inkák utolsó menedékének pontos helyét. Cuzcóban ütött tábort, onnan járta be a környez? vidéket. Több napja kutatta már az Urubamba folyó partját, amikor találkozott egy parasztemberrel, aki felajánlotta, hogy elvezeti az általa Machu Picchunak, azaz “Régi csúcs”-nak nevezett közeli hegy ormán található romokhoz.
Machu Picchu
Áthatolhatatlan dzsungelen s kötélb?l készült, ingatag függ?hidakon át vezetett Bingham expedíciójának útja a ma Királysírként ismert romhoz. Bár s?r? növényzet fedte, Bingham felismerte, hogy nem mindennapi emlékre bukkant. A tiszta fehér gránitfalak bámulatba ejtették. “Lassan ráeszméltem (írta), hogy a fal, s a vele határos félköríves templom a barlang fölött felér a világ legfinomabb k?faragó munkájával… szinte a lélegzetem is elállt t?le. Mi lehetett ez a hely ?”
Így tárult fel a mai világ számára Machu Picchu csodálatos fellegvára. Csakhogy nem Vilcabamba volt, az eddig napvilágra került spanyol dokumentumok szerint az ugyanis a Cuzcóval ellentétes irányban helyezkedett el. A tudósok még ma sem tudnak megnyugtató választ adni Vilcabamba pontos helyét illet?en.
A város és lakói
Csak a szomszédos hegycsúcs, Intipunku kilátótornyából mérheti fel a látogató Machu Picchu monumentális méreteit. A fellegvár rendkívüli teljesítmény várostervezésben, kultúrmérnöki munkában, épít?m?vészetben és k?faragásban egyaránt. Kik hozták létre a kövek e szimfóniáját, e roppant épületegyüttest, mégpedig oly kiváló min?ségben, hogy még a perui dzsungel könyörtelen markában eltöltött öt évszázad is csak a szalma és nádtet?kt?l tudta megfosztani ? Az építészeti megoldások félreismerhetetlenül az inkák sajátja, e jegyek eredetét azonban a sziklabástyák közt gomolygó kora reggeli ködhöz hasonló s?r? homály fedi. Úgy t?nik, mintha a furcsán rézsútos ajtófélfák között bármely pillanatban megjelenhetne aranyviseletben egy tollkoronás inka harcos.
Meredek lépcsók vezetnek a gránitszentélyekhez, szök?kutak és virágok díszítik a faragott k?b?l épült lakóházakat. Machu Picchut egyesek az inkák utolsó menedékének tartják, ám sokkal valószín?bb, hogy liturgikus város volt, ahol az inka f?papok és a Nap szüzei imádkoztak isteneikhez, és tanácskoztak az égiekkel. Peruban, az Amazonasba torkolló Urubamba folyó vízszintje fölött kb. 450 m magasságban állnak Machu Picchu romjai. A fellegvár északnyugati irányban 112 km-re található az inka f?várostól, Cuzcótól, “a világ köldökét?l”, melynek alaprajza egy hatalmas puma alakját formázza.
A titokzatos inkák nem ismerték a kereket, nem rendelkeztek írott nyelvvel, mégis 3680 km hosszan elterül? birodalmat alapítottak az égig nyúló Andok magasában. Az ? városuk volt ez a Cuzcótól 112 km-re északnyugatra, az Andok keleti lejt?in 2300 m magasságban, a sziklaszirtre felépített település ? A város szó nem a legmegfelel?bb kifejezés, mert e k?teraszok és lépcs?k csendjét sosem verte fel a mindennapi ügyeiket intéz? közemberek lármája.
Machu Picchu templomok, paloták és csillagvizsgálók együttese volt, az uralkodó réteg lakhelye. A város nyugati szélén áll a szent k?, az Intihuatana, azaz “a Nap tartóoszlopa”. A kis csonka gúla közepéb?l a sziklatömbb?l kifaragott, szépen ível?, óriási k? napóra áll ki.
Inti szent köve, napóra…
A f?papok obszervatóriumként használták, megfigyeléseik és számításaik alapján feltérképezték a csillagos ég változásait. Oly tudáshoz jutottak ez által, mely mind vallási tekintéllyel, mind világi hatalommal felruházta ?ket. Az áldozati lámák beleib?l jósolták meg az id?járást és a következ? aratás idejét.
