Születésének az idején a félsziget nomád, beduin törzsei “pogányok” voltak. Sok istent, megszemélyesített természeti er?t, fétist, bálványt imádtak. Az er?s vagyoni differenciálódás, a törzsi, nemzetiségi keretek fellazulása, és küls? hatások (f?ként a zsidó és keresztény vallás), kedvez? feltételeket teremtett új vallási mozgalom kibontakozásához.
A hagyomány szerint Mohamed, prófétaként valamikor 610 körül lépett a nyilvánosság elé. Az általa el?adott, kezdetben még kiforratlan tanítás lényege, az egyetlen istenben (ar-Rahman) a Könyörületesben, ill. kés?bb Allahban való hit.
Mohamed sokat merített a zsidó, és keresztény vallásból, és saját tevékenységét az Egyistenhitének megtisztításában, és helyreállításában jelölte meg.
Élesen elutasította az ?si vallási hagyományt, a nemzetiségi társadalmat, s az els? id?kben hevesen kikelt a gazdagság ellen. A Próféta helyzete, hagyományellenessége, és radikális szociális felfogása miatt hamarosan tarthatatlanná vált Mekkában, ezért kevés hívével együtt átköltözött a szomszédos városba, Medinába. Az esemény hagyományosan elfogadott id?pontja 622. július 16. – a muszlim id?számítás kezdete, egyben az Iszlám önálló vallásként való megszületésének a napja.
Mekkával ellentétben, az új vallás Medinában, és a félsziget nomád törzsei között gyors sikereket ért el. Híveinek száma gyorsan növekedett, és amikor 630.-ban diadalmasan visszatért Mekkába, immár az egész félszigetre kiterjed?, vallási alapon szervezett birodalom urának tekinthette magát.
Ez az új kelet? uralma azonban nem volt hosszú élet?, mert 2 évvel kés?bb, 632.-ben a Próféta meghalt. Az Iszlám hitfelfogásának részletes kidolgozását, a Próféta még Medinában készítette el. Felfogása szerint az igaz hit?ek egyetlen nagycsaládot, közösséget alkotnak (umma), amelyben – Isten el?tt – minden muszlim egyenl?. Allah, aki Prófétáján keresztül törvényt ad híveinek, az egyetlen isten, a Világmindenség ura, és teremt?je. Az ? ítél?széke elé kerülnek az elhaltak, hogy hitüknek, és tetteiknek megfelel?en a pokolra, vagy a hét mennyország gyönyöreire találhassanak. A világ végén Allah, megváltót (Mahdi) küld, és elkövetkezik az utolsó ítélet.
Mohamed tanításai szerint Allah örök, mindenható, és láthatatlan. ? a fény és az értelem, az égben lakik, trónusán ülve kezében sorstáblát, és írónádat tart. ? alkotta az els? embert, Ádámot, s a teremtés pillanatában létrehozta valamennyi ember lelkét is. E lelkek trónusa körül várják, hogy emberi testbe költözzenek.
Mohamed tanításában az emberiség ?störténete a bibliaival azonos. Így a bibliai hagyományt követi a Próféta tanítása Ábrahám, Mózes, és József történetének feldolgozásában. A zsidó és keresztény hagyományokra támaszkodik Mohamed, a próféták szerepének meghatározásakor is. Allah 313 prófétát küldött, hogy tolmácsolják szavait az embereknek. Ezek sorában van Ábrahám, Mózes, József, és Jézus is, de az ? tolmácsolásukban (szerintük) Allah üzenetének eredeti értelme elhomályosult. Maga Mohamed az utolsó próféta, a Próféták Pecsétje, akinek szavaiban Isten akarata teljességre jut.
Az Iszlám tanítása szerint az igaz hív?nek öt alapelvet kell teljesítenie, ötféle kötelezettségnek kell eleget tennie. Ezek közül a legfontosabb az egyistenhit (“egy az Isten, és Mohamed az ? Prófétája”). A kötelezettségek közé tartozik, a napi ötszöri (Mekka felé leborulva) elmondott ima, melynek végrehajtási módját kés?bb aprólékosan szabályozták. Ugyancsak alapvet? el?írás, hogy évente – kés?bb, már csak életük során egyszer – el kell zarándokolniuk a szent helyekre (Mekkába, és Medinába).
