Ha Tom Weiler és Chui Man Ho elmélete helyes, akkor a Larg Hadron Collider, a világ legnagyobb részecskegyorsítója lehet az első szerkezet, amely képes lehet az időt visszafelé működtetni.
Elméletünk távlati lehetőség, amely nem ütközik a fizika törvényekkel vagy kísérleti feltételeivel – mondja Weiler, a Vanderbilt Egyetem fizikaprofesszora. A részecskegyorsító egyik fő célja megtalálni a nehezen megtalálható Higgs bozont. Ez az a részecske, amivel a fizikusok meg tudnák magyarázni, miért jutnak az olyan részecskék mint a protonok, neutronok és elektronok tömeghez. Ha a gyorsító képes lesz Higgs bozont előállítani, néhány tudós szerint létre fog jönni egy másodlagos részecske is. Weiler és Ho elmélete szerint ezeknek a másodlagos részecskéknek megvan az a képessége, hogy egy extra, ötödik dimenzióba lépjenek, ahol előre és hátra egyaránt tudnak mozogni az időben, vagyis megjelenni a múltban és a jövőben.
Az egyik legérdekesebb dolog ebben az elméletben, hogy választ adhat több nagyobb paradoxonra. – állítja a tudós. „Mivel az időutazás csak e speciális részecskék számára lehetséges, nem teheti meg senki, hogy visszamenjen az időben és megölje a szüleit mielőtt megszületne.” A Higgs részecskék segítségével azonban üzeneteket küldhetünk a múltba vagy a jövőbe egyaránt. A teszt másik kérdése tehát az lesz, vajon a fizikusok meg tudják-e majd figyelni a Higgs bozon további részecskéit, ahogy megjelennek. Ha igen, Weiler és Ho hiszi, hogy ezek a részecskék a múltban fognak létrejönni, még azelőtt, hogy maga a gyorsító előállítaná őket.
Weiler és Mo elmélete az M-elméleten alapszik, más néven a „Mindenség Elméletén”. Az M-elméletet néhány fizikus dolgozta ki, amely összhangban áll minden olyan fizikai törvényszerűséggel mint a szubatomi részecskék és erők, belefoglalva a gravitációt, annyi különbséggel, hogy a megszokott 4 dimenzión kívül 10-11 dimenziót társít világunkhoz. Ez megerősíti azt a feltételezést, miszerint az univerzumunk egy 4 dimenziós membrán, amely benne úszik a multidimenzionális tér-időben. Ez alapján univerzumunk alapvető törvényei be vannak zárva a membránba, így képtelenség másik dimenziókba utazni. Ez alól nincsenek kivételek, habár egyes tudósok szerint a gravitáció azért gyengébb bármelyik alapvető fizikai erőtől, mert eloszlik más dimenziókba. Egy másik feltételezés szerint maga a Higgs bozon okozza a gravitációt.
Weiler hét éve kutatja az időutazást, hogy megértsen bizonyos anomáliákat, melyeket neutrínókísérleteknél figyeltek meg. A neutrínók szellemrészecskéknek is hívják, mert nagyon ritkán lépnek kölcsönhatásba anyaggal. Neutrínók milliárdjai érintkeznek a testünkkel minden másodpercben, de nem érzékeljük őket mert egyszerűen átsuhannak rajtunk. Weiler valamint kollégája, Heinrich Päs és Sandkip Pakvasa, a Hawaii Egyetem kutatója egy olyan elmélettel állt elő, amely feltételezi az úgynevezett steril neutrínók létezését. Ezek a neutrínók kevésbé detektálhatók, mert egyedül csak a gravitációs erővel lépnek kölcsönhatásba. A steril neutrínók egy másik dimenzió termékei lehetnek, melyek képesek átutazni más dimenziókon.
Weiler, Päs és Pakvasa szerint a steril neutrínók gyorsabban utaznak mint a fény, útjukat levágják azzal, hogy más dimenziókon is keresztülmennek. Einstein relativitáselmélete szerint adott körülmények között a fénysebességet elérni annyit jelent mint visszautazni az időben. Vajon ez a feltételezés mennyire van összhangban a neutrínók viselkedésével? A fizikusok számára mindez izgalmas kérdés. A kutatók 2007-ben cikket jelentettek meg „A neutrínók időutazása” címen, amely komoly spekulációt indított el. Az ötlet két sci-fi novellában is megjelent. Az egyik Mark Alpert műve, amely a New York Times-ban jelent meg. A történet gyakorlatilag a Da Vinci kód alternatív változata, melynek központi gondolata, hogy a neutríók megrövidítik útjukat extra dimenziókkal. Joe Haldeman novellájának címe ’A véletlen időgép”, melynek főszereplője egy egyetemi diák, aki megépít egy időgépet. A történet szoros kapcsolatban áll Päs, Pakvasa és Weiler elmletével.
Az időutazás kérdése mint láthatjuk továbbra is sokakat izgat. Talán egyszer rájövünk a titok nyitjára, bár nem tudjuk, milyen következményekkel fog járni az időutazás. Talán jobb is ha nem tudjuk?
Frank Pfeiffer képe a Pixabay -en.