A Napot és a Holdat az inkák istenként tisztelték. A napisten, Inti különösen nagy tiszteletnek örvendett, mint az uralkodó ?se, minden inkák atyja. Bátyja s egyben férje volt a Holdnak, Mama Quillának, akinek kísér?it a bolygók és a csillagok képezték (a Vénusz kivételével, amely maga is istenn? volt). A téli napforduló szertartásán Imit jelképesen az Intihuatana oszlophoz kötözték, így biztosítván visszatérését a következ? évben. Az Inti tiszteletére rendezett ünnepségeken gyakori volt az állat és gyermekáldozat.
A fellegvár sziklás, mindegyik oldalán meredek lejt?vel határolt hegyháton emelkedik, s ez a földrajzi adottság csodálatos természetes védelmül szolgált, ugyanakkor nagyszer? rálátást nyújtott a sz?k Urubamba-völgyre, melyen az ellenségnek végig kellett vonulnia, ha a f?városhoz, Cuzcóhoz akart eljutni. Bármilyen spirituális értékkel rendelkezett is a hely, a stratégiai szempontokat sem hagyták figyelmen kívül, ahogy az elvárható egy olyan népt?l, amelyik Julius Caesaréval veteked? méret? birodalmat hozott létre.
Katasztrófák idején feltehet?en sor került emberáldozatokra is, az inkák mégis inkább más, mai szemmel nézve éppoly bizarr szokásokat követtek. A koponyatorzítást, pl. a magas rangú n?knél alkalmazták, feltehet?en a divat parancsára. Születése után a csecsem? fejét deszkakeretbe fogták, szíjakkal jó er?sen rögzítették, s csak a kés? ifjúkorban, amikor a fej már teljesen deformálódott és megcsontosodott, távolították el. Talán ez a különös szokás tette szükségessé a még különösebb koponyalékelést, melynek során a koponyacsont meglehet?sen nagy darabjait vágták ki a tumis-nak nevezett rituális késekkel.
Machu Picchu pusztulása
Hiram Bingham sok k?, bronz, kerámia és obszidián tárgyat talált, de aranyból és ezüstb?l valót, egyet sem. Pedig e nemesfémek minden bizonnyal itt is mesés gazdagságban halmozódtak fel, akárcsak a cuzcói Nap-templom híres kertjében, ahol az állatok, növények, köztük a kukorica életnagyságú mását készítették el színaranyból. Valószín?tlen, hogy a spanyolok rabolták el az aranyat és ezüstöt, ?k ugyanis feltehet?leg soha nem találtak rá Machu Picchura. Pedig mindig nagy er?feszítést tettek azért, hogy felkutassák a lakott perui indián településeket, s miel?tt minden értékét?l megfosztották, részletes feljegyzéseket készítettek róluk. A spanyolok beszámolóiban azonban egyetlen utalás sincs Machu Picchura. Dr. Vidor Angles Vargas, perui tudós szerint a város a 15. század vége felé, még a spanyolok megérkezése el?tt elnéptelenedett. Ám ennek oka a szentélyt övez?, mély titkok közé tartozik.
A rivális inka törzsek közti háborúskodások mindennaposak és véresek voltak, s gyakran a teljes közösség kipusztulásához vezettek. Amikor pl. az inka vezér, Huajna Kapak legy?zte a karancso törzset, elrendelte a túlél?k teljes kiirtását. Talán hasonló sorsra jutottak Machu Picchu lakói. Megtörténhetett az is, hogy egy papnövendék megbecstelenített egy ajllát, a Nap szüzeinek egyikét. Garcilaso de la Vega, egy spanyol konkvisztádor és egy inka hercegn? fia, kimerít? tanulmányt írt az inka szokásokról. Itt olvashatjuk, hogy nemcsak arra várt halál, akit az ajlla ellen elkövetett nemi er?szak b?nében vétkesnek találtak, “de megölték a szolgáit, rokonait, szomszédait, a vele egy városban él?ket és valamennyi jószágát. Senki nem maradt életben… A városra átkot mondtak, kiközösítették, hogy mindenki, még az állatok is elkerüljék.” Ez lett vajon a sorsa Machu Picchu lakóinak is ?