Mohamed meg?rizte a mekkai Kába-k? pogány id?kb?l származó tiszteletét, a szentélye körül lezajló évenkénti szertartások az Iszlám legnagyobb kultikus eseményei. A hív?knek adakozniuk is kell a szegények javára, és el?írás szerint, jövedelmük meghatározott részét a közösség rendelkezésére kell bocsátaniuk. Végül a Próféta böjtöt is el?írt hívei számára. Ramadan havában, a muszlim napfelkeltét?l, napnyugtáig nem ehet – ihat, s az élet minden területén önmérsékletet kell gyakorolnia.
Az Iszlám tiltja Isten, és az ember képi ábrázolását, a szeszesitalok fogyasztását. A sémi kultúra hagyományainak megfelel?en vannak étkezési tiltások is (ilyen, pl. a sertéshús fogyasztásának tilalma).
Mohamed vallása kizárólagos igénnyel lép fel, mint az egyedüli igaz hit. Ennek megfelel?en fontosnak tekinti a hit terjesztésének feladatát. Ezt a célt szolgálja a Szent Háború tanítása, a hit fegyveres terjesztésének prófétai útmutatása. A többisten hív?kkel szemben az Iszlám türelmetlenséget hirdet, a zsidókkal, keresztényekkel, és egyistenhív?kkel szemben azonban türelmet ajánl.
Mohamed életében csak él?szóban tanított. Tanainak feljegyzéséb?l állították össze a 650.-es évekig az Iszlám Szent Könyvét, a Koránt, amely Allah (Mohamed általi) kinyilatkozásait tartalmazza. A 114 szúrából (fejezetb?l) álló gy?jtemény az Iszlám mitológiája, és etikája, a Próféta élettörténete és beszédeinek gy?jteménye. Szövege körül hamarosan értelmez?, magyarázó irodalom alakult ki, ebb?l fejl?dött ki a vallásjoguk, és a teológiájuk.
A Korán azonban nem az egyedüli hitforrás. A Próféta életére és tevékenységére vonatkozó hagyomány (szunna) gy?jtése már a 650.-es években megkezd?dött.
Az els? évtizedekt?l kezdve eltér? nézetek alakultak ki egyes vallási el?írások értelmezésében. Ennek megfelel?en a kés?bbi Iszlám négy nagy, és számos kisebb irányzata alakult ki, de ez a “tarkaság” nem kérd?jelezi meg az Iszlámnak, mint vallásnak az egységét. Ennek ellenére a mozgalomban már a 7. században szakadások is történtek. Ennek oka nem a hitelvi kérdés, hanem a Próféta utódlásának problémája volt. Azokból, akik a sz?kebb családból akartak utódokat (kalifákat) az Iszlám élére, lettek a Síiták (ma az összes muszlimok 8-10 %-a). Az uralkodó irányzat pedig a Szunnita Iszlám lett, amely csupán a kalifák Mekka törzséb?l való származásához ragaszkodott.
Mohamed halála után néhány évvel megindult az arabok hódító háborúja. Hatalmuk alá került Szíria, Irak, Irán, Közép-Ázsia, és Észak-Afrika, majd az új hit megvetette a lábát Európában is. Közel 500 éven keresztül virágzott az arab kalifátus, amely létrehozta a maga gazdag tudományát, m?vészetét és kultúráját. Kés?bb a törökök vették át a vezet? szerepet az Iszlám világában, közben pedig Mohamed vallása elterjedt Indiában és Indonéziában is. Az utóbbi évszázadban vált lendületessé az Iszlám terjedése Fekete-Afrikában, s ma már kevés olyan térség van a világban, ahol nincs kisebb, nagyobb közösségük.