Még ma is meglehet?sen gyakoriak a járványok, például az 1940-es malária a Machu Picchuhoz közeli vidéken megtizedelte a lakosságot. Az ásatások során Hiram Bingham egy gazdag asszony csontvázára bukkant. Az elvégzett vizsgálatok kimutatták, hogy az asszony szifiliszben halt meg, az pedig valószín?tlen, hogy egyedül ? szenvedett volna ebben a betegségben. Talán pestis ütötte fel a fejét, s a ragály terjedésének megakadályozására a hatóságok hosszú id?re elzárták a szentélyt a külvilágtól. A városban talált csontvázak modern m?szerekkel, pl. röntgennel, (amely nem állt Bingham rendelkezésére), való vizsgálata talán fényt vethet a titokra, ellenkez? esetben Machu Picchu hirtelen elnéptelenedésének oka örök rejtély maradhat.
A szent város építése
A mai látogatót leginkább a k?faragómunka nagyszer?sége b?völi el. Az inkák nem tartottak igavonó állatokat, mégis masszív falakat emeltek többtonnás kövekb?l, s ezek még ma is olyan szorosan illeszkednek, hogy egy tollkés pengéjét sem lehetne közéjük bedugni.
Tökéletesen illesztett k?tömbök…
Az inka k?m?vesség egyik jellegzetessége az a mód, ahogy a köveket sokét?re faragták, így azok habarcs nélkül is tökéletesen összeilleszthet?k voltak, akár egy háromdimenziós mozaikjáték darabkái. Ez az építésmód nagymértékben növeli a fal stabilitását, melyre szükség is van, hogy ellenállhasson az Andok hegyeit gyakran megrázó földrengéseknek. Cuzcóban, egy épen maradt falban van egy híres k?, oldalai 12 szöget zárnak be. Torontoyban, a Machu Picchu köré csoportosult kisebb települések egyikén, egy negyvenszög? k? található.
Hogyan jutottak az inkák a k?m?vesmesterség e páratlanul magas fokára ? Munkaer?gondjaikat a legy?zött törzsek er?s, egészséges fiainak munkába állításával oldották meg. A közeli Ollantaytambo templomait, pl. a Titicaca-tó partjáról származó kotla indiánok építették fel. De hogyan tudtak a kemény gránitból olyan elképeszt?en hosszú és egyenes tömböket faragni ? Bár kivételes szakértelemmel olvasztották, ötvözték a lágy fémeket, arany, ezüst, réz és bronzberakásos, valamint zománcmunkákat készítettek, nem ismerték viszont a vaseszközök gyártásának módját.
Soha nem került el? olyan tárgyi lelet, melynek keménysége alkalmas lett volna ilyen ellenálló k?zet megmunkálására… Az inkák egyszer?en nem rendelkeztek effajta k?faragó technikával, mégis m?velték. E titokzatos népnek ez a másik nagy rejtélye.
Megoldására számos magyarázat született. Cuzco er?dítménye Szacsahuaman, ahol meteorból származó hematit-darabokat használtak szerszámként. Ha ez igaz, akkor az Andoknak óriási meteorbombázást kellett elszenvednie. A hematit ugyanis szerszámként használva nem tart sokáig, itt pedig több millió órányi k?faragómunkát végeztek el?
Elterjedt az a nézet, hogy Földön kívüli lények munkája, akik magas szint? lézertechnikával rendelkeztek. Ez a teória azon a gondolkodásunkba mélyen beivódott öntelt feltételezésen alapul, mely szerint a 20. század jelenti a kimagasló emberi teljesítmények csúcspontját…
E szemlélet, a maga egyszer? ok-okozati láncolatával, természetesen segítette legy?zni a betegségeket, megismerni bolygónkat. Ugyanakkor azzal a következménnyel is járhat, hogy az emberiség elveszít bizonyos képességeket, melyeket a régi népek még birtokoltak. A druida beavatottak állítólag rendelkeztek a repülés, az id?utazás képességével, s befolyásolni tudták az id?járást. Vajon az inka sámánpapok okkult er?ket hívtak segítségül, hogy a zabolátlan sziklából megteremtsék Machu Picchu városát ? A választ talán sosem tudhatjuk meg…